Fotó: Veres Nándor
Fazakas Ágnes Csíkmadaras helyneveiről szóló meséinek gyűjteménye látott napvilágot Tankóné Péter Mária Terézia szerkesztésében, a kiadványt kedden este mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.
2014. június 11., 20:032014. június 11., 20:03
Péter Mária csíkmadarasi nyugalmazott tanítónőnek már három kötete jelent meg, amelyek a szülőfalujáról gyűjtött néprajzi és helytörténeti adatokat, hagyományokat, szóbeli, írott és képi dokumentumokat tartalmaznak. Legutóbbiban, amely 2010-ben látott napvilágot, már szerepelt a néhai Fazakas Ágnes két meséje.
Mint Péter Mária megjegyezte, már akkoriban fontolgatta, hogy új kötetben ki kellene adni az ízes székely nyelven írt meséket, de nem talált támogatókra. Aztán barátnője, a Svédországban élő Gyarmati Rozália vállalta a mesék illusztrálását, egyik volt tanítványa, aki az Egyesült Államokban él, jelezte, hogy támogatja a kötet nyomdai költségeit. Mint Péter Mária mondta, Fazakas Ágnes mesemondó nyelvezete némiképp emlékezteti a Tamási Áronéra.
A mesemondó tízgyermekes család ötödik gyermekeként született 1918-ban Madarason. Sorsa a korabeli lányokéhoz hasonlóan alakult, fiatalon cselédlányként szolgált Brassóban és Bukarestben, de nemcsak a hét osztályt, hanem a nővérképzőt is elvégezte. Egészségügyi ápolóként először a román fővárosban, majd Gyergyószentmiklóson dolgozott, nyugdíjazása után azonban hazaköltözött – ekkor írta meséinek zömét.
Amint a kötet szerkesztője kijelentette, Ágnes néni édesapjától örökölte tehetségét, és a meséket is, amelyek mintegy kiteljesedtek benne. Műmeséknek tekinthetők, mivel többnyire kortárs történeteket dolgoznak fel.
„Az elbeszélések fonalát olykor a természetfeletti, a csoda irányítja. Legtöbbjük a falu hagyományos helyneveinek eredetére emlékeztető, tényleges történelmi adatokat is tartalmazó esemény, ami időtlen idők óta ott él a helybeliek tudatában. Mindez Csíkmadaras valós történelméhez kapcsolódik, s felfedezhetjük benne a népi képzelet, a gazdag székely fantázia működésének jellegzetes jegyeit” – írja a kötet előszavában a szerkesztő.
Fazakas Ágnes halála előtt a madarasi plébános gondjára bízta az írógépen legépelt meséit, ezekre talált rá Péter Mária, és állította össze a jelenlegi kötetet, amelyből néhányat a helyi könyvtárnak adományozott.
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Ferenc pápa halála után 283 százalékkal nőtt a Konklávé című film megtekintéseinek száma a fizetős streaming platformokon – jelentette kedden a Variety című szaklap.
A katasztrófavédelmi felügyelőség a mobiltelefonos RO-Alert rendszerrel hívta fel a figyelmet, hogy a településre két egymást követő napon „ellátogatott” a medve.
Meghiúsult Varga Csaba nagyváradi hegymászó csúcstámadása a hatalmas hó miatt – közölte a Hazajáró.
szóljon hozzá!