Aztán ezelőtt 15 évvel fedeztem fel, hogy bekerült a naptárba. De amikor egy ünnepet az ember közel ötvenévesen kap meg, akkor azt érzi: inkább nem is kell, hiszen hol voltam eddig?” – mondta el Szabó Szende. A gyakori nevek viselőit Erzsébet-, Katalin-, István-, János-napon mindenki köszöntötte, nagy ünnepségeket rendeztek a környezetében, de mivel a naptárban nem szerepelt a névnap, és születésnapja is csak négyévente volt, Szabó Szende mindezt egyfajta diszkriminációként élte meg.

„Nagyon furcsa érzés. Egy bizonyos idő után ezt érdekesnek találtam, azzal nyugtattam magam, hogy különleges eset vagyok. Mindazonáltal mindig volt egyfajta hiányérzetem.

– fejtette ki az intézményvezető.

A Baróton született Szabó Szende azt mesélte, először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést, hiszen otthon nem engedtek a szülei évente nagy ünnepléseket a családban, pont amiatt, hogy lányuk ne érezze hátrányban magát, hogy mindenki mást évente felköszöntenek. „Azt szokás mondani, hogy az ember annyi idős, ahány születésnapja volt, de ez az én esetemben nem így van.

– mesélte Szabó Szende.

Hozzátette, ha az ember valamiben kivételes vagy sikeres, esetleg szakmailag jól teljesít, a környezete jutalmazza valamiképpen, viszont ő úgy érezte, hogy bár a születésnapja kivételes dolog, ennek soha semmilyen pozitív hozadékát nem észlelte. „Megbékéltem a helyzettel, de sokkal jobban örültem volna, ha »közönséges« dátumon születtem volna” – mutatott rá a kézdivásárhelyi igazgató.

Különleges varázsa van annak, hogy 10-12 gyereket vesz az ember a szárnyai alá: mindenik más, hiszen nem testvérek, de összekovácsolódik a nagy család” – fogalmazott a pszichológus.

A gyerekotthonban óvodástól egyetemistáig mindenféle korú gyerek lakik általában, akik a törvény szerint 26 évig maradhatnak a szociális rendszerben, azokban az években is, amikor iskolaévek után továbbtanulnak. A kézdialmási otthonban felső-háromszéki gyerekek élnek, hogy könnyen eljuthassanak családjukhoz. „Nekünk az elsődleges célunk, hogy visszaintegráljuk őket szűk környezetükbe, amennyiben mód van erre. Ez ritkán sikerül, de a lehetőséget muszáj fenntartani, hogy ne szakítsuk el a vér szerinti családjuktól, a szülőföldjüktől, nyelvi közegükből, hagyományaiktól ” – mondta a gyermekotthon vezetője.

Arra is kitért, hogy amikor 2001-ben a gyermekotthon élére került, akkoriban haltak meg a szülei 11 hónap alatt.

– mutatott rá Szabó Szende. Hozzátette, ő is igyekszik lelki támogatást nyújtani az otthon lakóinak, igazgatása alatt 37 gyereket neveltek fel. „Évente hazajönnek, összegyűlnek azok a gyerekek is, akik már elhagyták az otthont. Elmegyünk együtt a templomba, és a fél templomot megtöltjük. Örülök, hogy a gyerekeink közül egy se került börtönbe, mindeniknek van munkája: akad köztük közgazdász, van, akit most szentelnek pappá, és olyan is, aki állatok mellett dolgozik” – mesélte az igazgató.

Kifejtette, most már „unokákkal” is büszkélkedhet: a volt lakók közül egyeseknek már gyerekeik vannak. „Azt látom: az egykori gyerekotthonosok szépen gondozzák a gyerekeiket, hiszen tudják, mit jelent az, ha valakinek hiányolnia kell a vér szerinti szüleit” – mondta Szabó Szende.

korábban írtuk

Az öregedés „ellenszere”: február 29-én születni

Idén végre ismét megünnepelhetik születésnapjukat a február 29-én születettek is, aztán a következő három évben megint szülinap nélkül maradnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent ez annak, aki bár 32 évet tölt idén, mégsem volt ennyi szülinapja a naptár szerint.