Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is azon a véleményen volt, hogy a „40-es törvényként” emlegetett rendelet sérti a szabad munkavállaláshoz való jogot. A román sportsajtóban közben olyan vélemények is napvilágot láttak, miszerint a székely-magyar mivolta miatt többször kitámadott miniszter nagyon bizonyítani akart, de túlzott „románkodásával” átesett a ló másik oldalára. Azt is megemlítették, hogy Románia emiatt akár kötelezettségszegési eljárást is kockáztat az Unió előtt.

A rengeteg kritika ellenére a sportolóként kerékpározásban paralimpiai, világ- és Európa-bajnok Novák Eduárd kitartott az intézkedés mellett, és miután a klubok nagy része nem volt hajlandó betartani az előírásokat, a megszegőkre kiróható minimális büntetést meccsenként 3000 lejről 30 ezer lejre emelték. Idén februárban a tárcavezető újfent leszögezte: a közvéleményben elterjedtekkel ellentétben a 2022/500-as számú rendelet nem sérti az európai normákat, sem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében előírt szabad mozgást, tehát nem diszkriminatív jellegű, „Franciaországból, Olaszországból és más országokból is láthatunk példákat, amelyek hasonló intézkedéseket alkalmaztak, és ott senki nem tartotta mindezt diszkriminatívnak”.

A „40-es törvény” a miniszter egyik legfontosabb megvalósításává, vagy inkább célkitűzésévé vált, az intézkedést népszerűsítő vizuális elemek egyike még mindig a volt miniszter Facebook-oldalának borítóképeként szolgál. Novák Eduárdnak idén júniusban távoznia kellett tisztségéből, miután az RMDSZ-kiszorították a bukaresti kormányból, de a rendelet ettől függetlenül érvényben maradt. Túlélte magát a minisztériumot is, hiszen a Marcel Ciolacu vezette kabinet lefokozta úgynevezett Országos Sportügynökséggé, amelyet államtitkári rangban vezet Elisabeta Lipă.

„A kluboknak tudniuk kell, hogy mint minden más törvény esetében: ha nem tartod be, fizetsz. Úgy értettem, egyesek diszkriminációt kiáltanak, és hogy akadályozott a szabad munkavállalás. Hát lehet 50 külföldiük is, de a pályán legkevesebb 40 százalékban romániai sportolóknak kell szerepelniük” – hangoztatta még júliusban a többszörös olimpiai bajnok evezős. Aki amúgy a bürokráciára panaszkodott: csak augusztus közepére várta, hogy teljes jogkörrel munkába állhat a sportügynökség.

Elisabeta Lipă is megerősítette: a légiósszabálynak a labdarúgókluboknak is meg kell felelniük. Azoknak az egyesületeknek, amelyek a leginkább fittyet hánytak rá: a jelenleg zajló bajnoki idény elején például a 16-ból hat élvonalbeli csapat nem tartotta be. Kihágásukat a szakszövetség is „fedezi”, hiszen az FRF nem emelte át saját szabályzatába a légiósrendeletet. Máshol viszont – például a kosárlabdában, röplabdában – már tavaly óta igyekeznek megfelelni a követelményeknek.

Kézilabdában viszont szintén felvállalták a szabályszegést az élcsapatok, ráadásul úgy, hogy bírságokat is kaptak. Azonban eleinte a szakszövetség egyik bizottsága által kirótt büntetést a másik törölte. Aztán idén már érvényben hagyták, és Constantin Din FRH-elnök nyáron megerősítette: az új, jelenleg zajló idényben is alkalmazzák.

Nem tetszik ez többek között a Beszterce-naszódi Gloria 2018 sportklubnak, amelynek a női kézilabda-élvonalban – és a nemzetközi porondon is – érdekelt csapata az idényt 10 hazai és 9 külföldi játékossal kezdte: az erdélyi egyesület bírósághoz fordult az ügyben.

Egyébként Novák Eduárd kezdeményezése Magyarországon is „követőkre” talált: a Mi Hazánk kimondottan a román sporttörvény mintájára szeretett volna hasonló szabályozást elfogadtatni az anyaországban, még szigorúbb, 50 százalékos hazai „képviselettel”. A Sportal.hu portál februárban többek között a Ferencvárost is reagáltatta az ötletre. „A Mi Hazánk minden javaslata radikális, ahogy ez is az. Az FTC labdarúgócsapata esetében ez a nemzetközi kupaszereplést, a kupasikereket szüntetné meg, amit rendkívüli módon sajnálnánk” – állt a zöld-fehérek sajtóosztályának reakciójában.

Nagy Zsigmond sportjogász szerint egy ilyen korlátozási tervezet nem tűnik összhangban állónak a nemzetközi sportjoggal, az európai futballszövetség (UEFA) tornáin például ezt a kérdést precízen szabályozzák kifejezetten az utánpótlás védelmében.

Azt viszont jogi értelemben a csapat vezetésére bízza az UEFA, mint sportszakmai kérdést, hogy az adott országban nevelkedett játékosok közülük mennyien játszanak a pályán, azaz például a Ferencvárosnál Csercseszov mester (akit azóta leváltottak – szerk. megj.) megteheti, hogy a 17 nevezett légiósból saját belátása szerint akár 11-et küldjön pályára – magyarázta a Sportal.blikk.hu oldalnak Nagy.