Fotó: Krónika
Denevérvédés önkéntesekkel
A Romániai Denevérvédelmi Egyesület Szatmárnémetiben székel. „Az egyesület létrehozásának ötlete már egyetemista korunkban foglalkoztatott. Biológusokból, ökológusokból álló baráti társaságunk 1997-ben kezdte el ezt a munkát, akkor még amatőr szinten. 2000-ben bejegyeztettük az egyesületet. Tíz éve folyamatosan fejlődünk, dolgozunk, és sikereket érünk el” –mondta el a szervezet elnöke, Szodoray-Parádi Farkas. Egyre bővül azok száma, aki valamilyen formában hozzájárulnak az egyesület munkájához. Sokan önkéntesként segítik az egyesületet, köztük szakemberek is, aki k a feltérképezésben, fajmeghatározásban és az adatbázis-készítésben vállalnak oroszlánrészt.
Közép-Kelet-Európa legnagyobb denevérhibernációs kolóniája az Erdélyi-szigethegységben él, mintegy 60 ezer állat telel ezekben a barlangokban. Romániában 30 denevérfaj él két nagy családban: a patkós és simaorrúak családjában.
A védelmi munka télen-nyáron működik, és rengeteg segédeszközt, illetve szervezőkészséget igényel. „Régiónként megvannak az önkénteseink. Amikor különböző tájegységekre készülünk, tudjuk ki az, aki a felmérési munkában segíteni fog. Regionális irodáink vannak Bukarestben, Nagyszebenben és Székelyudvarhelyen. Ezenkívül létezik két „nem hivatalos”, de annál aktívabb munkacsoportunk Iaºi-ban és Temesváron. Egy felmérésre egy-egy kisebb csapat verődik össze. Mindenkinek megvan a jól meghatározott feladata” – ismertette az elnök.
Télen az egyesületi tagok a denevérek hibernációs helyeit mérik fel a barlangokban. A helyszíneket a szakirodalom és a tapasztalatok alapján választják ki, és egy alapos adatbázis is segítségükre van. Télen felmérik, hogy milyen hibernáló fajok élnek a barlangban, fajonként hány egyed tartozik a kolóniához, milyen a viselkedésük. Az adatokat digitális technikával dolgozzák fel. Ha kisebb kolóniáról van szó, helyben készítenek felmérő jegyzeteket, nagyobb csoport esetén fotók alapján számolják össze az állatállományt. „Kizárólag elektromos forrású fényeket használunk, mert nem jó megzavarni a pihenő állatokat. Ha megzavarnánk őket, felébrednének, megnövekedne a testhőmérsékletük, tehát több energiát használnának el. Emiatt a hibernációs időszakuk 2-3 héttel is csökkenne. Így fennállna a veszély, hogy tavasszal nem lesz elegendő energiájuk újra felébredni” – magyarázta Farkas.
A nyári időszakban a szülőkolóniákat kutatják, és felmérik, hogy a különböző fajoknak milyen szaporodási arányuk lesz. Ugyanekkor felkeresik a táplálkozási helyeket is. Ultrahangdetektorokkal mérik a különböző fajok jelenlétét és táplálkozási szokásaikat. Például egy mindössze 4 centiméteres törpedenevér egyetlen éjszaka alatt körülbelül 1500 szúnyogot pusztít el.
Egy-egy felmérő expedíciónak kihívásai is vannak. Esetenként függőleges barlanghasadásokat is meg kell látogatni, ez kötéltechnikai és hegymászói ismereteket is feltételez. Sokszor vizes barlangokba kell bemenni gyalogszerrel vagy gumicsónakkal, nemegyszer úszni is szükséges: „Jó buli, de némi jó értelemben vett fanatizmus is kell hozzá. Bármilyen érdekes, mókás legyen a kirándulás, a legfontosabb az adatgyűjtés és a szakmai tapasztalat” – nyomatékosította Farkas.
Passzivitás és érdeklődés
Az elmúlt évek tapasztalatairól beszélve Szodoray-Parádi Farkas azt is elmondta, hogy különböző ellentétes reakciókkal találkoztak. Az egyesület bejegyeztetésekor a hivatalok alkalmazottai között akadt olyan, aki megmosolyogta őket. Egyesek fantomszervezetnek titulálták, mások viszont pozitívan fogadták őket. Például egy hegyaljai faluban a lakosok nagy érdeklődéssel hallgatták a csoportot egy spontán beszélgetés alkalmával. „Ezek sikereknek könyvelhetők el, hiszen ezeken a helyeken, ahol egy-egy denevérkolónia a település közelében helyezkedik el, a mai napig megmaradt, sőt gyarapodott” – folytatta a denevérvédők elnöke. Az egyesület évente megszervezi a Denevér Éj programot, amelynek keretében kiállításokkal, kiszállásokkal, fotókkal, előadásokkal ismertetik a denevérek életét. Fontosnak tartják az iskolákkal való együttműködést is, ahol tájékoztatni tudják az ifjú generációt, ugyanakkor munkatársakat is toborozhatnak. Az egyetemi központokban is tartottak előadás-sorozatokat, és igen nagy érdeklődés övezte beszámolójukat. Munkásságuk során számtalan államvizsga-dolgozat, mesteri szakmunka és doktori disszertáció készült.
Az egyesület 2006-ban megszervezte az első Denevérvédelmi Konferenciát Homoródfürdőn. 2008-ra pedig a romániai denevérvédőknek kell megszervezniük az Európai Denevérvédelmi és Denevérkutatási Konferenciát Kolozsváron. Ezeken a konferenciákon több száz európai szaktekintély vesz részt. Szodoray-Parádi Farkas kifejtette: „Bízom abban, hogy az Európai Unióban jobban és hatékonyabban tudjuk folytatni denevérvédő munkánkat”.
Gödri Alpár Béla
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Ferenc pápa halála után 283 százalékkal nőtt a Konklávé című film megtekintéseinek száma a fizetős streaming platformokon – jelentette kedden a Variety című szaklap.
A katasztrófavédelmi felügyelőség a mobiltelefonos RO-Alert rendszerrel hívta fel a figyelmet, hogy a településre két egymást követő napon „ellátogatott” a medve.
Meghiúsult Varga Csaba nagyváradi hegymászó csúcstámadása a hatalmas hó miatt – közölte a Hazajáró.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.