Fotó: Pixabay
Kutatók próbálnak megtanítani egy robotot arra, hogy a megfelelő időben nevessen, ettől az emberek és a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) közti beszélgetések gördülékenyebbé tételét remélik – írta csütörtökön a The Guardian brit napilap online kiadása.
2022. szeptember 17., 09:362022. szeptember 17., 09:36
2022. szeptember 17., 09:372022. szeptember 17., 09:37
A nevetésnek sok formája van az udvarias kuncogástól kezdve a ragályosan vidám hahotázásig. Tudósok most egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, amely képes utánozni ezeket a néha árnyalatnyi különbségeket a megfelelő módon és a megfelelő időzítéssel.
„A párbeszédre tervezett MI-rendszerek egyik legfőbb tulajdonsága az empátia kell, hogy legyen” – vélekedett Inue Kodzsi, a Kyotói Egyetem kutatója. „Ezért úgy döntöttünk, az együtt nevetés az egyik módja annak, hogy a robot megértést tudjon mutatni a felhasználó iránt” – tette hozzá a projekt vezető kutatója.
Inue és kollégái célja, hogy megtanítsák MI-rendszerüknek a párbeszéd alatti nevetés „művészetét”. Ehhez több mint nyolcvan gyorsrandi-párbeszéd adatait gyűjtötték be, melyek férfi egyetemi hallgatók és a robot között zajlottak, és amelyeket kezdetben négy női színész távirányított.
Inue ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meghatározzák azokat eseteket, amikor együtt nevetünk valamin. A kutatócsoport egy emberrel folytatott négy rövid párbeszéddel tesztelte le Erica „humorérzékét”, beépítve az együtt nevetés algoritmusát a meglévő párbeszédprogramba.
Ezeket összehasonlították olyan verziókkal, amelyekben Erica egyáltalán nem nevetett, valamint olyanokkal, ahol minden egyes alkalommal nevetett, amikor beszélgetőpartnere nevetését észlelte. A felvételeket 130 önkéntesnek játszották le, akik empátia, természetesség, emberhez való hasonlóság és a megértés szempontjából azt a változatot értékelték a legjobbnak, ahol Erica együtt nevetett a beszélgetőpartnerrel.
Inue mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bő húsz év is eltelhet, míg képesek leszünk „úgy csevegni egy robottal, mintha azt egy barátunkkal tennénk”. Sandra Wachter, az Oxfordi Egyetem internet intézetének professzora pedig felhívta a figyelmet arra, hogy „észben kell tartani, hogy a robot, vagy az algoritmus sosem lesz képes megérteni az embert”.
„Nem ismer téged, nem ért meg téged és nem érti a nevetés jelentését sem. Nem érző lények, de talán elég jól el tudják hitetni veled, hogy értik a történéseket” – tette hozzá.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
szóljon hozzá!