Természetes tapéta. Török Csongor szerint a zöld falak népszerűsége a növények trendjéhez köthető
Fotó: Facebook/Török Csongor
Az elmúlt közel egy év nagy részét a természettől elszakítva, zárt terekben töltöttük, ami miatt még inkább felértékelődtek a lakás zöld ékei. A csíkszeredai születésű Török Csongor egy éve foglalkozik növényszaporítással, mostanra pedig több mint ötszáz példánnyal osztozik lakásán. A fiatal tájépítész a zöld falak népszerűségéről, a növényápolás alapfeltételeiről és a növénytartás jótékony pszichológiai hatásairól beszélt lapunknak.
2021. március 01., 20:342021. március 01., 20:34
– Hová nyúlnak vissza növények iránti szenvedélyed gyökerei, és mióta vagy tudatos gyűjtő?
– A növények iránti szeretetem gyerekkoromba nyúlik vissza. Erdélyi gyerekként szoros kapcsolatom volt a természettel, úgy nőttem fel, hogy az időm kilencven százalékát a szabadban töltöttem: az erdőben, mezőn vagy a nagyszüleimnél. Az első emlékem a növények iránt érdeklődő Csongiról egy biológiaórához köthető, ahol már ötödik osztályosként a növényekről és a gyökereztetésről faggattam a tanárnőt. Valószínű, hogy
Ugyanakkor mivel tájépítész vagyok, a szakmámhoz is szorosan kapcsolódik. Az első növénytani vizsgáimat Budapesten tettem le, és több száz latin növénynevet kellett felismerni, ennek köszönhetően ma a legtöbb szobanövény latin nevét ismerem.
– Egyre több beltérben kapnak kitüntetett helyet a növények, a te nappalid falát is egy saját tervezésű és kivitelezésű zöld fal díszíti. Minek tudható be a növényfalak népszerűsége?
– Tavaly az emberek idejük nagy részét a lakásban töltötték, ezért szeretnék valamilyen formában közel érezni magukat a természethez, és ez most leginkább a beltéri növényekkel oldható meg. A zöld falak népszerűsége a növények trendjéhez köthető, melyeket az emberek szeretnék rendezettebb formában a lakásuk részévé tenni.
Saját fejlesztésű falakkal pár éve kezdtem foglalkozni: olyan szerkezettel kísérleteztem, amelyben egészségesek maradnak a növények. A legfőbb szempont az volt, hogy elérhetőbb áron hozzájussanak a magánszemélyek is, nem csak a cégek. Ennek eredményeként jött létre a lakásomban levő zöld fal, amihez még kapcsolódni fog egy akvárium, florárium, egy automata öntözőrendszer és a növények is be kell még nőjék.
Zöld iroda. A növények bizonyíthatóan csökkentik a stresszt, így ellazítják és feltöltik az embert
Fotó: Facebook/Török Csongor
– Mit tanácsolsz a kezdő növénygyűjtőknek, milyen fajokat ajánlasz nekik?
– Kezdésnek a kaktuszokat és filodendronokat ajánlom, mivel eléggé igénytelenek, könnyen túlélnek bármit.
Sokkal jobb, ha keveset öntözzük és száraz a földjük, mert ha elrohadnak a gyökerei, onnan nincs visszatérés. A növény mutatja majd, amikor már szüksége van vízre: ha megpöcköljük a levelét, és az erősen visszaugrik, valószínűleg jól van. A másik tanácsom, hogy
A szubtrópusi és trópusi növényeknek teljesen más földre van szükségük, aminek érdemes utánajárni. Próbálom is rávezetni az embereket, hogy ismerjék a növényeik származási helyét. Lehet keverni saját, kókuszrostos, aktív szenet tartalmazó földkeveréket is, amiben a beltéri növények nagyon jól érzik magukat. A gondozás része az is, hogy
Ha csak egy irányból kapnak fényt, nem árt időnként picit elforgatni őket. A gyűjtés a megőrzés szempontjából is fontos: sok olyan növényünk lehet a lakásban, ami a természetben már kihalt. Számomra nagyon izgalmas, hogy az emberek növényszeretete révén bizonyos fajok fennmaradhatnak.
– Milyen pozitív hozadékait tapasztalod a növénytartásnak?
– Számos pszichológiai kutatás született a pozitív hatásokról. A biofília – ami az élő rendszerek szeretetét jelenti – rámutat, hogy
A zöld szín önmagában nyugtató hatással bír, nem véletlen, hogy egyre több kórházban próbálnak minél több növényt elhelyezni. Nem feltétlenül lesz oxigéndúsabb a levegő általuk – egy ember napi oxigénszükségletét ugyanis egy hektár erdő teszi ki – de mindenképp javítják a beltéri levegő minőségét.
Sokan nem tudják, hogy a különböző műanyagokból kipárolgó anyagok miatt a beltéri levegő tízszer annyira szennyezett, mint a kültéri. A jótékony pszichológiai hatásuk még a laikusok számára is egyértelmű: amikor a barátaim beülnek a növényekkel belakott kis dzsungelembe, hátradőlnek, megnyugszanak, és azt mondják, nem tudják miért, de annyira jó itt ülni. Ez tulajdonképpen a mostani generációk hiányérzetét tükrözi. Eltávolodtunk a természettől és ezt ilyen formában próbáljuk pótolni.
Fotó: Facebook/Török Csongor
– Egy éve növényszaporítással is foglalkozol.
– Azzal indult, hogy megtanultam, milyen földkeveréket érdemes használni, így sikerült bizonyos növényeket szaporítani, gyökereztetni. A szaporítás során kiemelten oda kell figyelni az egyes fázisokra: meddig gyökereztetjük vízben, mikor ültetjük át földbe, ha az megtörtént, milyen környezetben erősödik meg, mert a növény át kell hogy szokjon a vízben való nevelésről a földben való nevelésre.
Eleinte csak magamnak csináltam, egy adott ponton viszont annyi növény lett, hogy el kellett gondolkodnom, mit kezdjek velük.
Volt, amit elajándékoztam, volt, amit aprópénzért adtam el, és egyszer csak nagyon sokan kezdtek érdeklődni irántuk. Nagyon jó látni, hogy egyre többen magukénak érzik azt a bensőséges viszonyt, amit a növényekkel lehet kialakítani. Egyre többen akarnak olyantól vásárolni, akinek van egy ilyen vonzódása a növények iránt, és ebből inspirálódva ők is elindulnak ezen az úton.
– Hol húzódik a határ, hány növényt bír meg egy szoba vagy lakás?
– Ha valaki a barátnőmet kérdezi, valószínűleg van, én viszont nem ismerek ilyen határt, minden a kialakítástól függ. Azt tartom szem előtt, hogy rendezetten legyenek elhelyezve. Ugyanakkor igyekszem a növények természetes élőközegét mímelni. Ha földközeli a növény, a talaj közelébe helyezem el, ha pedig fára kúszó, adok neki valamit, amire „felmászhat”. A lényeg, hogy mindenképp legyenek csoportosítva, ne szétszórtan a lakás különböző pontjain – ennek a modern megoldása a zöld fal.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!