A projekt keretében elhelyezett méhhotelek segítenek felmérni Kolozsvár méhfaunáját
Fotó: Facebook/László Zoltán
A kincses városban élő vadméhek könnyebb feltérképezésében, valamint a lakosság körében való népszerűsítésében játszanak szerepet azok a rovarhotelek, amelyek elhelyezésére önkéntesek jelentkezését várja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kara. László Zoltán biológus, egyetemi docens a BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projekt részleteiről, a magányos méhek és darazsak természetéről, jellegzetességeiről beszélt a Krónikának.
2025. február 14., 14:002025. február 14., 14:00
Kolozsvár méheinek pontosabb megismeréséhez járulhatnak hozzá azok, akik jelentkeznek rovarhotelek/méhecskehotelek kihelyezésére, ezek megfigyelésére, időnkénti helyzetjelentésre. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia és Geológia Karának BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projektje szeretné népszerűsíteni a lakosság körében a vadméheket, faliméheket, levélvágó méheket – mondta a Krónika érdeklődésére László Zoltán biológus. Mint kifejtette, ennek két oka van:
„Minél változatosabb élővilág vesz bennünket körül, annál egészségesebbek leszünk. A projekt másik célja pedig az adatgyűjtés Kolozsvár méhfaunájának felméréséhez. Mostanáig körülbelül száz fajt azonosítottunk, és szeretnénk egy méhatlaszt létrehozni a kincses városra vonatkozólag, ehhez pedig többek között fajlistákra, előfordulási helyekre van szükségünk” – részletezte a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója.
A készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be
Fotó: Facebook/László Zoltán
Hozzátette, ezek összeállításához érdekesebbnek és izgalmasabbnak vélték a lakosság bevonását is, mintsem, hogy csak szakemberek térképezzék fel a várost. A projekt ismertetője alapján a magányos méhek nemcsak a vidéki kertes házak udvarán, ahol gyakran veteményest, virágoskertet találunk, vagy természetes élőhelyeken (pl. rétek, legelők) fordulnak elő, hanem a városi környezetben is. Mint írják, több olyan méhfajunk is van, amelyek alkalmazkodtak a városi élethez, mivel megtalálják a számukra fontos forrásokat, vagyis az elegendő táplálékot és a fészkelő helyet. Ezen fajok részletesebb megismerését tűzték ki célul a BeeHost kezdeményezői, ennek eléréséhez várják az új önkéntesek jelentkezését.
László Zoltán rámutatott, az érdeklődőknek február végén átadják a rovarhoteleket,
„A fotók alapján azt is próbáljuk felmérni, hogy az önkéntesek által benyújtott adatoknak mekkora tudományos értéke van. Ebben a periódusban időnként találkozunk az önkéntessekkel, gyűléseket tartunk, amikor megbeszélhetjük az addig gyűjtött adatokat” – részletezte az egyetemi docens, kiemelve, hogy az érdeklődők a beehostcom.wordpress.com oldalon találnak olyan elérhetőséget, amelyre írva jelentkezhetnek önkéntesnek.
A tér függvényében változó méretű, akár házi készítésű rovathoteleket lehet kihelyezni
Fotó: Pixabay
A méhektől való félelem eloszlatása érdekében azt is megkérdeztük a biológustól, hogy van-e mitől tartaniuk azoknak, akik ilyen rovarhotelt helyeznek el kertjükben, teraszukon. László Zoltán elmagyarázta, hogy ezekbe a készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be, amelyek nem veszélyesek. „Mint ismeretes, a társas redősszárnyú darazsak nagyon agresszívek, a magányos darazsak ellenben nem támadnak.
Ezek a darazsak egyébként igen hasznosak, hiszen különféle növényevő rovarokat gyűjtenek össze főként a kertekben, erkélyeken, és a lebénított levéltetveket, hernyókat beviszik ezekbe a rovarhotelekbe, ahol majd a leendő lárváik, utódjaik táplálékát képezi” – ismertette a szakember.
Hozzátette, a magányos méhek szintén nem agresszívek, és anatómiailag olyan a fullánkjuk, amely nem akad be a bőrbe. „A házi méh fullánkján kis sörték vannak, ami miatt nem tudja kihúzni a bőrből, így egy csomó méreg bekerül. Ez a nagy méregmennyiség okozza azokat az allergiás reakciókat, eldagadásokat, amelyektől annyira félünk.
Nálunk két gyerek nőtt fel úgy, hogy közben az erkély tele van ilyen méhekkel és darazsakkal, és egyszer nem fordult elő, hogy megcsíptek volna valakit” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A világon közel 20 ezer méhfajt tartunk számon, amelyek közül a háziméhet ismerjük a legtöbben, hiszen közkedvelt méztermelő beporzónk. A magányos méhek a háziméhektől eltérően nem családokban (kolóniákban) élnek, hanem magányos életmódúak. Mivel nem alkotnak csoportokat, így királynőket, dolgozókat vagy heréket sem fedezhetünk fel ezeknél a fajoknál. Mézet vagy viaszt sem készítenek, mivel a virágokból nyert nektárt elfogyasztják és pollennel keverve utódaiknak biztosítanak táplálékot. A magányos méh fajok többsége (70%), a poszméhekhez hasonlóan, a földben fészkel, míg a fennmaradó 30% különböző üregekben, vájatokban helyezi el petéit. Ezen utóbbiakat találhatjuk meg a kihelyezett rovarhotelekben. Ezeket érdemes kora tavasszal vagy akár február utolsó heteiben kitenni, hogy a legkorábban repülő méheket is megvendégelhessük. Ezt követően kora őszig folyamatosan házigazdák lehetünk, mivel a méhek ebben a periódusban keresik petéik lerakásához a megfelelő helyet – olvasható a beehostcom.wordpress.com oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
Színes programpalettával vár mindenkit Kalotaszeg legnagyobb kulturális seregszemléje, amelyet hetedik alakommal szerveznek meg július 12–13. között a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Kapu Tibor bejelentkezett a Dragon űrhajó fedélzetéről a kilövést követően, a magyar űrhajós egyebek mellett azt mondta, 15 millió magyar emelte ma idáig.
Nyáron sokan indulnak a hegyekbe túrázni, ahol nemcsak a természet szépségeivel, hanem vadállatokkal is találkozhatnak. A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat tíz fontos tanácsot fogalmazott meg a biztonságos természetjárás érdekében.
Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.
Nyílt napot tartanak a kolozsvári botanikus kertben annak apropóján, hogy egy évszázada nyitotta meg kapuit a kincses városi arborétum a látogatók előtt.
A Föld második legmagasabb hegycsúcsára, a 8611 méter magas K2-re indul június 23-án Varga Csaba nagyváradi hegymászó, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Pakisztán és Tibet határán található hegycsúcsot.
Az újraélesztés fontosságára hívja fel a figyelmet új videóklipjével a Magyar Készenléti Rendőrség Kerepesi úti központi objektuma, a kisfilmben a Pittyes 2-es Gyufa háromszéki humorista trió szerepel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!