– mutatott rá Molnár Attila. Hozzátette, céljuk, hogy olyan partnereket keressenek, akik saját településükön meg tudják szervezni a szalonnafesztivált, hogy a tizedik kiadásra, jövőre legalább tíz helyszínen tarthassanak mustrát. A főszervező elmondta, a mákófalvi rendezvényre tizenheten neveztek be, ami meglepően sok ahhoz képest, hogy első alkalommal tartották Kalotaszegen.

„Az Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület partnere volt a helyi polgármesteri hivatal. A zsűriben Sabin Gherman újságíró, Both György alpogármester, Vincze Péter, a mezőségi Szépkenyerűszentmártonból érkezett termelő, László Miklós mákófalvi lakos – aki már jó néhány díjat elnyert a korábbi szemléken, Szabó Csaba újságíró, Gábor Lali gábor cigány barátunk, és Mihai Cornea mészárszéktulajdonos foglalt helyet” – mondta el Molnár Attila.

Mivel ez farsangi mulatság volt, poénokkal, humorosan kellett ismertetni a szalonnákat. Az elvárás az volt, hogy minél mókásabban mutassák be a termelők a finomságokat, nem akadémiai szigorral. A versenyző azt is elmesélte, hogy miben érlelte a szalonnát, mit adott enni, mit énekelt a disznónak, hányszor vakarta a hátát, engedte-e ki a napsütésre” – mesélte a szervező.

A fesztiválon második helyezést ért el a búzai Szász György és a mákófalvi Mille Sándor, harmadik helyezést a gyerőmonostori Gansca Aurora és Kovács Mihók Zoltán. „A díjazás itt nem anyagi elismerésekből áll, inkább a dicsőség a fontos, a rendezvény maga is inkább farsangi mulatság, farsangi bohózat. Mindenkinek kézzel készített merített papírra készített oklevelet adtak, amelyen az áll: „az okiratot kiállító intézmény: Erdélyi Zamatológiai Népfőiskola (kalotaszegi kihelyezett fiókintézmény), Szalonnológiai tanszék” – mutatott rá a főszervező. A rendezvény keretében kézművesműhelyeket is tartottak, a gyerekek fazekaskodtak, Gábor Lali vezetésével rézüstöt lehetett készíteni, réztárgyakat kalapálni.