Debrecen, a virágba öltözött város
Soha ekkora érdeklődés nem övezte a Debreceni Virágkarnevált, mint ideit, a 39-iket. A Hajdúság valamennyi szálláshelyét hetekkel, hónapokkal ezelőtt lefoglalták a világ különböző sarkaiból érkező turisták.
Nem is csoda, hiszen augusztus 20-a alkalmából igazi világvárosi arculatot ölt Debrecen. A Kossuth teret és a Nagyerdei stadiont – az Európában szinte egyedülálló virágkarnevál főbb színhelyeit – turisták sokasága lepte el; a tereket utcai mutatványosok vették birtokukba, a szökőkutakat pedig stranddá alakították a kánikulával dacoló vendégek.
A programkínálat már napokkal előtte gondolkodóba ejtette mindazokat, akik nehezen tudtak választani a gazdag ajánlatból. Volt opera- és operettgála, kézműves-foglalkozás, fúvószenekar, Európa-sátor, nemzetközi folklórműsor, 100 Tagú Budapest Cigányzenekar, illetve a tekintélyes tömeget vonzó örökifjú Hot Chocolate-koncert. Közben az Aranybika Szállodában Dali műveiből lehetett megcsodálni néhányat, a főtéri színpadon pedig gerundiumos versenyre hívogatták a téren lézengőket. A vetélkedő a korábbi századok Debrecenjét idézte, amikor a legtöbb ház, fából lévén, jelentős volt a tűzveszély. A kollégium diákjai tűzoltóságot alapítottak, amelynek csak olyasvalaki lehetett a vezetője, aki a tűzfészek szétverésére alkalmas hatalmas botot, a gerundiumot meg tudta tartani. A cívisvárosban ma is ügyes tűzoltók élhetnek, hisz a kicsiktől az idősebb nemzedék képviselőiig többen is kiállták az erőpróbát.
A Szent István-nap fénypontját kétségen kívül az idén is a messze földön elhíresült virágkocsis felvonulás jelentette. A város polgárai jó ideje lázban égtek: némelyik intézmény vagy cég már hetekkel ezelőtt nekilátott a kocsik kialakításának, de kijutott a díszítésből annak is, akinek munkaadója nem nevezett be a versenybe. A város kocsiját idén az első alkalommal az érdeklődő lakosság díszíthette fel: ez a kompozíció is felvonult a karneváli menetben, és részt vett a kocsik versenyében.
Míg a szárazvirág-kompozíciók néhány napja már készen állnak, az élő virágokat csak szombaton este naplemente után rendezték el a poliészterből készült szobrokon. Becslések szerint azon az éjszakán legalább ezer debreceni munkálkodott a virágszekereken. Aki szombaton nem díszített, az tippelt – elvégre ilyenkor mindenki a karneválról beszél Debrecenben. A bennfentesek Pikó Sándor helyi képzőművész egyik virágalkotására fogadtak. De nemcsak a város, hanem a református egyház is most nevezett be először a versenybe, méghozzá a Debrecenben néhány napja befejeződő Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából. Az egyházi szimbólumokat láttató kocsit a református ifjúsági találkozóra érkező kerékpárosok kísérték a menetben. A vetélkedőbe beszállt tizenhét virágkocsi mellett versenyen kívül beneveztek az érmihályfalviak is. A partiumi település kocsija egy hatalmas virágharangot szállított, amely az 1456-os nándorfehérvári diadalt idézte. A „Jövőre veletek ugyanitt” felirata nemcsak egyszerűen a 2007-es részvételre célzott, hanem Románia jövő évi uniós csatlakozására is utalt.
A nagy sikert arató virágkompozíciókhoz több mint hárommillió szál friss és száraz virágot használtak fel: az idei sláger az őszirózsa, a kardvirág és a büdöske volt. A kompozíciók közül több is valamilyen jelentős évfordulóhoz kapcsolódott. Ilyen volt a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulóját felidéző kocsi vagy a Bartók-évre utaló alkotás.
A nap további részében volt virágkötészeti bemutató a régi városházán és folklórprogram a stadionban, majd sötétedés előtt a tizenhét kocsis menet a Nagyerdőből viszszaindult az addigra zsúfolásig megtelt Kossuth térre. Eddigre az öttagú zsűri is eldöntötte, melyik a legszebb virágkocsi. A döntés a városgazdálkodási cégnek kedvezett. Az ünnepet a tűzijáték tette felejthetetlenné, majd Charlie és az Abrakazabra zenekar varázsolt kiváló hangulatot a virágban pompázó főtérre.
Százéves történelem
A Debreceni Virágkarnevál több mint száz éves múltra tekint vissza, a történetírók ugyanis már 1905-ből említenek egy virágkorzót. A rendezvény még nem tartozott a városhoz, a múlt század elején a polgárság a nyaralóit és a kerítéseket díszítgette. Az első kocsi egy ötös fogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig, miközben a nézők virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt. Hosszas megszakítás után 1966-ban kezdődött a karnevál történetének második fejezete. Az azóta eltelt idő alatt százmillió szál virággal borított 600 virágkocsit és több tízezer felvonulót láthatott az a több millió látogató, aki a cívisvárosban töltötte a Szent Istvánhoz és az új kenyér ünnepéhez kötődő napokat.