„Isteni társasjáték”

Jósok, bírók, papok
A lap szerkesztője, Mike Pitts régész szerint a jelenlegi, druidákkal kapcsolatos ismereteink az írásos forrásokra támaszkodnak: a görög és római klasszikus szövegek egyaránt utalnak a kelta társadalom tanult vezetőire. A legrészletesebb leírásukat Julius Caesar hagyta az utókorra, aki a gall háborúkról írt művében emlékezett meg róluk. Pitts szerint a druidák befolyásos vallási tisztviselők voltak, akik emberáldozatokat végeztek, bíráskodtak a perekben, mentesültek a fegyverviselés és a harc alól, és a lélekvándorlást tanították. Más történészek a druidákat a jóslással és a gyógyításokkal kapcsolták össze. A fával bélelt temetőkamrából a kutatók egy bormelegítőt, az elhamvasztott maradványokat, egy brossokkal díszített köpenyt, gyöngyöket, jósláshoz használatos csontokat, sebészi eszközöket, egy társasjátékot, és sok más hasonló tárgyat emeltek ki. Az orvosi eszközök között vas- és rézötvözetből készített szikék, egy sebészi fűrész, kampók, tűk és sok más hasonló eszköz található.

A különleges sír vezető pozícióra utal
Pitts szerint a gyűjtemény nagyon hasonlít a korban a Római Birodalom más területeiről előkerült hasonló leletekre. A gondosan megmunkált, szögletes tábla a mellékelt üvegeszközök miatt talán egy „isteni társasjáték” lehetett, amelynek segítségével a druida a felsőbb hatalmakkal kommunikálhatott. Hasonló célokra használhatták a sírban talált kupákat, gyöngyöket és jóseszközöket is. A különleges sír és annak elhelyezkedése is vezető pozícióra utalnak, és ez szinte tökéletesen megfelel Caesar leírásának is. A Colchesteri Régészeti Alap igazgatója, Philip Crummy elmondása szerint a gyógyító és más eszközök alapján bizonyos, hogy egy druida sírját találták meg. Crummy teljesen egyetért kollégáival abban is, hogy a hasonló személyek a vaskori Nagy-Britannia társadalmának vezetőihez tartozhattak. Pitts a helyszín datálása miatt biztos abban, hogy egy kelta vezetőt találtak, aki talán Cunobelinnel, a Catuvellauni törzs vezetőjével is kapcsolatban állhatott (őt Shakespeare örökítette meg Cymbeline című darabjában).

Forrás: [origo]