Holnaptól trendi csaj leszek

Egy pillanatig bódító melegséggel gondolok a számláló kitalálóira, akik szerint ideális a testsúlyom, istenem, milyen nagyszerű nő is vagyok én, a csodálatos testtömegű. Megveszekedett jókedvemben már-már arra gondolok, hogy sok füstölt hasaszalonnát vacsorázom kerti paradicsommal és fehér kenyérrel, nemcsak ma, hanem holnap és holnapután is, ekkor viszont meghatottságtól párálló szemeim lejjebb futnak a sorokon. Azt mondja nekem a galád, vadgazember kalkulátor, hogy „ön valószínűleg itt-ott gömbölyűbbnek találja magát a kelleténél” (itt is, ott is, mi tagadás), ami miatt „még több mozgásra és helyes táplálékbevitelre van szüksége.” Ejh, gondolom magamban, mielőtt még hozzálátnék a még több mozgáshoz és helyes táplálékbevitelhez, alaposabban felmérem állapotomat, és dokumentálódom egy kicsit. Gyorsan elvégzek egy derék-csípő-hányados kalkulátort (gyalázatos eredmény, aszongya, „felesleges zsírpárnák a bőr alatt” – atyám, hát hol máshol?! –, „perifériás érbetegségek kockázata” – fogalmam sincs, milyen a perifériás érbetegség, de egészen szélsőséges dolog lehet), a vitamin- és ásványanyag-szükséglet kalkulátornál már úgy döntök, nem számolok tovább.
Állapotom riasztó, csodálatos testtömegem darabokra hullik szét, komolyan mondom, szinte érzem, ahogy felesleges zsírpárnáimon úrrá lesz a periférikus érbetegség, ahogy a testemben levő méreganyagok ördögi kacajjal kúsznak szanaszét, én meg csöndben kimúlok a koraőszben, ahogyan erről már sok dekadens költő is halhatatlan strófákban megemlékezett. Persze nem is értem, azok a költők miből gondolták, hogy tovatűnnek az őszi avaron, hisz akkoriban még egyáltalán nem létezett testtömegindex és kalóriabevitel-hányados, a potenciazavar-kalkulátorról pedig hírből sem hallottak. Szívesen szomorkodnék egy abszint mellett irodalmilag én is egy füstös kávéházban, de nekem már csak az E-számok jutottak, miattuk ejthetek könynyeket szupermarketek kövére bevásárlás után, ami korántsem elegáns dolog, ugye, a literatúra szempontjából legalábbis, mert hogyan is hangzana az Amikor a Kauflandban a prágai sonka összetevői miatt zokogtam én kezdetű költemény. Némiképp eltávolodom tehát a költészettől, úgy döntök, női magazinokba fojtom bánatom, egyszersmind alaposan tájékozódom arról, hogyan lehetek egészséges és fitt csaj, korai elhalálozásomat megakadályozandó. Az első cikk olvastakor egészen feldobódom, megtudom ugyanis, hogy a nyaralás hizlal – kész szerencse akkor, hogy az idén nem voltam nyaralni. A Cosmopolitan legutóbbi száma kissé megriaszt, A popó az új mell? – áll a kérdés öles betűkkel a címoldalon, a cikket ugyan nem tudom elolvasni az interneten, de egy kicsit furcsán érzem magam, amikor hátsómat melleim helyére képzelem és fordítva. Persze az ember lánya legyen nyitott, ha jő a világdivat. A Cosmóból tudom meg azt is, hogy a modern csajnak most a menstruációját is irányítania kell, sok a munka, vár a sport és az életöröm, nem úgy van, hogy csak úgy, kétrét görnyedve elpihenünk a rekamién, és vérezgetünk lazán, önfeledten. Hja, már a havivérzés sem a régi, a trendi nő trendi menzesze főnöke, úgy bizony.
A további fórumok szerint a növényvilág széles kínálatából válogatva lassan és nyugodtan kell étkeznem, belsőm így lesz üde és hamvasrózsaszín, mit nem rondítanak be a sötét fekáliák. Persze szigorú kötelességem, hogy naponta több órát sportoljak, akkor viszont sportosan kell táplálkoznom: „a sporttáplálkozás alapvetően nem tér el az egészséges táplálkozástól, különbség leginkább a nagyobb energiaigényben van.” Minthogy holnaptól már úgyis sportolni fogok, megnövekedő energiaszükségletemre gondolva mégiscsak megyek, és szelek egy kis hasaszalonnát vacsorára. A testtömegindexem végülis kiváló. Botházi Mária