Fotó: Székely Vágta
Lezárult a jelentkezés, összesen 28 lovas áll rajthoz július 19-én az eresztevényi Óriáspince-tetőn, a Székely Vágtán.
2014. július 13., 18:562014. július 13., 18:56
2014. július 13., 18:572014. július 13., 18:57
Az idei, új szabályzat értelmében csak igazolt eredetű lovakkal lehetett nevezni a Székely Vágta futamra, ennek a győztese jut ki a budapesti Nemzeti Vágtára, erre 16 település nevezte be lovasát: Barót, Bélafalva, Előpatak, Kászon, Kovászna, Kézdivásárhely, Kilyén, Lemhény, Marosvásárhely, Nyujtód, Ozsdola, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Székelyvarság, Szotyor, Vargyas.
A Góbé Futamon bármilyen négyévesnél idősebb ló versenyezhet, erre 12 település – Csíkkozmás, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Homoródszentpál, Kézdioroszfalu, Kézdisárfalva, Kézdivásárhely, Réty, Sepsiszentgyörgy, Szotyor, Szováta, Tusnádfürdő – lovasa iratkozott be.
A győztes ebben az évben nemcsak pénzjutalommal és a serleggel tér haza, hanem egy vándorszablyával is, melyet Szabó István hagyományőrző fegyverkovács, népi iparművész, restaurátor ajándékozott a lovas rendezvénynek. Az egyik a győztes lovasnál, településnél marad, a másikat továbbadják a következő évi futamgyőztesnek: a vándorszablya egy 1845 M. lovastiszti szablya, a győztesnek járó pedig egy 1861 M. gyalogostiszti szablya – ebbe belevésik a győztes település és a lovas nevét.
A 2014-es Székely Vágtát a Dózsa György vezette parasztfelkelés 500 éves évfordulója jegyében tartják, ezért korabeli díszleteket helyeznek el a pályán és körülötte. A kutatómunkát dr. Szekeres Attila István heraldikus végezte, a heraldikai munka alapján Grubisics Csaga grafikus tervezte meg a zászlókat, ezekkel díszítik fel a versenypályát és a közélelmezési jurtákat.
A Székely Vágta hivatalos zászlaján kívül még három – a korabeli magyar hadizászlók mintájára készült – fecskefarkú zászló díszíti a pálya külső körét. A Dózsa György vezette lázadó kereszteseket jelképezi a fehér mezőben vörös, ívelt oldalú latin kereszttel ellátott zászló, a lázadókat leverő Szapolyai János erdélyi vajda seregét a Szapolyai-címerből leképezett zászló idézi, ezek is visszaköszönnek a pálya külső körében.
A korabeli méltóságviselők közül II. Ulászló király, Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, a keresztesháborút meghirdető pápai bulla címere, Szapolyai János örökös szepesi ispán, erdélyi vajda, a székelyek ispánjának címere, valamint Báthori István temesi ispán és Szentgyörgyi Péter gróf, országbíró pecsétje díszítik majd a jurtákat.
Az alkalmat kihasználják arra is, hogy bemutassák az ún. régi székely címerből leképezett Dózsa korabeli székely zászlót. Ezeken kívül a Székely Vágta helyszínén egy őrfára egy 14 méter nagyságú székely lobogót vonnak fel az ún. új székely címer elemeivel, az arany nappal és növekvő ezüst holdsarlóval. A díszítésről és a heraldikai munkáról részletesebben a www.szekelyvagta.ro honlapon olvashatnak az érdeklődők.
Veszélyes rekordkísérlet
Pászka Lehel lovasíjász rekordkísérlettel készül a július 19–20. között sorra kerülő Székely Vágtára. Nyereg és kantár nélkül, homokos pályán vágtázva tizennégy céltáblát kell eltalálnia, mindezt negyven másodperc alatt, hogy felállítsa a rekordot.
A lovasíjász összesen négyszáz méteres távon vágtázik, eközben a pályán több mint huszonnyolc méter távolságra és másfél méter magasba kihelyezett céltáblákra fog lőni, miközben a lovon semmilyen felszerelés nem lesz. A távot negyven másodpercen belül kell megtenni. Pászka ezzel kapcsolatban elmondta, ez azt jelenti: a lónak csatatempóban kell vágtáznia, ez pedig a pálya kör alakja miatt veszélyes a lovas számára. A gyorsaság miatt ugyanis a centrifugális erő következtében könnyen lesodródhat az állat hátáról.
Mint mondta, tudomása szerint ő az első, aki nyereg és kantár nélkül ezzel megpróbálkozik.
A rekordkísérletről felvétel készül, ezt elküldik a Guiness-rekordokat elbíráló bizottságnak. Fotókat is mellékelnek a videó mellé, ugyanakkor ezeket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és egy közjegyző is hitelesíti. Az eseményen részt vesz Bajkó Tibor lovas szakkomentátor, aki szintén a kísérlet hitelességét fogja igazolni.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
szóljon hozzá!