Az élménypedagógia a gyűjtőszenvedélyből alakult ki
Fotó: Facebook/Benedek Márk
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógia céljával tart bemutatókat a gyerekeknek. Az élménypedagógia lényege, hogy a közönség tagjai kézbe vegyék az óriáskígyókat vagy az egzotikus gyíkokat, mert szerinte ezzel leküzdhető az előítélet, amit az emberek többsége táplál a hüllőkkel szemben.
2025. február 23., 09:022025. február 23., 09:02
Az aradi magyar iskolaközpontban – amelyben a bölcsődétől érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek – ezen a héten zajlik az Iskola másként elnevezésű egyhetes programsorozat. Az alternatív oktatás során különféle rendezvényeket, előadásokat tartanak a diákseregnek, az egyik érdekesség a hüllőkiállítás, pontosabban hüllőbemutató, amire most is Benedek Márkot kérték fel. A múlt tanévhez képest ezúttal más csúszómászókat hozott el az élménypedagógiás foglalkozásra.
„Arra törekszem, hogy mindig újítsak egy kicsit, ezért új állatokkal, új barátokkal jöttem, hogy lássák, megismerjék, és hátha meg is jegyzik egy életre őket. Egy kockás pitont hoztam, ami egy elég fiatal egyed, viszont az óriáskígyók kategóriájában a leghosszabb, Ausztráliából egy galléros gyíkot és egy kéknyelvűszkinket, illetve egy görög teknősbéka-preparátumot, mert ezt jobban tudják fogdosni, forgatni, mintha egy élő példány lenne, amit túlstresszelnék” – magyarázta a Krónikának két foglalkozás közötti szünetben.
Előkészítő osztályosoknak magyaráz Benedek Márk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az állatok gazdája szerint nagyon fontos, hogy a hallgatók-nézők kézbe vegyék a példányokat. „Ez az élménypedagógiának a fő eleme: tehát nemcsak mesélek, fényképet mutatok nekik, hanem rátehetik a kezüket, kézbe vehetik, és így sokkal jobban megjegyzik, milyen is az az állat” – foglalta össze.
A lényeg, hogy a gyerekek kézbe vegyék az állatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emberek egy része idegenkedik vagy egyenesen irtózik a hüllőktől, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően sokan megváltoztatják a hozzáállásukat.
„A fő cél a megismertetés, illetve a félelemnek és sztereotípiáknak az eloszlatása, hogy nem annyira veszélyesek, csúnyák, rossz állatok ezek, hanem szerethetők, és igenis, lehet tartani háziállatként, ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat” – jelentette ki Benedek Márk, akinek a gyűjteménye 28 féle faj 48 példányából áll. Ezeket a lakásában, illetve most már egy háznál tartja, mert nem férnek el egy helyen.
Dobozokban utaztak Aradra a hüllők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Benedek Márk öt-hat éve gyűjt hüllőket, élménypedagógiás foglalkozásokat pedig két-két és fél éve tart. „Elsőre megragadtak a hüllők, csodáltam őket, ezért vásároltam magamnak néhányat. Egy idő után észrevettem a baráti köröm tagjain, hogy őket is érdekli, egyre többször és többen jöttek át hozzám, és akkor támadt az ötlet, hogy miért ne mutassam meg szélesebb körben, több embernek, esetleg gyerekeknek” – mesélt a kezdetekről.
Az egzotikus állatokat többnyire külföldi tenyésztőktől vásárolja a temesvári gyűjtő.
Hidegvér!
Fotó: Facebook/Benedek Márk
„Romániában kevesen foglalkoznak ezzel, de Magyarországon vagy másutt külföldön nagyobb hagyománya van ennek. Általában Magyarországról, Németországból vagy Hollandiából szoktam beszerezni, meg különböző börzékről, vannak egzotikus állatvásárok és -kiállítások, ahová eljönnek a tenyésztők, s ha megtetszik valami, haza lehet vinni” – magyarázta Benedek Márk, aki szerint nem kell kétségbeesni egy kígyó vagy más hüllő láttán.
Tapasztalatból mondja: fő a hidegvér!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Fekete-tengeren kialakuló cunamik nyomait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az üledékek elemzésével megállapították, hogy az utóbbi háromszáz évben a nyugati partvidékre több szökőár is kifuthatott.
Álom és valóság határán játszódó musicaldarabot mutatnak be a hétvégén a kolozsvári operában. Az E. T. A. Hoffmann klasszikus meséje alapján íródott Diótörő és Egérkirály című előadást apáczais diákok szereplésével állították színpadra.
Vasárnap kezdi meg erdélyi útját az a közúti gigaszállítmány, amely a magyar közlekedéstörténet legnagyobb szerelvényeként a múlt pénteken indult útnak a szeged-tápéi kompkikötőtől a 43-a főúton Románia felé, és csütörtökön érte el a határt.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) pénteken közölte, hogy az elmúlt hat hónapban 15 olyan felszólítást adott ki, amelyek az óriásplatformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására vonatkoztak.
A köfte a török konyha hasonlóan hagyományos étele, mint Magyarországon a fasírt vagy Romániában a miccs, az eltérés legfőképp a fűszerezésben van. Lehet lapos, hosszúkás, illetve nyársra fűzött – mi most utóbbi receptjét mutatjuk be.
Megtalálták II. Thotmesz fáraó sírját az egyiptomi Luxorban található Királyok völgyének közelében. Az egyiptomi régészeti hatóság az utóbbi évek egyik legfontosabb feltárásaként kezeli a sír felkutatását.
Dupla résszel debütál március 8-án a Hunyadi című tévésorozat a TV2-n. A Hunyadi János törökverő hadvezér életét bemutató sorozat kezdőrészeit romániai idő szerint 21 órától láthatják a nézők.
Saját maga segítette le a magasban rekedt macskáját Marcel Ciolacu román miniszterelnök. A közösségi médiában roppant aktív miniszterelnök meg is örökítette a cicás kalandot.
Az emberek többsége nehezen tudja azonosítani azokat a képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével generálnak ingatlanokról, és emiatt könnyen csalás áldozatává válhatnak a nyaralók.
A kincses városban élő vadméhek könnyebb feltérképezésében, valamint a lakosság körében való népszerűsítésében játszanak szerepet azok a rovarhotelek, amelyek elhelyezésére önkéntesek jelentkezését várja a BBTE Biológia és Geológia Kara.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!