Harmóniával is gyógyítható a figyelemzavar és a hiperaktív viselkedés

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – ADHD) mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdtek el beszélni tudományos körökben. Az igen elterjedt rendellenességről – melyet betegségnek vagy súlyosabb esetben fogyatékos állapotnak is tarthatnak, mások azonban tünetként tekintenek rá – Hegyi Johanna pszichoterapeutát kérdeztük. A kolozsvári szakember lapunknak elmondta, hogy az ilyen diagnózis esetén mire kell odafigyelni, és milyen módszerekkel javítható a figyelemhiányos gyermekek állapota.

„A figyelem sajátosságai közül kiemelném a koncentrációt, amikor belemerülünk valamilyen tevékenységbe, és a hullámzást, amikor a figyelem csapong. Ez olyan, mint az érem két oldala, mindkettő egyforma értékű” – vázolta Hegyi Johanna.

Hozzátette, azokat a gyerekeket tekintjük figyelemzavarosnak, akik nem tudnak belemerülni egy bizonyos tevékenységbe. Minél kisebb egy gyerek, annál inkább elterelhető a figyelme. Az érzékenyebb időszak 5–7 éves korban következik be, amikor az iskolára való alkalmasság kérdése merül fel. Ilyenkor tudatosan fenn tudják tartani a figyelmüket egy olyan tevékenységben is, amely nem feltétlenül az érdeklődési körükhöz tartozik. Tisztában vannak azzal, hogy ez az ő felelősségük, és képesek kitartani ebben egy bizonyos ideig. Ez segíti őket a fejlődésben.

Hegyi Johanna kiemelte, hogy figyelembe kell venni a gyerek életkorát is, mivel van olyan periódus az életükben, amikor nagyon csaponganak például egyik játéktól a másikig.

A kicsiknél természetes ez a viselkedés, kíváncsiak és mindent ki akarnak próbálni. Ez lehet egy életkori vagy személyi sajátosság. Van olyan gyerek, aki nem a szavak, hanem a mozgás által jobban megérti a világot.

„Ha valaki úgy érzi, gyermeke figyelemzavaros, forduljon szakemberhez. Lehet, a tünetek csak a természetes életkori és örökletes sajátosságok összessége, viszont így a szülők is megnyugodhatnak. Elbagatellizálni sem kell, mert nagyon egyszerű dolgokkal elejét lehet venni az ADHD-nak” – hívta fel a figyelmet a szakember. Szerinte fontos, hogy a szülők érdemben együtt legyenek gyermekeikkel.

A figyelemzavaron kívül a pszichoterapeuta felhívta a figyelmet egy másodlagosan megjelenő problémára is: a gyerek nem érti, a környezetének mi baja vele. Ő csak az elégedetlenséget észleli, hogy nem jó, ahogy viselkedik. Ez árthat a legtöbbet neki. Az ADHD sokszor egy enyhe szellemi fogyatékossággal társul. Legtöbb szülő nem akarja bevallani, hogy gyermeke szellemi fogyatékos.

„Én inkább azokról a tényezőkről szeretnék beszélni, amelyek károsítják, még jobban felerősítik azt, ami van. A család az egy rendszer, a gyerek azt tükrözi, amit lát, tapasztal és megél. A szülők nagyon könnyen átadják szorongásaikat, és a gyermek mindent átvesz, magába szív” – egészítette ki Hegyi Johanna. Felhívta a figyelmet a hitelességre: „amit gondolok, és amit teszek, az harmóniában legyen”.

Gyakori jelenség, hogy a gyermek csúnyát mond, amit a szülő élvez, de rászól. Ez összezavarja a gyermeket.

A figyelemzavar és a hiperaktív viselkedés nem minden esetben vehető egy kalap alá. A hiperaktív gyerekek fokozottan aktívak, ami nem baj. A probléma abból áll, ahogy a környezete viszonyul hozzá. Hegyi Johanna egy példával is illusztrálta a jelenséget.

„Egy anyuka sétálni indul a gyerekével, és összetalálkozik egy barátnőjével, akivel belemerül a beszélgetésbe. A gyerek elkezd körbe-körbe szaladgálni. A barátnő megkérdezi az anyukát, hogy a gyerek nem-e hiperaktív, ami egy nagy tévedés, mert ilyenkor a gyereknek valamilyen szükséglete van, vagy részese akar lenni a kellemes beszélgetésnek, amit lát. Észre sem vesszük ezeket az apró dolgokat, amik egyébként nagyon fontosak” – figyelmeztetett a terapeuta. Azt javasolja, hogy „ne a diagnózis mentén menjünk”, hanem inkább a saját önreflexiónk felé, amikor megkérdezzük magunktól, hogy aznap mit csináltam a gyermekemmel. Ez nagyon sokat segíthet.

Jelezte, a hiperaktív viselkedésre jó hatással vannak a küzdősportok, a karate, a dzsúdó, ami fegyelmezi őket, és segíti a szellemi művelést. Emellett a rendszeres családi együttlétek is fontosak, amit a gyerek is nagyon élvez. Az élmények meghatároznak minden embert, ezért fontos, hogy kellemesek legyenek. Ha fennáll a zavart viselkedés, akkor a szülő, a pedagógus, az osztálytársak is belefáradnak, viszont a megnyugtató környezet fog a legtöbbet használni.

Az ADHD ugyanakkor egy állapot, amely állandó terápiát igényel. Hegyi Johanna elmondása szerint a gyerekeket nem szokták meditációra vinni, de 6 éves kortól lehet koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatokat végezni játékos módon. Szinte minden pszichoterápiás módszer között megtalálható a relaxáció és a szimbólumok. „Vannak olyan módszerek, amelyek kimondottan meditatív gyakorlatokkal foglalkoznak, de ezek alapvetők az idegrendszer nyugalmi tónusának az elérése érdekében. Ez segít abban, hogy rá tudjunk nézni az életünk különböző nehézségeire” – részletezte Hegyi Johanna.

Továbbá arra is kitért, hogy a meditáció pszichoterápiás céllal is végezhető. Kis lépésekben nagyon jól kidolgozott keretrendszerrel dolgoznak a szakemberek. A meditáció egy másik formája is létezik, amely a személyes fejlődést célozza. A meditálás lehetőség, hogy elmerüljünk a saját világunkba.

A gyerekek számára – a küzdősportok mellett – Hegyi Johanna a táncot is javasolja, melynek fegyelmező, harmonikus hatása van.

A zene harmónia, amire mindannyian vágyunk. Az embernek nagyon sok mindent össze kell hangolnia az életben. A struktúrára, rendre kell figyelni. József Attila gyönyörűen mondta: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Ez a mindennapi élet berendezésére is érvényes – hangsúlyozta Hegyi Johanna.