Az ötödik tojásból szerda reggelre bújt ki a kisgólya
Fotó: Gazda Árpád
Alighanem az életével játszott az a csiga, amelyik a magyarfenesi gólyafészekben rámászott a negyedik fiókájának a kiköltésével elfoglalt tojó, Leske hátára. A bizarr jelenet hétfőn hajnalban történt, és a fészekre szerelt webkamera örökítette meg. Szerda reggelre kikelt az ötödik kisgólya is Magyarfenesen.
2024. május 08., 18:162024. május 08., 18:16
2024. május 08., 22:432024. május 08., 22:43
A fészekből közvetített élőképet a Clujbird.ro oldalon lehet követni. A kamera azonban nemcsak az élő közvetítést sugározza, hanem percenként egy-egy fotót is készít a fészekről, amelyeket aztán egymáshoz fűz, hogy afféle kisfilmként lehessen lepergetni minden nap eseményeit.
Az 5:47-kor készített fényképen jelenik meg, aztán percenként millimétereket haladva 5:57-kor halált megvető bátorsággal a tojó szárnya felé kanyarodik, hogy arra felmászva folytassa útját.
A fészekből közvetített élőképet a Clujbird.ro oldalon lehet követni
Fotó: Gazda Árpád
Tizenkét perccel később már több mint tíz centimétert tett meg a szárnytollakon, és akkor sem pottyant le, amikor Leske 6:10-kor felállt, hogy számba vegye a fiókáit. Ekkor látszik leghamarabb, hogy feltört a negyedik tojás héja is. A fióka még a tojáshéjban, de a héj sapkaszerű domborulata már eltávolodott a héj nagyobbik felétől. A kisgólya teste még a héj borításában. A születés némiképp magyarázatot ad arra, hogy miért mászhatott egy csiga egy gólya hátára.
A 6:13-kor készült fénykép az utolsó, amelyiken a csiga még ott kapaszkodik a lábon álló madár szárnytollain. Ezután Leske visszaül a fiókákra, és testmelegével segíti a negyedik kisgólya kibújását. A 10:31-kor készült képen látszik először az üres tojáshéj. A negyedik jövevénynek bizony több mint négy órát kellett kínlódnia, míg sikerült megszabadulnia a héjtól, mely egy hónapon át volt a háza. A csiga 7:07-kor ismét felbukkan. Ezúttal a fészek bal alsó sarkában húzódik a szélre, és egy órán keresztül mászik a fészek peremén levő egyik ágon lefelé. Ott gubbaszt 11:30-ig, aztán eltűnik. Minden bizonnyal a mélybe veti magát. Azt gondolhatja: ezt inkább túl lehet élni, mint a gólyafészket.
Fotó: Gazda Árpád
Az idei év meglehetősen ökumenikusra sikerült a magyarfenesi fészekben. Sokszori párzás után éppen a katolikus/protestáns húsvétkor rakta le Leske az első tojását, amelyet aztán kétnaponként követett újabb és újabb. Az öt tojásból pedig épp az ortodox húsvétra kelt ki az első négy kisgólya. Kettő szombaton, egy vasárnap, egy pedig hétfőn. Az ötödik tojást immár nemcsak a szülők, hanem a testvérek is melegítették. Ebből szerda reggelre bújt ki a kisgólya. A kicsi alig észrevehető a nagyobb testvérek gyűrűjében, de az üres tojáshéj egyértelmű bizonyítéka a világra jöttének.
Mint elmondta, a szülők ebben az időszakban elsősorban gilisztákat, rovarokat gyűjtenek a begyükbe, hogy a fészekbe repülvén aztán kiöklendezzék a fiókák elé. A menübe azonban kerülhet csiga is, hiszen a gólyák a csigákat is szeretik. Ezeket egyben lenyelik, de a házukat nem tudják megemészteni.
Fotó: Gazda Árpád
Azt az elfogyasztott békák csontjával, egerek csontjával és szőrével, és a megevett rovarok kitinpáncéljával együtt összezúzzák, 5-6 centiméter hosszú, tojásdad alakú köpetté tömörítik, majd kiköpik. A kicsik számára feltálalt csiga azonban még túl nagy falatnak bizonyult. A csiga a háza védelmében vészelte át a kisgólyák csipegetését, így megmenekült.
A kicsik táplálása egyébként a gólyamegfigyelés legnagyobb látványossága. A szülők felváltva hozzák a táplálékot a fészekbe.
Amelyik ügyesebb, életrevalóbb, az többet eszik, és hamarabb nő, a kisebb, az ügyetlenebb kevesebb táplálékhoz jut, és bizony, sok esetben el is pusztul. Az elmúlt években a fészekben maradt záptojásokhoz viszonyítva úgy tűnt, hogy a kezdeti időszakban a kicsik kétnaponta megkétszerezik a méretüket. Így a később világra jövő kisgólyáknak már kész zabáló óriásokkal kell versenyezniük a falatokért.
Fotó: Gazda Árpád
A szülők az első hónapban nem hagyják magukra a kicsiket. Felváltva őrködnek mellettük. Később azonban már olyan mennyiségben kell a fészekbe hordani a táplálékot, hogy szükségessé válik mindkét szülő egyidejű élelemgyűjtése. Sietni kell a növekedéssel, az erősödéssel, a tanulással, mert augusztus elejéig képessé kell válni a nagy utazásra. A kisgólyák szinte napra két hónappal a kikelésük után repülnek ki először a fészekből. Ekkorra már elérik a szüleik méretét.
Az idei korán érkezett tavasz kedvezett a gólyáknak. Miska és Leske március 18-án egyszerre érkeztek haza az afrikai útról. Az otthonukba térve fél órát sem vártak a párzással. Így az első tojás már március végén megjelent a fészekben. A korábbi hét évben – amióta az interneten is követhető a magyarfenesi gólyák élete - nem volt még példa márciusi tojásra. Az idén letojt öt tojás átlagosnak mondható. Ennél kevesebb csak egy évben volt. Több pedig akkor, amikor kidobott, vagy kiesett tojást kellett pótolni.
Fotó: Gazda Árpád
Az első kisgólya az első tojás lerakása után 34 nappal kelt ki. A gólyák azonban csak akkor kezdtek kotolni egymást váltogatva, amikor már két tojás volt a fészekben. Ez a magyarázat arra, hogy hogy az első két kisgólya egyszerre törte fel a tojáshéjat. A később letojt tojások lakóinak a világra jöttét az is sürgeti, hogy ők már hallják a társaik sipákolását, és türelmetlenek. Nem várják ki a teljes kotlási időt, hamarabb feltörik a héjat.
Szabó D. Zoltán elmondta: a magyarfenesi gólyamegfigyelési program következő nagy lépése az lenne, hogy jeladót szerelnek az itteni gólyák valamelyikére. Ezzel lehetővé válna a gólya afrikai vonulási útvonalának a távoli telelésnek követése. A készülék azonban több mint ezer euróba kerül, és ha idén kikelt gólyára szerelik fel, meglehetősen nagy a kockázata az elvesztésének. A kisgólyák mintegy fele ugyanis nem éli meg az egyéves kort. Célszerű lenne a felnőtt gólyák valamelyikére szerelni jeladót, de ehhez meg kellene fogni őket. Ez pedig rendkívül körülményes.
A Szahara sivatagtól délre teleltek, és minden bizonnyal már úton vannak hazafelé az erdélyi gólyák. Jeladóval felszerelt lengyelországi társaik korábbi jelzései szerint a vonulás során Egyiptomban a Nílus völgyén haladnak észak felé.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!