Biankó csekk a magyaroktól

A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, Johannis számára előnyös volt, hogy a jobboldali pártok nem hangsúlyozták a támogatását.

„Nem volt olyan erős párttámogatás. Tehát a pártszövetség, amely létrejött, hogy őt támogassa, hétfőn lényegében meg is szűnt már. Ez volt a fő célja, és majd folytatódik a helyezkedés a jobboldalon, hogy melyik lesz az erős jobboldali párt. És valószínűleg azok, akik korábban nem szavaztak, most elsősorban emiatt szavaztak rá. Hiszen a pártok presztízse nagyon alacsony egész Kelet-Közép-Európában, Romániában különösen, tehát a pártpolitika egyet jelent a korrupcióval” – jelentette ki Kántor Zoltán, aki szerint Klaus Johannis szász származásától Németország nagyobb segítségét reméli Románia.

„A németországi támogatásban reménykednek. Mindegyik lap kiemelte, hogy a német származású Klaus Johannis nyert” – emlékeztetett a szakértő. Miközben sokan úgy vélik, az RMDSZ azt sugallta, hogy a magyarok inkább Victor Ponta szociáldemokrata kormányfőre szavazzanak, Kántor szerint a szövetség nem jelölte ki egyértelműen az opcióját.

„Ez értelmezés kérdése. De egyértelmű volt, ezt mindenki tudta Erdélyben, mindenki tudta az RMDSZ-ből, és a többi magyar pártnál is, hogy a magyarok főleg Johannisra fognak szavazni, annak ellenére is, hogy Johannis nem ígért semmit a kisebbségi jogok kiterjesztése tekintetében” – szögezte le a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, hozzátéve: a romániai magyarok a választásokon nem szokták támogatni az utódpártokat, így várható volt, hogy nem a szociáldemokrata Pontát támogatják majd.

Ponta csúfos veresége

Kántor szerint a miniszterelnök választási veresége csúfos és váratlan volt, Pontának pedig mindenféleképpen egyben kell tartania a koalíciót, másrészt olyan gesztusokat, lépéseket kell tennie, amelyek kifejezik a választói akaratot. „Hiszen ő is érzi, hogy gond volt a diaszpórával, gond van a korrupcióval, gond van még talán a nacionalizmussal is, amire ő azért keményen rájátszott” – vélekedett Kántor Zoltán, aki szerint a jelenleg Romániában érzékelhető győzelmi eufória a vesztes kormányfőt is lépéskényszerbe hozza.

„Kérdés, hogy az utca mekkora nyomást fog gyakorolni. Tehát folytatódnak-e a tüntetések, hiszen a lakosság, főleg a nagyvárosokban, rájött arra, hogy igenis számít, hogy ők kimennek az utcára. Elképzelhető, hogy több szociáldemokrata párti kezdeményezést ezzel is tudnak blokkolni” – jelentette ki az InfoRádióban a kutatóintézet vezetője, hangsúlyozva: Ponta néhány hétig alkalmazkodhat az elvárásokhoz, de utána folytatnia kell a kormányzást.

Kántor úgy véli, a romániai elnökválasztás eredménye a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t is a koalíciós szerepvállalás átgondolására kényszerítheti. „Nem tudom, milyen döntést fognak hozni, de ha netán Ponta pártja, a szociáldemokraták egyfajta mélyrepülésbe kezdenek, akkor nem biztos, hogy érdemes kitartani” – állapította meg Kántor Zoltán. Szerinte Victor Ponta ebben a helyzetben gesztust tehet a magyar kisebbség felé, például a székely zászló ügyében, vagy egyéb kisebb ügyekben.

Hátszél a fiataloktól és a diaszpórától

Közben a jobboldali jelölt győzelmét urnazáráskor helyesen jelző exit poll felmérések készítői úgy vélik, a külföldön dolgozó román vendégmunkások és a 30 év alatti fiatalok segítették győzelemre Johannist. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján készülő becslések arra is alkalmasak, hogy megrajzolják a két jelölt támogatóinak „szociológiai profilját”.

Vladimir Ionaş, az Avant­garde szociológusa a Smartpolitics.ro portálon publikált elemzésében rámutatott, 1,75 millió olyan polgár szavazott a második fordulóban, aki az elsőben nem: kétharmaduk Johannisra, egyharmaduk Pontára adta voksát. Az „új” szavazók között kiemelkedő arányt képviselnek az erdélyiek (42 százalék), városiak (58), tanult (26 százalék egyetemi, 44 érettségivel rendelkező) emberek és a 30 év alatti fiatalok (31).

A Curs-Avantgarde MTI által ismertetett adatsorából az is kiderült, hogy az első fordulóban kiesett elnökjelöltek szavazóinak kétharmada Johannist, egyharmada Pontát támogatta a második fordulóban. Míg a jobboldali jelöltek szavazóinak többsége (Monica Macovei: 93 százalék, Elena Udrea: 87 százalék) Johannisra voksolt, a kormánykoalícióhoz közel álló vagy a két forduló között tisztségekkel jutalmazott jelöltek híveinek szavazatai jobban megoszlottak.

Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök támogatóinak 70 százaléka, Dan Diaconescu híveinek 53 százaléka, Corneliu Vadim Tudor támogatóinak 51 százaléka tett eleget annak a felkérésnek, hogy a második fordulóban Pontára voksoljon.

Ionaş rámutat: miután Kelemen Hunor, a Ponta-kormányban részt vevő RMDSZ elnöke szavazói belátására bízta, kit támogatnak, a magyarok 88 százalékban Johannisra adták voksukat. Az elemzésből kitűnik, hogy Johannis a második fordulóban több mint kétszer annyi (6,2 millió) szavazatot kapott, mint az elsőben (2,9 millió): a 3,3 milliós különbség háromnegyedét olyanoktól kapta, akik az első fordulóban nem szavaztak, egynegyedét pedig a kiesett jelöltek híveitől és a külföldön dolgozó román vendégmunkásoktól.

Vasárnap délutáni lázadás

Vasile Dâncu, az IRES közvélemény-kutató intézet elnöke közölte, méréseik szerint Johannis a második fordulóban 18-19 óra körül előzte meg Pontát, akinek vasárnap délelőtt még 15 százalékos előnye volt, ám délutánra elolvadt. Dâncu szerint vasárnap olyan „lázadás” történt az urnáknál, amit nem lehetett megjósolni, hiszen azok közül, akik megfordították a Ponta győzelmét előrejelző közhangulatot, sokan a két forduló között, sőt éppenséggel a voksolás napján döntötték el, hogy elmennek szavazni.

Ebben meghatározó szerepe volt azoknak a videóknak és fényképeknek, amelyeket a közösségi fórumokon tettek közzé a külföldi szavazóköröknél kígyózó kilométeres sorokról. Az IRES elnöke rámutatott, az exit pollok jóslatait jelentős mértékben torzította az, hogy nem tudták mérni – csak modellezni próbálták – a külföldön leadott voksok hatását, márpedig vasárnap rekordszámú (380 ezer) voks érkezett a diaszpórából, több mint 80 százalékban Ponta ellen.

Az IRES mérései is visszaigazolták, hogy soha nem látott mértékben megmozdultak a fiatalok: egy olyan korosztály, amely általában nagyon alacsony arányban vesz részt a választásokon, az interneten, közösségi fórumokon lezajlott PSD-ellenes „lázadás” hatására tömegesen elment szavazni. „Soha nem szavaztak ilyen magas arányban a fiatalok: a 18 és 34 év közöttiek 58 százaléka elment szavazni vasárnap” – mutatott rá az IRES elnöke.

A bukaresti politikai elemzők szerint az elnökválasztás előtt esélyesebbnek tartott Victor Ponta azért veszítette el a választást, mert kormánya akadályozni próbálta a hagyományosan jobbra húzó diaszpórát választójoga gyakorlásában. Az ez ellen tiltakozó fiatal értelmiségiek váratlanul magas részvétele közepette Klaus Johannist választották Románia elnökévé a következő öt évre.