Aggteleki barlangtúra. A látogató 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetet láthat
Fotó: Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-jén alakult meg Magyarország negyedik nemzeti parkjaként. Ugyanakkor az aggteleki rezervátum kifejezetten a földtani és karsztos természeti értékek, a felszíni formák, valamint a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében jött létre. Az idén fennállásának 40. évfordulóját ünneplő nemzeti park különleges eseményekkel és programokkal várja a látogatókat.
2025. január 20., 21:112025. január 20., 21:11
2025. január 20., 21:562025. január 20., 21:56
Az Aggteleki Nemzeti Park megalakulásának története 1978-ra nyúlik vissza, amikor 19 595 hektáros területen az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal határozata alapján megalapították az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Egy évvel később az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították, külön hangsúlyt fektetve a Haragistya és a Nagyoldal térségében kijelölt magterületekre.
Az alapításakor 19 708 hektáros területet magában foglaló park székhelye a Baradla-barlang fogadóépületében kapott helyet. A nemzeti park az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődött: 2001-ben az Esztramos-hegy teljes területének védetté nyilvánításával kiterjedése elérte a jelenlegi, 20 188 hektáros nagyságát. A nemzeti park méltó elismerésként 1995-ben az UNESCO Világörökség részévé vált, a Szlovák-karszt barlangjaival közösen. A park karsztvidéke páratlan természeti képződményeket, lenyűgöző barlangokat és karsztjelenségeket rejt.
A Baradla-barlang Magyarország legismertebb és egyik leghosszabb barlangja, a park egyik legfontosabb látványossága, amely évente több ezer látogatót vonz. Emellett számos további barlang, például a Béke- vagy a Vass Imre-barlang, valamint ritka növény- és állatfajok teszik a parkot az ország egyik legkülönlegesebb természeti örökségévé.
2025-ben az Aggteleki Nemzeti Park a jubileumi évben ünnepel, amelynek csúcspontja egy nagyszabású központi rendezvény lesz. Az eseményre 2025. május 22-én kerül sor, ahol a látogatók megismerhetik a park történetét, természeti értékeit és természetvédelmi eredményeit. Ezen túlmenően egész évben lehetőség nyílik a Baradla-barlang és más híres karsztbarlangok felfedezésére, különféle tematikus túrák keretében. A jubileum alkalmából speciális túrák is indulnak, amelyek a park történetébe és földtani értékeibe nyújtanak betekintést.
Szeptemberben egy rangos tudományos konferencia is megrendezésre kerül, amely az Aggteleki-karszt és barlangjainak UNESCO Világörökségi címének 30. évfordulóját ünnepli. A konferencián a barlangkutatás, a földtudomány és a természetvédelem legfrissebb eredményeit mutatják be, ezzel is hangsúlyozva a térség nemzetközi jelentőségét.
A jubileumi év programjai folyamatosan frissülő eseménynaptárban követhetők, amely a park hivatalos honlapján található, tájékoztat a magyar Agrárminisztérium sajtószolgálata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Lemezbemutató koncertet tart a Kolozsvári Magyar Operában Tamás Gábor énekes április 28-án, hétfőn 19 órától.
Húsvétkor a hagyományos bárányhúsos ételek mellett különleges ínyencségekkel is megörvendeztethetjük a családot és az ismerősöket az ünnepi asztalnál. Ehhez nyújtunk most segítséget.
Szamar Abú Elouf palesztin fotográfus gázai harcokban megsebesült, kilencéves fiút ábrázoló fényképe nyerte idén a World Press Photo legjobb sajtófotónak járó Év Fotója díját.
Húsvéti tojásíró maratont szervez a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány. A Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában található Míves Házban április 18-án, nagypénteken szervezendő 17 órás tojásíró éjszakára minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Az elcsendesedés, a Krisztus feltámadásának ünnepére való ráhangolódás jegyében szervezi meg idén is az Erdélyi Hagyományok Háza több erdélyi és partiumi templomban az Ég és Föld koncerteket.
Szociológiai felmérés készül a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok életéről. Az Országos Magyar Diákszövetség kutatása azt térképezné fel, milyen problémákkal szembesülnek a hétköznapokban az egyetemi központokban tanuló egyetemi hallgatók.
Nem új keletű dolog, hanem életkori sajátosság, hogy a kamaszok számára előtérbe kerül a kinézet. Az online világ, a közösségi média negatívan befolyásolja a kamaszok énképét. A jelenségről Keresztesi Polixéna iskolapszichológus beszélt a Krónikának.
Több száz lakatot aggattak már a szerelmespárok kapcsolatuk felbonthatatlanságának jeleként az aradi belvárosban a Maros két partját összekötő gyalogoshíd korlátjára.
Kerékpározni tanítaná a gyerekeket a Kolozsvár Teker Egyesület. Kertész Levente elnök beszélt a Krónikának a kezdeményezésről, és arról, hogy a folyamatosan bővülő bicikliút-hálózat ellenére életveszélyes kerékpárral közlekedni a kincses városban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!