Szűk, vizes terepről, járatlabirintusokból is ki kell menekítenie a bajba jutottakat a barlangi mentőnek

Szűk, vizes terepről, járatlabirintusokból is ki kell menekítenie a bajba jutottakat a barlangi mentőnek

A barlangi mentőknek sok esetben nehéz terepen kell helyt állniuk és segíteniük a bajba jutottakon, ehhez pedig rengeteg gyakorlat szükséges

Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook

Élesben gyakoroltak az aggteleki cseppkőbarlangban, mentési technikákat összehangoló szakmai képzésen vettek részt kilenc ország barlangi mentői. Erdélyből is több szakember volt jelen a találkozón, köztük Csis Ferenc, aki több mint 15 éve barlangi mentő, 35 éve foglalkozik barlangászattal, ő az egyetlen kolozsvári amatőr barlangászkör elnöke. A nehéz terepen való mentési munkálatok kihívásairól kérdeztük a szakembert, aki felhívta a figyelmet: az ember minden barlangban bajba kerülhet, főleg, ha nincs kellőképpen felkészülve, felszerelve.

Kiss Judit

2024. április 26., 09:522024. április 26., 09:52

Sokszor szűk, vizes terepen, nehezen megközelíthető járatlabirintusokban kell életet mentenie egy barlangi mentőnek – mondta el a Krónikának Csis Ferenc. A kolozsvári barlangi mentőt, barlangászt annak kapcsán kérdeztük, hogy múlt hétvégén tartottak szakmai találkozót, képzést

a magyarországi Aggtelek cseppkőbarlangjában kilenc ország barlangi mentői, köztük Kolozs, Bihar, Maros és Máramaros megyei szakemberek. A képzésen részt vett Csis Ferencet, a barlangászat nehézségeiről, a barlangi mentésről, a Kolozs és Bihar megyei barlangokról faggattuk.

Galéria

Barlangi mentők gyakorlata az aggteleki cseppkőbarlangnál

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

Mint elmondta, ő már több mint 15 éve barlangi mentő, és 35 éve foglalkozik barlangászattal, az egyetlen kolozsvári amatőr barlangászkör elnöke is. A képzésen szakmai konferenciát is tartottak, valamint az egyes európai országokban alkalmazott mentési technikák összehangolásáról is egyeztetett az összesen 120 barlangi mentő, akik Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Lengyelországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából, Németországból, Törökországból és az Egyesült Államokból érkeztek Aggtelekre.

Galéria

Szenvedélyes természetjáró a barlangi mentőként is tevékenykedő kolozsvári Csis Ferenc

Fotó: Csis Ferenc/Facebook

A találkozón

jelen volt az a barlangász is, akit tavaly nagyon nehezen sikerült kimenteni egy törökországi barlang több mint 1000 méteres mélységéből.

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat különleges alakulata több mint hat napot töltött a dél-törökországi Morca-barlang 1040 méteres mélységében, miután életmentő beavatkozásban részesítették a nemzetközi kutatóexpedíció amerikai tagját – az ilyen nehezen orvosolható helyzetekre is kerestek és keresnek megoldást a szakemberek, a találkozó egyik célja pont ez volt. Romániából 14 barlangi mentő vett részt az aggteleki, barlangi elsősegélynyújtást is oktató képzésen.

„Aggteleken az volt a cél, hogy hangoljuk össze a barlangi mentési technikákat európai szinten, mert hát tulajdonképpen mindenki ugyanazt a dolgot csinálja, de vannak kis különbségek. De fontos a szakmai egyeztetés, a tapasztalatcsere” – mondta el Csis Ferenc, aki immár több mint 35 éve foglalkozik barlangászattal. Mint kifejtette, az aggteleki eseményen a függőleges és vízszintes barlangokból való mentési technikákat is gyakorolták.

„A kétféle barlang esetében különbözik a szállítás módszere, a függőleges barlangok esetében csak kötélrendszereken keresztül történik. A vízszintesen nyúló barlang esetében mentőággyal általában 6-8 ember szállítja a bajba került vagy balesetet szenvedett embert, de ha nehezebb a terep, akkor 12 emberre is szükség van.

A barlangszűkületekben kézről kézre adják a mentettet, erre különböző technikák vannak: miként kell megemelni, előre tolni a szűkületben, a sziklán, a nagy köveken úgy, hogy a hordágy nagyjából mindig vízszintesen legyen, vagy inkább a fej legyen kicsit fennebb, mint a láb” – fejtette ki Csis Ferenc. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy ő maga barlangi mentőként önkéntes a kolozsvári hegyimentő szolgálatban – ugyanis a hegyimentők és a barlangi mentőszolgálatok ugyanoda tartoznak azokban a megyékben, ahol barlangok találhatóak. Ezeken a helyeken a hegyimentő-szolgálatoknak kötelező módon meg kellett alakítaniuk a barlangi mentőcsoportokat.

Galéria

Nehezen megközelíthető barlangi helyekről kell olykor kimenteni embereket

Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook

„Közös vezérkar alatt, de külön működik a barlangi mentők és a hegyimentők csapata.

A hegyimentők nem mennek be a barlangba, mert a barlangi mentés nehéz olyan ember számára, aki nem járatos a barlangokban, hiszen ott vizes és szűk lehet a terep, erre pedig speciálisan fel kell készülni, felszerelésekkel is” – ecsetelte a barlangi mentő.

A barlangi mentők számára évente pár alkalommal tartanak helyi, megyei gyakorlatokat, de országos felkészítőket is szerveznek, különböző szintű képzéseket tartanak. Elmondta, a kezdők csak előkészítik a pályát, de még nem vezetnek mentőcsoportot, a csapatvezetőkhöz beosztanak pár embert a mentéshez, a főszervezők pedig kintről telefonos vonalon keresztül irányítják a mentést, ha pedig nincs telefonvonal, akkor embert küldenek „postagalambként”, hogy miként történjen a mentés.

Galéria

A barlangi mentés rendkívül komplex feladat, sokat kell tanulni és főleg gyakorolni

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

„Egyébként megtörténik, hogy menet közben változik a mentési terv, hiszen amikor a mentő odaér a bajba jutotthoz, a sérülthöz, akkor derülnek ki fontos információk. A mentőcsapat elindul, lehetőség szerint felméri a helyzetet, utánuk mennek az orvosok, akik előkészítik a pácienst a szállításhoz, ezután jönnek a nagyobb létszámú szállító csapatok és szerelőcsapatok” – ecsetelte Csis Ferenc, aki több, veszélyesnek mondható mentésben vett részt Hunyad, Kolozs, Fehér, Bihar megyében. Sajnos az is megtörtént több mint 20 éve, hogy egy elhunyt barátjukat kellett kihozniuk a barlangból. Arra is rámutatott, általában jóval kevesebb a barlangi, mint a hegyi baleset. „A barlangi mentéshez sok emberre van szükség, példa erre a már említett törökországi eset, amikor ezer méteres mélységből kellett menteni. A hegyimentés esetében ezer méterről lehozni egy embert sokkal egyszerűbb. Egyébként az ember minden barlangban bajba kerülhet, főleg, ha nincs kellőképpen felkészülve, felszerelve” – mondta Csis Ferenc.

Galéria

Minden barlangnak létezik valamiféle térképe, viszont azok a barlangok, ahol víz van, változhatnak, ilyen helyeken omlás is történhet

Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook

Mint sorolta, többek közt szükség van megfelelő világításra, csizmára, ruhára és főleg tájékozódásra, ha az ember olyan barlangba megy, ahol óriási járatrendszerek vannak:

sok évi gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki el tudjon igazodni egy ilyen hatalmas rendszerben.

Kolozs megyében található az ország második leghosszabb barlangja, az Erdélyi-szigethegységben, az Ér-völgyben (Valea Firei) húzódó Humpleu, amely 40 kilométer hosszú, és ennél is hosszabb a Bihar megyei Szelek barlangja, ami 50 kilométernyire nyúlik. „Egyébként ezek a méretek változhatnak, mert előfordul, hogy kutatják a barlangokat, és újabb, akár több kilométeres járatokat fedeznek fel” – mondta a szakember.

Galéria

A kolozsvári Csis Ferenc több mint 35 éve foglalkozik barlangászattal

Fotó: Csis Ferenc/Facebook

Csis Ferencet arról is kérdeztük, hogy mi az, amire a legjobban oda kell figyelni egy barlangban, és mi az, ami a legnagyobb eséllyel veszélybe sodorhatja az embert. „Hát ha valaki felkészületlenül, tájékozatlanul megy be egy barlangba, az veszélyes lehet, hiszen könnyen eltévedhet. Viszont akik elszánják magukat a barlangászatra, azok általában beiratkoznak egy barlangászkörbe, ott előkészítést kapnak, és gyakorlott kollégák vezetésével ismerkednek meg ezzel a különleges, sokszor nehezen megközelíthető világgal. Jó pár éve ez a gyakorlat már, régebben, az 1990-es évek elején még gyakran megtörtént, hogy felkészítő nélkül barlangásztak emberek. A legtöbb nagy barlangban olyanok a járatok, hogy könnyen el lehet tévedni, ilyen a Hargita megyei Almási-barlang is” – mondta a barlangi mentő.

Különben minden barlangnak létezik valamiféle térképe, viszont azok a barlangok, ahol víz van, változhatnak, ilyen helyeken omlás is történhet.

„Megesik, hogy nem segít a térkép az eligazodásban, nem beszélve arról, hogy ahol függőlegesen kifejlődött, úgynevezett aknabarlangok vannak, oda már kötél kell. Ilyen helyeken már az első méteren nem lehet egyebet csinálni kötél nélkül, csak lenézni egy elemlámpával” – fejtette ki a barlangász.

Galéria

Mentési gyakorlat Aggteleken

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

Ahhoz, hogy barlangi mentő lehessen valaki, el kell végezni a kötelező képzéseket, az illető elismervényt kap, hiszen ameddig nem végzi el a különböző iskolákat, addig nem mehet barlangi mentőnek, mert nagyon komplex ez a feladat: sokat kell tanulni és főleg gyakorolni. „Hiába tanulja meg az ember, ha mondjuk három-négy évig nem csinálja, mindent elfelejt. Ezért szoktunk évente minimum kétszer-háromszor gyakorlatokra járni” – mutatott rá Csis Ferenc.

Galéria

Kilenc országból érkeztek barlangi mentők a magyarországi Aggtelekre

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

Csis Ferenc kérdésünkre azt is elmondta, hogy a kolozsvári barlangászkörnek körülbelül 30 aktív tagja van, 40-en fizetik a tagsági díjat, és mindenki lehetőségei szerint gyakorol: nagyjából az aktív harminc ember közül szoktak tízen-húszan együtt túrázni. Évente nagy táborokat is tartanak, ekkor minimum 50, de olykor száz barlangász is összegyűl. Fő kutatóterepük a Királyerdő, meg a Fehér kövek (a Vigyázó-hegység lábánál, és a havasrekettyei vízesés fölött található mészkő-sziklák) nemzeti park.

Galéria

A mentőcsapat elindul, lehetőség szerint felméri a helyzetet, utánuk mennek az orvosok, akik előkészítik a pácienst a szállításhoz

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

Galéria

A szakszerű mentést gyakorolták, a különböző országokban érvényes technikákat hangolták össze Aggteleken a barlangi mentők

Fotó: Kolozs Megyei Tanács

korábban írtuk

Táborhelyek létesülnek, rendbe tesznek öt barlangot a Király-erdőben
Táborhelyek létesülnek, rendbe tesznek öt barlangot a Király-erdőben

Elkészültek a műszaki tervek, hamarosan nekifognak a Sebes-Körös szurdokvölgyében elképzelt új táborhelyek megépítésének. A több millió lej összértékű Bihar megyei turisztikai beruházás a Király-erdő több barlangját is érinti.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 27., hétfő

Volt válogatott labdarúgót ért ittas vezetésen a rendőrség

Rendőrségi források szerint 1485 lejre bírságolták Miodrag Belodedici volt válogatott labdarúgót, és 90 napra bevonták a jogosítványát ittas vezetés miatt.

Volt válogatott labdarúgót ért ittas vezetésen a rendőrség
2024. május 27., hétfő

Megvan a következő magyar űrhajós: 240 jelölt közül választották ki egy rendkívül összetett folyamat során

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz – jelentette be Szijjártó Péter.

Megvan a következő magyar űrhajós: 240 jelölt közül választották ki egy rendkívül összetett folyamat során
2024. május 26., vasárnap

Egyszer csak füstölni kezdett, majd lángokba borult töltés után egy Dacia Spring (videóval)

Váratlanul lángra kapott és teljesen kiégett egy Dacia Spring elektromos autó, a tűz a szomszédos épületre is átterjedt.

Egyszer csak füstölni kezdett, majd lángokba borult töltés után egy Dacia Spring (videóval)
2024. május 25., szombat

Lézerterápia a nikotinfüggősség ellen? Jászvásáron kísérleteznek az új kezelési módszerrel

A dohányzásról való leszokást elősegítő lézerterápiás módszert próbálták ki nemrég Jászvásáron (Iaşi). Az eljárás során mostanáig nem tapasztaltak mellékhatásokat, testsúly-növekedést, ugyanakkor sok résztvevő már az első kezelés után észlelt javulást.

Lézerterápia a nikotinfüggősség ellen? Jászvásáron kísérleteznek az új kezelési módszerrel
2024. május 25., szombat

„Átkokat szór” a kincses városban az új dallal és videóklippel jelentkező A Csajod zenekar

Új dallal, videóklippel és bemutatókoncerttel jelentkezik szombaton A Csajod kolozsvári zenekar. Az Átkok című zenemű az első single a fiúbanda készülő, újabb nagylemezéről, amely az önismeret és az önazonosság keresésének kérdéseit feszegeti.

„Átkokat szór” a kincses városban az új dallal és videóklippel jelentkező A Csajod zenekar
2024. május 25., szombat

Ahol a G7 tagjai és egy nemváltoztató műtéten átesett, mexikói drogbáró találkozhatnak: filmtrendek Cannes-ból

Háború, politika, a mesterséges intelligencia, a siker titka, az öregedés. A vörös szőnyegre lépő legnagyobb rendezőket is az foglalkoztatja, ami bárkit, mindenkit napjainkban.

Ahol a G7 tagjai és egy nemváltoztató műtéten átesett, mexikói drogbáró találkozhatnak: filmtrendek Cannes-ból
2024. május 24., péntek

Svájci diákok segítettek partiumi rászorulóknak házat építeni

Szokatlan programot választott néhány svájci diák az Iskola Másként hétre: hátrányos helyzetű személyeknek épülő ház munkálataiban segédkeztek Biharszentandráson.

Svájci diákok segítettek partiumi rászorulóknak házat építeni
2024. május 24., péntek

Akik autóval mennek Bulgáriába, Görögországba, azok számára türelemigényes lesz az átkelés a Giurgiu és Rusze közti hídon

Rossz hír azoknak, akik gépkocsival mennének Romániából Bulgária, Görögország felé: Bulgária idén nyáron kezdi meg a Giurgiu és Rusze közötti, majdnem 3 kilométer hosszú híd javítási munkálatait.

Akik autóval mennek Bulgáriába, Görögországba, azok számára türelemigényes lesz az átkelés a Giurgiu és Rusze közti hídon
2024. május 23., csütörtök

A Pitypang zenekarral és Palya Beával dúdolnak és táncolnak a kicsik a Barcasági Gyermekfesztiválon

A magyarországi Pitypang zenekar és Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes is fellép a május 26–31. közötti Barcasági Gyermekfesztiválon.

A Pitypang zenekarral és Palya Beával dúdolnak és táncolnak a kicsik a Barcasági Gyermekfesztiválon
2024. május 23., csütörtök

Rengeteg flamingó tart pihenőt a Duna-deltában, megeshet, hogy fészkelni is fognak

Flamingók tartottak pihenési és táplálkozási megállót a Duna-deltában – közölte szerdán Facebook-Oldalán a Duna-deltai Bioszféra Rezervátum Vezetősége (ARBDD).

Rengeteg flamingó tart pihenőt a Duna-deltában, megeshet, hogy fészkelni is fognak