Fotó: Krónika
Denevérvédés önkéntesekkel
A Romániai Denevérvédelmi Egyesület Szatmárnémetiben székel. „Az egyesület létrehozásának ötlete már egyetemista korunkban foglalkoztatott. Biológusokból, ökológusokból álló baráti társaságunk 1997-ben kezdte el ezt a munkát, akkor még amatőr szinten. 2000-ben bejegyeztettük az egyesületet. Tíz éve folyamatosan fejlődünk, dolgozunk, és sikereket érünk el” –mondta el a szervezet elnöke, Szodoray-Parádi Farkas. Egyre bővül azok száma, aki valamilyen formában hozzájárulnak az egyesület munkájához. Sokan önkéntesként segítik az egyesületet, köztük szakemberek is, aki k a feltérképezésben, fajmeghatározásban és az adatbázis-készítésben vállalnak oroszlánrészt.
Közép-Kelet-Európa legnagyobb denevérhibernációs kolóniája az Erdélyi-szigethegységben él, mintegy 60 ezer állat telel ezekben a barlangokban. Romániában 30 denevérfaj él két nagy családban: a patkós és simaorrúak családjában.
A védelmi munka télen-nyáron működik, és rengeteg segédeszközt, illetve szervezőkészséget igényel. „Régiónként megvannak az önkénteseink. Amikor különböző tájegységekre készülünk, tudjuk ki az, aki a felmérési munkában segíteni fog. Regionális irodáink vannak Bukarestben, Nagyszebenben és Székelyudvarhelyen. Ezenkívül létezik két „nem hivatalos”, de annál aktívabb munkacsoportunk Iaºi-ban és Temesváron. Egy felmérésre egy-egy kisebb csapat verődik össze. Mindenkinek megvan a jól meghatározott feladata” – ismertette az elnök.
Télen az egyesületi tagok a denevérek hibernációs helyeit mérik fel a barlangokban. A helyszíneket a szakirodalom és a tapasztalatok alapján választják ki, és egy alapos adatbázis is segítségükre van. Télen felmérik, hogy milyen hibernáló fajok élnek a barlangban, fajonként hány egyed tartozik a kolóniához, milyen a viselkedésük. Az adatokat digitális technikával dolgozzák fel. Ha kisebb kolóniáról van szó, helyben készítenek felmérő jegyzeteket, nagyobb csoport esetén fotók alapján számolják össze az állatállományt. „Kizárólag elektromos forrású fényeket használunk, mert nem jó megzavarni a pihenő állatokat. Ha megzavarnánk őket, felébrednének, megnövekedne a testhőmérsékletük, tehát több energiát használnának el. Emiatt a hibernációs időszakuk 2-3 héttel is csökkenne. Így fennállna a veszély, hogy tavasszal nem lesz elegendő energiájuk újra felébredni” – magyarázta Farkas.
A nyári időszakban a szülőkolóniákat kutatják, és felmérik, hogy a különböző fajoknak milyen szaporodási arányuk lesz. Ugyanekkor felkeresik a táplálkozási helyeket is. Ultrahangdetektorokkal mérik a különböző fajok jelenlétét és táplálkozási szokásaikat. Például egy mindössze 4 centiméteres törpedenevér egyetlen éjszaka alatt körülbelül 1500 szúnyogot pusztít el.
Egy-egy felmérő expedíciónak kihívásai is vannak. Esetenként függőleges barlanghasadásokat is meg kell látogatni, ez kötéltechnikai és hegymászói ismereteket is feltételez. Sokszor vizes barlangokba kell bemenni gyalogszerrel vagy gumicsónakkal, nemegyszer úszni is szükséges: „Jó buli, de némi jó értelemben vett fanatizmus is kell hozzá. Bármilyen érdekes, mókás legyen a kirándulás, a legfontosabb az adatgyűjtés és a szakmai tapasztalat” – nyomatékosította Farkas.
Passzivitás és érdeklődés
Az elmúlt évek tapasztalatairól beszélve Szodoray-Parádi Farkas azt is elmondta, hogy különböző ellentétes reakciókkal találkoztak. Az egyesület bejegyeztetésekor a hivatalok alkalmazottai között akadt olyan, aki megmosolyogta őket. Egyesek fantomszervezetnek titulálták, mások viszont pozitívan fogadták őket. Például egy hegyaljai faluban a lakosok nagy érdeklődéssel hallgatták a csoportot egy spontán beszélgetés alkalmával. „Ezek sikereknek könyvelhetők el, hiszen ezeken a helyeken, ahol egy-egy denevérkolónia a település közelében helyezkedik el, a mai napig megmaradt, sőt gyarapodott” – folytatta a denevérvédők elnöke. Az egyesület évente megszervezi a Denevér Éj programot, amelynek keretében kiállításokkal, kiszállásokkal, fotókkal, előadásokkal ismertetik a denevérek életét. Fontosnak tartják az iskolákkal való együttműködést is, ahol tájékoztatni tudják az ifjú generációt, ugyanakkor munkatársakat is toborozhatnak. Az egyetemi központokban is tartottak előadás-sorozatokat, és igen nagy érdeklődés övezte beszámolójukat. Munkásságuk során számtalan államvizsga-dolgozat, mesteri szakmunka és doktori disszertáció készült.
Az egyesület 2006-ban megszervezte az első Denevérvédelmi Konferenciát Homoródfürdőn. 2008-ra pedig a romániai denevérvédőknek kell megszervezniük az Európai Denevérvédelmi és Denevérkutatási Konferenciát Kolozsváron. Ezeken a konferenciákon több száz európai szaktekintély vesz részt. Szodoray-Parádi Farkas kifejtette: „Bízom abban, hogy az Európai Unióban jobban és hatékonyabban tudjuk folytatni denevérvédő munkánkat”.
Gödri Alpár Béla
A közösségi médiában terjedt el egy klip, amely szerint sokak számára csak álomnak beillő összegű havi jövedelemről számol be egy Romániában dolgozó indiai futár.
A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban román rendőrök is részt vesznek a magyar közutak közlekedésrendészeti ellenőrzésében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerdán a Police.hu oldalon.
Karszalagok kiváltva, applikáció letöltve, busz- és vonatjegyek megvásárolva – szerdán kezdetét vette az Electric Castle. A július 21-ig, vasárnapig tartó fesztivál idei kiadása is az elektronikus zene legismertebb előadóit hozza el Bonchidára.
Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.
Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.