Az élménypedagógia a gyűjtőszenvedélyből alakult ki
Fotó: Facebook/Benedek Márk
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógia céljával tart bemutatókat a gyerekeknek. Az élménypedagógia lényege, hogy a közönség tagjai kézbe vegyék az óriáskígyókat vagy az egzotikus gyíkokat, mert szerinte ezzel leküzdhető az előítélet, amit az emberek többsége táplál a hüllőkkel szemben.
2025. február 23., 09:022025. február 23., 09:02
Az aradi magyar iskolaközpontban – amelyben a bölcsődétől érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek – ezen a héten zajlik az Iskola másként elnevezésű egyhetes programsorozat. Az alternatív oktatás során különféle rendezvényeket, előadásokat tartanak a diákseregnek, az egyik érdekesség a hüllőkiállítás, pontosabban hüllőbemutató, amire most is Benedek Márkot kérték fel. A múlt tanévhez képest ezúttal más csúszómászókat hozott el az élménypedagógiás foglalkozásra.
„Arra törekszem, hogy mindig újítsak egy kicsit, ezért új állatokkal, új barátokkal jöttem, hogy lássák, megismerjék, és hátha meg is jegyzik egy életre őket. Egy kockás pitont hoztam, ami egy elég fiatal egyed, viszont az óriáskígyók kategóriájában a leghosszabb, Ausztráliából egy galléros gyíkot és egy kéknyelvűszkinket, illetve egy görög teknősbéka-preparátumot, mert ezt jobban tudják fogdosni, forgatni, mintha egy élő példány lenne, amit túlstresszelnék” – magyarázta a Krónikának két foglalkozás közötti szünetben.
Előkészítő osztályosoknak magyaráz Benedek Márk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az állatok gazdája szerint nagyon fontos, hogy a hallgatók-nézők kézbe vegyék a példányokat. „Ez az élménypedagógiának a fő eleme: tehát nemcsak mesélek, fényképet mutatok nekik, hanem rátehetik a kezüket, kézbe vehetik, és így sokkal jobban megjegyzik, milyen is az az állat” – foglalta össze.
A lényeg, hogy a gyerekek kézbe vegyék az állatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emberek egy része idegenkedik vagy egyenesen irtózik a hüllőktől, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően sokan megváltoztatják a hozzáállásukat.
„A fő cél a megismertetés, illetve a félelemnek és sztereotípiáknak az eloszlatása, hogy nem annyira veszélyesek, csúnyák, rossz állatok ezek, hanem szerethetők, és igenis, lehet tartani háziállatként, ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat” – jelentette ki Benedek Márk, akinek a gyűjteménye 28 féle faj 48 példányából áll. Ezeket a lakásában, illetve most már egy háznál tartja, mert nem férnek el egy helyen.
Dobozokban utaztak Aradra a hüllők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Benedek Márk öt-hat éve gyűjt hüllőket, élménypedagógiás foglalkozásokat pedig két-két és fél éve tart. „Elsőre megragadtak a hüllők, csodáltam őket, ezért vásároltam magamnak néhányat. Egy idő után észrevettem a baráti köröm tagjain, hogy őket is érdekli, egyre többször és többen jöttek át hozzám, és akkor támadt az ötlet, hogy miért ne mutassam meg szélesebb körben, több embernek, esetleg gyerekeknek” – mesélt a kezdetekről.
Az egzotikus állatokat többnyire külföldi tenyésztőktől vásárolja a temesvári gyűjtő.
Hidegvér!
Fotó: Facebook/Benedek Márk
„Romániában kevesen foglalkoznak ezzel, de Magyarországon vagy másutt külföldön nagyobb hagyománya van ennek. Általában Magyarországról, Németországból vagy Hollandiából szoktam beszerezni, meg különböző börzékről, vannak egzotikus állatvásárok és -kiállítások, ahová eljönnek a tenyésztők, s ha megtetszik valami, haza lehet vinni” – magyarázta Benedek Márk, aki szerint nem kell kétségbeesni egy kígyó vagy más hüllő láttán.
Tapasztalatból mondja: fő a hidegvér!
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
Egy néhány hónapos borjú csatlakozott a szabadon élő bölénycsordához a Vânători–Neamț Natúrparkban, nagy örömet okozva a természetvédelmi terület munkatársainak, akik figyelemmel kísérik a visszatelepített állatok mindennapjait.
Megnyitotta kapuit a VIBE fesztivál. A július 6-ág, vasárnapig tartó rendezvény koncertekkel, tudásfórummal, divatsarokkal, sportprogramokkal és hajnalig tartó bulikkal várja az érdeklődőket Marosszentgyörgyre.
szóljon hozzá!