Európai fővárosban európai diákok

Az európai uniós politika önmagában is izgalmas, hiszen olyan folyamat zajlik előttünk, amilyenre a történelemben eddig nem volt példa – a közös cselekvés immár nem eseti, hanem közös intézményi keretben történik –, de ennél is izgalmasabb az a nem mellékes körülmény, hogy láthatjuk, miként alakulnak a folyamatok a szemünk előtt. Mekkorát változott a közös Európa – ezen most az Unióba szövetkezett Európát értem –, azt saját sorsunk alakulásán mérhetjük le a leginkább.

Egyetemi szinten az egyesült és folyamatosan integrálódó Európában egyre szükségesebbé válik diáklátogatások szervezése az EU intézményi központjaiba. Ha pedig a fiatal tanulmányait a Nemzetközi kapcsolatok – Európai tanulmányok szakon folytatja, akkor az ilyen szakmai látogatás létfontosságú eleme a képzési folyamatnak. Ez olyan tevékenység, amely kiegészíti és kontúrozza azt az általános képet, amelyet az egyetemi (főleg az európai tanulmányos) képzés a diákokban kialakít arról a nagyméretű és egyedülálló, példa nélküli projektről, amelyet Európai Uniónak neveznek. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diákok számára évente szerveznek brüsszeli szakmai gyakorlatnak számító tanulmányutat. Már a programok kezdete előtt jól érezheti magát az arra látogató magyar, hiszen az emblematikus épületegyüttes egyik hatalmas tömbjét, a főbejárattól jobbra, néhai Antall Józsefről nevezték el az európai nagyok.

Az Európai Unió különféle intézményeiben tett látogatások lehetővé teszik a sajátos tényezőkre és folyamatokra való közvetlen rálátást. Közös tapasztalatunk, hogy csak akkor foghatók fel és értelmezhetők valós mivoltukban a korunkra jellemző dilemmák, az egyre komplexebbé váló kapcsolatrendszer és politikai intézményi világ, ha ezek tényezőit és elemeit, bár részben, tapasztalatok és látogatások révén tárják fel. A nagyságrend pedig akkor lesz igazán látványos, amikor a diákok a helyszínen azonosítják, és – remélhetőleg – felfedezik a megoldásra váró problémák összetettségét és a különböző tényezők közötti kölcsönhatást.

Nemrég ismét 40 sapientiás diák ült autóbuszra és jutott el Európa „fővárosába”, Brüsszelbe. Kellemes felismerés volt, hogy a korábbi gyakorlathoz képest jelentős mértékben egyszerűsödött a bejutási folyamat, ellenőrzés természetesen ma is van, de az Unió intézményei egyre inkább megnyílnak a látogatók számára. Az idei brüsszeli tanulmányút programja intézménylátogatásokból és szakmai előadásokból állt: az Európai Parlamentben, a magyar állandó képviseleten, az Európai Unió Tanácsában, az Európai Bizottságban és a Régiók Bizottságában tett látogatások egy úgynevezett Negotiation Moottal egészültek ki, azaz tárgyalási szimulációs játékkal, amelyre a hét második felében az Európai Parlamentben került sor. Újszerű jelenség volt minden első intézménylátogatónak az EU-n belüli hatalmi ágak szétválasztásának – a demokrácia alappillérének – egyre erősödő jellege. Ugyanakkor elmondható, hogy az EU intézményközi kontextusban hármas tagoltságú: egyszerre kell figyelembe venni az államok, az állampolgárok, valamint Európa szintjén általánosan megfogalmazott érdekeket, strukturális kifejeződésüket.

Az európai demokráciának tiszteletben kell tartania ezt az érdekháromszöget, amely esélyt ad, ugyanakkor kötelez is, amikor az EU-s folyamatok jövőjére gondolunk. A bemutatókat informális beszélgetések követték, a diákok kérdéseket tettek fel, párbeszédet folytattak az EU hivatalnokaival. Sok esetben az EU képviselője már az első pillanatokban kérdéseket és véleményeket várt, hogy minél értékesebb információt adhasson át a látogatóknak. Az is láthatóvá vált, ahogyan az EU-s folyamatok menet közben is alakulnak: a lisszaboni szerződésről szóló előadás hangulatában érződött a témával szembeni visszafogottság, hiszen sok intézményi szerkezetet érintő fontos kérdésre nincs végső válasz EU-s szinten sem, sok a dilemma és az elvárás.

Jeleztük, hogy a diákok egy COREPER szintű, állandó képviselők részvételével történő döntéshozatali szimulációs játékon, Negotiation Mooton vettek részt. Az utólagos beszélgetések során mondták a játékosok, hogy a másfél napot tartó a folyamatos vitázás és voksolás mutatta meg számukra, mennyire komplex a döntés-előkészítés folyamata, menynyire nehéz dűlőre jutniuk úgy, hogy a képviselt országuk érdekét ne tévesszék szem elől. Ezen diákok számára az Európai Bizottság többé már nem egy elvont fogalom, hanem komplex, de átlátható döntési mechanizmust és kihívást jelentő intézményi világ. Ha figyelembe vesszük még azt, hogy Brüsszel, a város izgalmas, kihívó és befogadó, hogy itt a különböző etnikumok együttélése is sajátos megoldásokat mutat – akkor aligha téves a megállapítás: aki ide eljut, az még visszatérni vágyik. Ezt mondták az idei tanulmányút résztvevői is.

Szerző: Bodó Barna, a Sapientia-EMTE Európai tanulmányok tanszékének oktatója