Fotó: Berekméri Edmond
Nagy Feróval, a Beatrice alapítójával és frontemberével a nagyernyei Nyári fesztiválon, röviddel az együttes fellépése előtt beszélgettünk. Az egykori lázadó rocker készséggel vállalta az interjút, majd ezt követően a közös fotózást a rajongókkal. Mindenkihez volt egy-két kedves szava, gyerekfejeket simogatott, hölgyeket ölelgetett, aztán fergeteges hangulatot teremtett a színpadon.
2014. július 31., 18:212014. július 31., 18:21
– Mit jelent Erdélyben fellépni, koncertezni Nagy Feró számára, tudva azt, hogy erdélyi szülők gyermeke?
– Gyerekkorom nagyvakációi során sokat nyaraltam Erdélyben. Erdélybe én mindig hazajövök, már csak a családom, a neveltetésem miatt is. Áttelepedett szüleim többször hangsúlyozták, hogy ez a mi hazánk, Magyarországon csak ideiglenesen lakunk. Nyárádmenti székelynek tartom magam, édesanyám Nyárádszentbenedeken született. Szívesen lépek fel Erdélyben, jóleső, felemelő érzés az itt élő magyaroknak énekelni.
– Harminchat éve alakult a Beatrice. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?
– Az első hónapok rendkívül nagy lelkesedéssel teltek. Én akkor alakítottam életem első saját zenekarát, és arra gondoltam, hogy végre én leszek az együttes vezetője, frontembere, az én dalaimat fogjuk játszani. Az évek során azonban számos akadályt kellett leküzdenünk, a sikerért alaposan meg kellett küzdeni.
– Önt mindig a szókimondás, az egyenesség jellemezte, a Kádár-rendszerben ezért hamar a feketelistára került, dalait cenzúrázták, fellépéseit korlátozták.
– Kezdetben a kommunista rendszer a háttérbe szorított. De nem adtuk fel, aztán szép lassan ismét előtérbe kerültünk. A székely konokság vitt előre, mindig új erőre kaptam, amikor eszembe jutott, hogy meg kell mutatnom ennek a Kárpát-medencének, hogy én egy szerethető, kedves ember vagyok, aki a színpadon is megállja a helyét, nem pedig egy állat, aminek a rendszer felmutat. Próbáltuk bebizonyítani, hogy minket nem lehet elpusztítani, mi akkor is tovább fogunk élni, ha ellenünk van az egész világ. Makacsságom, csökönyösségem valószínű a székelységemből ered. Erre akkor döbbentem rá, amikor közelebbről megismertem a fajtámat, a székelyeket. De a Kádár-rendszernek mégis köszönhetek valamit: akkor váltam emberré, akkor kezdtem megérteni a világot.
– Nem zavarja, hogy egyesek a nemzet csótányának nevezik?
– Egyáltalán nem zavar. Sőt azt is elárulom, hogy én neveztem el magam hajdan a nemzet csótányának. Amikor 1979-ben kiderült, hogy a nemzet csalogánya nem lehetek, úgy gondoltam, hogy akkor legyek a csótánya. Tudtam, hogy a csótány egy fontos túlélője ennek a világnak, ezért hozzá hasonlítottam magam.
– Beszélgessünk egy kicsit a magánéletéről. Három gyerekes édesapa, kétszer nősült. Mit jelent Nagy Ferónak a család?
– Két házasságom volt, egyik csupán két évet tartott, a hetvenes években megszakadt. Később rátaláltam a mostani feleségemre, két közös gyermekünk van, és azóta is ebben a kapcsolatban élek. A családban a legfontosabbak a gyerekek. Én azt vallom: ha volt erőd és tehetséged, hogy megcsináld őket, akkor gondoskodj róluk, és neveld is fel őket.
– Januárban síbalesetet szenvedett az osztrák Alpokban. Mennyire voltak súlyosak a sérülései?
– Miután nagy nehezen feltápászkodtam, elindultam lefelé a hóviharban. Iszonyúan fájt mindenem, törött csontjaim is voltak, arra gondoltam, hogy na ezt túléltem, de vajon mi lesz később. Egy cent sem volt nálam, de tudtam, hogy nekem le kell jutnom a barátaimhoz. Megvizsgált egy osztrák orvos, közölte, hogy egyelőre nincsen semmi komolyabb gond, nem vagyok életveszélyben, de a következő félórában eldől, hogy mennyire volt súlyos az esés. Kissé megszeppenve hallgattam az orvost, és hirtelen az jutott eszembe, hogy mi lesz, ha én már csak egy félórát élek. Kemény esés volt, csodának nevezném, hogy néhány hét alatt talpra álltam.
– Egy nevet mondok: Rend Tamás. Ismerős a név?
– Természetesen emlékszem rá, az X-Faktor egyik tehetséges erdélyi versenyzője volt. Ott volt a Mentorok Házában, közel a döntőhöz. Szimpatikus, jó hangú gyerek, biztosan sikeres a zenei pályán.
– Hogyan emlékszik vissza az X-Faktorra? Ha újra felkérnék, vállalná a zsűrizést?
– Nagyon sokat köszönhetek az X-Faktornak, de egyelőre nem folytatnám a mentorkodást. Persze, ez nem egy biztos, kategorikus válasz. Nekem a családom a menedzserem. Ha olyan pénzt ajánlanának, ami a családomat meglepné, akkor el kellene vállalnom. Engem már nem érdekel annyira a pénz, ebben a korban már más dolgokat részesítek előnyben.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
szóljon hozzá!