Fotó: Gecse Noémi
Csiszér Imre csíkpálfalvi fafaragó matematikai és irodalmi feladatlapokat készített a diákoknak, majd nyugdíjas éveiben faragni kezdett. Gyűjteményében nyolcszáz bot található, különböző népi motívumokkal.
2017. február 08., 13:442017. február 08., 13:44
Csiszér Imre nyugalmazott tanító (képünkön) több száz pásztorbotra és guzsalyra faragta rá az általa hosszú ideig gyűjtött népi motívumokat. A Hargita megyei Csíkszentkirályon gazdag néprajzi gyűjteményt hozott létre, az általa készített iskolai feladatlapok pedig a diákok számára tették szerethetőbbé, érdekesebbé a tanulást.
A nyugalmazott tanító csíkszeredai lakásában a látogató egyszerre érezheti magát műhelyben és kiállítóteremben – a maga faragta pásztorbotok, guzsalyok, a rajzokon, metszeteken megörökített népi motívumok, az egykori feladatlapokhoz felhasznált linómetszetek sokasága árulkodik arról a munkáról, amelyet a tanítás mellett évtizedeken át szakmai elhivatottsággal, alázattal, elszántsággal, de ugyanakkor kedvtelésből végzett. Hosszú ideig Csíkszentkirályon tanított, és az 1960-as évek végén ott kezdte el a különböző használati tárgyak, eszközök gyűjtését. Később Kovács Dénessel közösen megjelentették a Csíkszentkirályi keresztszemesek című kiadványt. A néprajzi gyűjtemény létrehozásával párhuzamosan a fafaragók, szűcsök, szövők, asztalosok, bútorfestők, csempekészítők termékein található mintákat is lerajzolta, szekercék, fejszék, bárdok díszítőmintáit gyűjtötte össze.
Szintén csíkszentkirályi évei alatt – ahol 28 évet tanított – kezdte el a diákoknak szánt feladatlapok rajzolását. „1970-ben kezdték el Magyarországon az iskolai feladatlapok használatát, 5 évvel később itt a Tanulók Háza és a tanfelügyelőség közreműködésével stencillel (kézi eljárás) sokszorosították ezeket az első osztályosoknak a betűtanítás alkalmazására. Nyolc munkafüzetet készítettem, tizenkét kirakós játékot a gyermekeknek, a sokszorosítóval hat másodperc alatt le tudtam húzni egy munkalapot” – részletezte Csiszér Imre. Több ezer linómetszet felhasználásával matematikai – szorzótáblát, osztótáblát, a négy alapműveletet játékos módon bemutató –, illetve irodalmi feladatlapok készültek Imre bácsi műhelyében 1–4. osztályosok és óvodások számára, amelyeket éveken át használtak a pedagógusok, fejlesztve a diákok képességeit.
Csiszér Imre nyugdíjaséveiben kezdett faragni, az erdőt járva pásztorbotnak alkalmas nyersanyagot gyűjtött. Nyolcszáz botot faragott, négyezer szalagmintát vitt fel ezekre. A botok fejrészén a szekercék, balták, fejszék díszítésének mintakincsét és a turáni magyar ornamentikát is használta, a gömbös gúlát, a fürtös, a virágos-kosaras, a kerekes díszeket, a középső részeken pedig népi mesterek termékein található mintákat. A guzsalytalpakon főleg a csíki motívumkincset jelenítette meg.
A 78 éves nyugalmazott tanító Csíkpálfalván született, iskolai évei után pedig a tanítóképzőben tanult. A rajz volt az egyik szenvedélye, és ez végigkísérte élete folyamán. Csiszér Imre már nyolc éve nem farag, ezt a munkát az aktív pihenés váltotta fel, a természetben való gyönyörködés, elmélkedés – mint mondja, ennél jobb lehetősége az embernek nyugdíjasként nincs. „Mikor kimegyek a természetbe, a természet vonzásában ott a szépség, a jóság, a béke, a nyugalom, a türelem, nincs ennél szebb az életben. Azt mondom, hogy megérte ezt csinálni, szeretettel, nem érdekből végeztem. Értékelvű munka volt, ez tartott fenn, és ez tart fenn ma is. A jó Istennek hálát adok, hogy ezt meg tudtam valósítani, ez az ő ajándéka, semmi sem az enyém” – hangsúlyozta a csíki fafaragó.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!