Emberközpontú rákkezelést hirdet

– Miként lesz egy sikeres, elismert ortopéd sebészeti kutatóból rákkutató?
– Évtizedekkel ezelőtt, többéves ádáz küzdelem után, a rák elragadta mellőlem a feleségemet. Nem akartam hinni, hogy a betegség fékezésére, vagy miért ne, gyógyítására nincs megoldás. Eldöntöttem magamban: mindent megteszek azért, hogy a rákos betegeket segítsem – kutatásaimmal, információimmal, kezelési módszeremmel. A hosszas kutatásokba aztán beleszólt a sors. A csípőficam sebészeti korrekciójára szakosodott kutatóként, melynek során 1986-ban egy világszabadalom is fűződik a nevemhez, Sao Paulóban egy indián kisfiút műtöttünk.

Az ingyen elvégzett operációt a gyerek nagyapja a törzse által évszázadok óta használt, különleges gyógynövények ajándékozásával hálálta meg. Az öreg pedig nem volt más, mint a yanomami indiánok sámánja, az akkor 95 éves, de legfeljebb ötvennek kinéző Katunka. A dél-amerikai yanomami törzs tagjairól tudni kell, hogy az idők során apáról fiúra örökítették az összetételt és naponta fogyasztották ezt a különböző őserdei növényekből, kérgekből és levelekből készült teakeveréket, és mindaddig titokban tartották a fehér emberek előtt. Talán mondanom sem kell, hogy a lenyűgöző fitoterápiás tudással rendelkező indiánok között ismeretlen a rák vagy egyéb degeneratív betegségek fogalma. Annyira egészségesek és hihetetlenül hosszú életűek, hogy ez további kutatásra ösztönözött.

– Vagyis kis csapatával elindult az őserdőbe az indiánok életmódját tanulmányozni és a sámánok gyógynövényeit kutatni?
– Pontosan. Az első expedíciót még saját költségemen indítottam, ám amint megjelentek a részeredmények, mellém állt az osztrák kormány, néhány bank és karitatív világszervezet. Az őserdők mocsaraiban talált, a szervezet méregtelenítését és az immunrendszer erősítését segítő növényekről kiderítettük, hogy daganatleküzdő hatással is rendelkeznek. A legjobb bioaktív összetételért Dél-Amerikán kívül bejártuk Kína, Thaiföld, Vietnam és Afrika dzsungeljeit, ami azonban nem bizonyult kockázatmentes feladatnak.

Egyik dél-amerikai utam során, az őserdőben levert a Dengue-láz és a szintén trópusi betegségként számon tartott Leishmanniózis. Ahhoz képest, hogy az expedíciókban részt vevő több mint harminc társam közül nyolcan belehaltak a moszkitók által terjesztett kórba, rendkívül szerencsésnek mondhatom magam. De a végtagjaimon maradt súlyos sebek a mai napig gyötörnek. Hogy mégis életben vagyok, csakis az indiánoknak és az általuk kevert teáknak köszönhetem. Felépülésem után párhuzamosan folytattam az őserdei és laboratóriumi kutatásokat.

A tea gyógyhatásait nemzetközi kutatóintézetekben is vizsgálták, és megállapították, hogy tüdő-, mell-, gyomor-, vastagbél-, bőr-, prosztata, petefészek-, hólyagrák, agydaganat, illetve lymphoma non Hodgkin és későbbi áttétei ellen is specifikusan hat. Időközben az is kiderült, hogy számtalan más, az immunrendszer működésével összefüggő krónikus betegség gyógyításában is alkalmazható. Ugyanakkor a kemoterápiás kezelés ráksejtölő hatását is megsokszorozza, valamint jelentősen csökkenti a súlyosan káros mellékhatásokat. A teát Ausztriában jegyeztettük be táplálékkiegészítőként, de Magyarországon és immár Erdélyben is elérhető.

– Nemcsak a teája, hanem elméletei is megosztják a magyar orvosi társadalmat. Előadásaiból, tanulmányaiból tudjuk, hogy számos onkológussal ellentétben ön a vak kemoterápia egyik legvehemensebb ellenzője.
– Az, hogy üzletileg a kemoterápiában több tízezer százalékos haszon van, gondolom, sok mindent elárul róla. Nem akarok nagyot mondani, de a kemoterápia a világ legjobb bizniszének számít – a fegyver-, olaj- és kábítószer-kereskedelem előtt. A gyógyszermaffiának viszont az a célja, hogy mindent tönkretegyen, ami mellékhatások nélkül, hosszabb élettartamot biztosítana a rákbetegnek. A gyógyszermaffia pedig könnyűszerrel kézben tartja az orvosokat, a kórházakat. Az emberek viszont kezdenek ébredezni, amiben az olyan statisztikák napvilágra kerülése is segít, melyekből megtudhatjuk például, hogy a korai rákos diagnózis esetében a sebészet az esetek 28 százalékát képes kigyógyítani, a sugaras kezelés 12, míg a kemoterápia mindössze 6 százalékát.

Ezt nem én mondom, hanem dr. De Vita vagy dr. Ulrich Abel, a rákkutatás úttörői. Sőt lehetne tovább is ragozni: áttétek esetében a kemoterápia a betegek 2 százalékán bizonyul hatásosnak. Köztudott, hogy a páciensek csaknem 80 százaléka már áttétes állapotban kerül a szakorvoshoz. Elképesztő, de igaz: angol klinikai tanulmány szerint a vizsgált mellrákban szenvedő nők 27 százaléka nem a rákba, hanem a kemoterápia mellékhatásaiba halt bele! Vagy más: kemoterápiával kezelt asszonyok 25–82 százaléka „kemoagy”-ban, azaz a homloklebeny súlyos károsodásában szenved!

– Feltételezem, nem ugyanez a véleménye a célzott kemoterápiáról.
– Nem. De ha figyelembe vesszük, hogy azt a világ mindössze néhány országában alkalmazzák, akkor nincs is miért külön kitérjek erre. Pedig a jövő gyógymódszere éppen a célzott klinikai kezelés, sebészet, kemo-, sugár-, hormon-, génterápia és az integratív biológiai eljárások együttese, a szinergetikus, egyénre szabott alkalmazása lenne. Ez azonban ma még csak vízió. Összességében a kemoterápia viszont nem több gyógyszeres kísérletnél, melynek során az orvos csak remélni tudja, hogy mindössze a beteg sejtek pusztulnak el. Másrészt sok orvos figyelmen kívül hagyja, hogy a daganat csak a betegség tünete, nem maga az oka. A rák elleni háború megnyeréséhez nem elég egyetlen csatában diadalmaskodni.

– Ezek szerint akár a háború is megnyerhető?
– Ezzel kissé óvatosabban bánnék, hiszen a rák ellen nem létezik csodaszer. Azonban ha a beteg hajlandó másfajta táplálkozásra áttérni, és készen áll életmódot változtatni, akár ki is gyógyulhat. Én a gyógyszermaffia által üldözött dr. Tullio Simoncini teóriáját is vallom, miszerint egyes ráktípusok egy gomba, mégpedig a Candida albicans burjánzásai. A rák a test-lélek-szellem egyensúlyának a zavara, a szabadgyökök túlsúlya az antioxidánsokkal szemben. Akárcsak a többi idült, degeneratív betegség, a rák is az oxigén, a koenzim Q10, az antioxidánsok, a vitaminok, az ásványi anyagok, a nyomelemek és a sejtenergia hiánya miatt keletkezik.

– Tehát megelőzhető…
– Csakis a dohányzás kiiktatásával, a töményalkohol-fogyasztás visszaszorításával, valamint a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos radikális szemléletváltással. Nem mondok újdonságot azzal, hogy a helyes táplálkozással, azaz a sok zöldség és gyümölcs, kevés hús, só, cukor fogyasztásával, az állati zsírok teljes kiiktatásával a betegség kialakulásának esélyei csaknem 60-70 százalékkal csökkennek. A rák, amely soha nem rögtön, hanem 10-15 év alatt fejlődik ki, vészfék próbál lenni. Arra int, hogy ember, állj meg, ahogy eddig éltél, az nem jó, a halálodhoz vezet!

– Mennyire szükséges a C-vitamin-tabletták fogyasztása?
– Életfontosságú, de csakis a természeteseké, a szintetikusakat kizárjuk. Egyébként én a megadózis C-vitamin híve vagyok, melynek áldásos hatása van. Mivel senkivel nem lehet megetetni napi öt-hat kiló citromot vagy narancsot, amondó vagyok, hogy természetes gyógyszer formájában vegye magához a C-vitamint.

– Mitől jobb a teakeverék nyújtotta módszer az onkológusok által alkalmazott klasszikus gyógymódnál?
– Több ezer olyan páciens kapta a teakeveréket és követte pontosan a módszert, akiknek a szakorvosok véleménye szerint néhány hetük volt hátra. Magyarán: a kórházak hazaküldték őket meghalni. Nos, ezeknek a betegeknek a jelentős része a teának és a javasolt élet- és táplálkozási módnak köszönhetően ma is él. Egy utolsó stádiumos, liposzarkómás erdélyi páciens például öt hónapos harc után tünetmentes, jól érzi magát. A javulást elsősorban a méregtelenítés, a belső miliő lúgosítása, az immunrendszer erősítése és a sejtanyagcserét irányító Q10-es enzim, az antioxidánsok, szelén és vas vérben történő koncentrációjának emelkedése és a génkárosító szabad gyökök radikális csökkenése okozza.

A tea az első kísérletek során nyolc haldokló betegnél 95 százalékban erősítette meg az immunrendszert, állította meg a daganatos sejtosztódást, majd a tumor szétesését eredményezte. Csak tavaly 654 orvos keresett fel rákbetegségével, holisztikus biológiai rákterápiánkat kérve. A pharmamaffiához csatlakozott magyarországi kórházi orvosok többsége mégsem meri elismerni a munkásságomat. Ám az, hogy 16 év alatt közel tízezer magyarnak segítettem a gyógyulásban, mindennél többet ér. A gyógyszermaffia által irányított pénzközpontú kezeléssel szemben kutatócsoportommal együtt az emberközpontú rákkezelést hirdetem.