A kézdivásárhelyi Szabó Szende először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést
Fotó: Facebook
Mivel szökőévben született a kézdivásárhelyi Szabó Szende, csak négyévente ünnepelheti igazi születésnapját. Megkeresésünkre elmondta, helyzete emiatt különleges, azonban nem voltak pozitív hozadékai annak, hogy február 29-én született. Szabó Szende húsz éve vezeti a kézdialmási gyermekotthont, munkájáról, a közösségépítésről is beszélt a Krónikának.
2020. február 29., 09:112020. február 29., 09:11
2020. február 29., 09:122020. február 29., 09:12
Nem gyakori, hogy valaki szökőévben, február 29-én született, ezért tulajdonképpen csak négyévente van születésnapja. A kézdivásárhelyi Szabó Szende, a kézdialmási gyermekotthon igazgatója 1956. február 29-én született, és mint mondja, bár e tekintetben mindig különlegesnek számított, megvoltak a hátrányai annak, hogy csak négyévente ünnepelhetett.
„Gyerekkoromban értetlenül álltam a dologgal szemben: a gyerek nem érti, hogy miért nincsen minden esztendőben születésnapja, mint mindenki másnak.
Aztán ezelőtt 15 évvel fedeztem fel, hogy bekerült a naptárba. De amikor egy ünnepet az ember közel ötvenévesen kap meg, akkor azt érzi: inkább nem is kell, hiszen hol voltam eddig?” – mondta el Szabó Szende. A gyakori nevek viselőit Erzsébet-, Katalin-, István-, János-napon mindenki köszöntötte, nagy ünnepségeket rendeztek a környezetében, de mivel a naptárban nem szerepelt a névnap, és születésnapja is csak négyévente volt, Szabó Szende mindezt egyfajta diszkriminációként élte meg.
„Nagyon furcsa érzés. Egy bizonyos idő után ezt érdekesnek találtam, azzal nyugtattam magam, hogy különleges eset vagyok. Mindazonáltal mindig volt egyfajta hiányérzetem.
– fejtette ki az intézményvezető.
A Baróton született Szabó Szende azt mesélte, először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést, hiszen otthon nem engedtek a szülei évente nagy ünnepléseket a családban, pont amiatt, hogy lányuk ne érezze hátrányban magát, hogy mindenki mást évente felköszöntenek. „Azt szokás mondani, hogy az ember annyi idős, ahány születésnapja volt, de ez az én esetemben nem így van.
– mesélte Szabó Szende.
Hozzátette, ha az ember valamiben kivételes vagy sikeres, esetleg szakmailag jól teljesít, a környezete jutalmazza valamiképpen, viszont ő úgy érezte, hogy bár a születésnapja kivételes dolog, ennek soha semmilyen pozitív hozadékát nem észlelte. „Megbékéltem a helyzettel, de sokkal jobban örültem volna, ha »közönséges« dátumon születtem volna” – mutatott rá a kézdivásárhelyi igazgató.
Fotó: Facebook
Szabó Szende 1978-ban került Barótról Kézdivásárhelyre, ahol a Vigadó művelődési ház szakirányítójaként, majd igazgatójaként dolgozott 1997-től 2001-ig. Immár húsz éve vezeti a Kézdialmáson működő állami- lakás-otthont, gyermekotthont. Közben elvégezte a pszichológia szakot, és mesterizett is.
Különleges varázsa van annak, hogy 10-12 gyereket vesz az ember a szárnyai alá: mindenik más, hiszen nem testvérek, de összekovácsolódik a nagy család” – fogalmazott a pszichológus.
A gyerekotthonban óvodástól egyetemistáig mindenféle korú gyerek lakik általában, akik a törvény szerint 26 évig maradhatnak a szociális rendszerben, azokban az években is, amikor iskolaévek után továbbtanulnak. A kézdialmási otthonban felső-háromszéki gyerekek élnek, hogy könnyen eljuthassanak családjukhoz. „Nekünk az elsődleges célunk, hogy visszaintegráljuk őket szűk környezetükbe, amennyiben mód van erre. Ez ritkán sikerül, de a lehetőséget muszáj fenntartani, hogy ne szakítsuk el a vér szerinti családjuktól, a szülőföldjüktől, nyelvi közegükből, hagyományaiktól ” – mondta a gyermekotthon vezetője.
Arra is kitért, hogy amikor 2001-ben a gyermekotthon élére került, akkoriban haltak meg a szülei 11 hónap alatt.
– mutatott rá Szabó Szende. Hozzátette, ő is igyekszik lelki támogatást nyújtani az otthon lakóinak, igazgatása alatt 37 gyereket neveltek fel. „Évente hazajönnek, összegyűlnek azok a gyerekek is, akik már elhagyták az otthont. Elmegyünk együtt a templomba, és a fél templomot megtöltjük. Örülök, hogy a gyerekeink közül egy se került börtönbe, mindeniknek van munkája: akad köztük közgazdász, van, akit most szentelnek pappá, és olyan is, aki állatok mellett dolgozik” – mesélte az igazgató.
Kifejtette, most már „unokákkal” is büszkélkedhet: a volt lakók közül egyeseknek már gyerekeik vannak. „Azt látom: az egykori gyerekotthonosok szépen gondozzák a gyerekeiket, hiszen tudják, mit jelent az, ha valakinek hiányolnia kell a vér szerinti szüleit” – mondta Szabó Szende.
Idén végre ismét megünnepelhetik születésnapjukat a február 29-én születettek is, aztán a következő három évben megint szülinap nélkül maradnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent ez annak, aki bár 32 évet tölt idén, mégsem volt ennyi szülinapja a naptár szerint.
Többéves hagyományt követve idén is a szejkefürdői majális keretében nyitja meg kapuit a Hargita megyei településen található borvízmúzeum.
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Ferenc pápa halála után 283 százalékkal nőtt a Konklávé című film megtekintéseinek száma a fizetős streaming platformokon – jelentette kedden a Variety című szaklap.
A katasztrófavédelmi felügyelőség a mobiltelefonos RO-Alert rendszerrel hívta fel a figyelmet, hogy a településre két egymást követő napon „ellátogatott” a medve.
szóljon hozzá!