Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 22., 10:052009. szeptember 22., 10:05
Hogy milyen volt a barokk korszakban a férfidivat, az vasárnap este a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában mellékes volt, hiszen kizárólag női barokkos ruhakölteményeket láthatott a népes közönség. Bár alig előzte meg hírverés az eseményt, úgy látszik, a lassan visszapolgárosodó Vásárhelynek szüksége van az ilyen politikamentes, szemet gyönyörködtető eseményekre.
Fiatal vásárhelyi iparművészek kreációiban parádéztak a manökenek – jobbára a ruhatervezők rokonai, ismerősei. A ruhákon csak egyes elemek jelezték, hogy azok a barokkra „hajaznak”, a tervezők olyan öltözékeket mutattak be, amelyek ma is hordhatók, és ezekből hétfőn délután kiállítás nyílt a Bernády-házban. A ruhák megvásárolhatók, tervezőikpedig igény szerint a vásárlók alkatához igazítják az öltözékeket.
A divatbemutató „lelke” a Teleki Téka munkatársa, Márton Krisztina történész volt, aki mostanában leginkább könyvrestaurálással foglalkozik, de néhány hete nagy kedvvel látott hozzá a vásárhelyi viszonylatban előzmények nélküli, barokkos divatbemutató szervezéséhez. „Úgy gondoltuk, hogy egy divatbemutató az érdeklődők számára megközelíthetővé, hozzáférhetővé teheti a barokk korszakot, annak divatját” – mondta a történész, aki maga is tervezett ruhákat, sőt be is mutatta az egyik kreációt. „A barokk számomra az arányok játékát, a sima és nagyon zsúfolt felületek izgalmas váltakozását, a nagyon finoman kidolgozott fodrok, csipkék sokaságát jelenti” – mondta.
A barokk korszakban a divat megszabadult a reformisták és ellenreformisták diktálta vonalak hidegségétől, és az emberek az egyéniséghez, a túlzásokhoz kezdtek vonzódni. A mértéktartás lekicsinylése, a szabadság hangsúlyozása, az ellentétesség és a mozgalmasság keresése, a részletek bősége jellemezte az öltözködést: a bő szabás, a nagyon kidolgozott díszítések és a merész színek, a selyem használata vált uralkodóvá a korszakban. A női ruhák a barokk korszakban stilizáltabbak voltak, mint a férfiöltözékek. A hosszú szoknya elejét felvágták, kivillant az alsószoknya, a ruha a csípőnél dúsan redőzött volt és vasabronccsal megemelték. Az ingváll eleinte halcsontos volt, aztán csipkézett. A nyakkivágás gyakran négyszögletes, a ruha elejét esetenként dús csipke díszítette. A hajviselet rétegezett volt, vendéghajat is tartalmazott, és drótvázzal alakították ki a frizurát. |
A tervezők elsősorban a korabeli festményekből, grafikákból ihletődtek, illetve a szöveges leírások is hasznukra voltak a barokkos ruhák elkészítésekor. Szélyes Andrea, a helyi Ariel Ifjúsági és Bábszínház munkatársa, aki nemcsak bábokat, de ruhakölteményeket is tervez, ezúttal is megcsillogtatta tehetségét. „Nálam a fodrok, a buggyos ujjak utaltak a barokk stílusra. Köztudott, hogy maga a barokk szó kagylót jelent. Ez is az egyik stílusjegyre utal: a gömbölyű formákra.
Nos ezt a hordószerűséget vittem be alkotóelemként a ruhákba” – fejtette ki. Török Ilka Erzsébet a művészeti líceumban festészeti szakot végzett, de ruhákat is szívesen tervez: „Az én esetemben inkább a tüllök, a virágos minta jelzi, hogy barokkosak az öltözékek. Az anyagválasztásnál is törekedtem arra, hogy a 17. századra utaljak, de a tervezési jelszavam az volt, hogy barokk a mában.” Az egyik kis manökene, Román Gabriella mezítlábasan, élénk színű, virágos, hosszú ruhában vonult fel, hangsúlyozott sminkjével arra utalt, hogy ő „egy hippi lány a barokk korszakból”.
Szakács Ágnes, aki jelmeztervezéssel foglalkozik, az „udvari barokk” elemeit próbálta „belopni” öltözékeibe. Az általa tervezett ruhák hossza viszont nem volt jellemző a barokk korra, hiszen miniruhákat is készített. Úgy véli, hogy bár a bemutatott ruhák nem mindennapiak, akik merészen öltözködnek, viselhetik az ilyen stílusú ruhákat.
László Beáta két éve érettségizett, idén harmadéves lesz a kolozsvári divattervezői szakon: „Nálam a csipkék, a masnik domináltak. Már a gimnáziumban megismertem a különböző korok stílusát, bár külön viselettörténettel nem foglalkoztunk. Persze most már az internetről is sok adatot be lehet szerezni”, mesélt, mikor arról faggattuk, hogy honnan inspirálódott, amikor a ruhákat tervezte. A tervezők egyébként saját pénzükből állították elő az öltözékeket a barokkos divatbemutatóra, mert bár a szervezők próbáltak pályázat útján pénzt szerezni e célra, nem jártak sikerrel.
Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.
Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.