Fotó: A szerző felvétele
2009. február 10., 01:092009. február 10., 01:09
Farcaş hozzátette: az építkezési cégek még nem értesítették az általa vezetett intézményt arról, hogy tavasszal visszaveszik-e valamennyi korábbi alkalmazottjukat. Mint mondta, az Azomureş vegyi kombinát ügyével nem foglalkoztak, mert ott – két hónapon keresztül – mindössze kényszerszabadságon voltak az alkalmazottak, tehát ez a helyzet nem jelent meg a munkanélküliségi statisztikában. Amint arról beszámoltunk, ezalatt az időszak alatt 75 százalékos bért kaptak a dolgozók.
2008 decemberében Maros megyében 1090 új munkanélkülit vettek nyilvántartása. “Információink szerint ezek közül körülbelül 200-an maradtak munka nélkül a válság miatt, olyan cégeknél, amelyek csökkenteni kényszerültek tevékenységüket. Januárban 456 új munkanélkülit jegyezetünk be, közülük mintegy 180-an a világválság áldoztai. Egyelőre úgy néz ki, hogy februárban 603-mal nő a munkanélküliek száma, közülük 300-an a Mobex bútorgyártól kerülnek utcára” – tájékoztatott Reghina Farcaş.
Átképző tanfolyamokat tavasszal szerveznek majd, ha lesz rá igény. Kérdőíveket küldtek 1006 cégekhez és a 691 “friss” munkanélküli személyhez, hogy felmérjék, van-e szükség a tanfolyamokra. Az állástalanok közül 449-en válaszolták azt, hogy szeretnének részt venni valamilyen átképző tanfolyamon. A cégek közül csak 180 jelezte, hogy a következő időszakban újabb szakmunkásokat tudna alkalmazni, és meg is jelölték azokat a szakmákat, amelyekben náluk szakemberhiány mutatkozik. Ha a cégek maguk szerveznek tanfolyamokat, ehhez a költségek 50 százalékának a finanszírozását kérhetik az ügynökségtől, de az utóbbi időben nem kaptak ilyen igénylést.
Maros megyében jelenleg összesen 12094 munkanélkülit tartanak nyilván, a munkanélküliségi ráta 4,85 százalékos. Közülük 5169 Marosvásárhelyen, 1537 Marosludason, 1827 Szászrégenben, 1000 Segesváron, 1854 Dicsőszentmártonban, míg 706 Szovátán él. Az foglalkozás nélküliek közül 4648-an kapnak segélyt, a többieknek nincs nyilvántartott jövedelme. 588 az egyetemet végzett munkanélküliek száma, közülük is mindössze 372-en részesülnek állami segélyben. A segély a 600 lejes bruttó minimálbér 75 százaléka, ehhez adódnak hozzá az esetleges pótlékok, amelyek nagysága attól függ, hogy a munkanélküli személy mennyi ideje fizet járulékot a munkanélküli alapba, illetve attól, hogy mekkora volt a jövedelme.
Betöltetlen munkahelyek Maros megyében a textiliparban, készruhaiparban, kereskedelemben, a fafeldolgozásban vannak, ugyanakkor néhány lakatost, hegesztőt, szakácsot is alkalmaznának a cégek.
Az ügynökség EURES nevű irodája foglalkozik a külföldi munkahelyek ügyével, azokkal, amelyeket az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökég kezel. Egyelőre 500 dániai állást hirdetett meg idén nyárra az iroda, ezekkel kapcsolatban március 25-én és 27-én Slatinán és Slobozián rendeznek állásbörzét. Eper, borsó, málna, hagyma és más növények több héten, vagy több hónapon át tartó begyűjtéséről van szó, ugyanakkor néhány traktor- és gépkocsivezetőt is alkalmaznak a farmokra a dániai munkáltatók.
A marosvásárhelyi Eurotrans munkaerő-elhelyezési magánügynökség vezetője, Petru Suciu szerint idén januárban 20 százalékkal többen jelezték náluk, hogy munkát vállalnának külföldön, mint tavaly januárban. A szakember úgy véli, hogy továbbra is növekszik majd azoknak a száma, akik úgy érzik, hogy itthon nincs lehetőségük a mindennapi betevő megszerzésére. “A legtöbb munkahely idén a vendéglátóiparban adódik, míg itthonról az építkezésben dolgozó különféle szakmunkások mennének ki dolgozni. Nagyon sokan érdeklődnek arról, hogy Nagy-Britanniában van-e munkalehetőség, legszívesebben oda mennének” – nyilatkozta Petru Suciu. Azonban hozzátette: külföldön elhelyezkedni nem egyszerű, hiszen a munkavállalónak a szakképesítését igazoló iratot kell felmutatnia, és az illető ország nyelvét is kell beszélnie, legalább középfokon. Az Eurotrans cégnél naponta 11-12-en is megfordulnak annak reményében, hogy bejutnak valamilyen várakozó listára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A továbbtanulás és karrierépítés útján elindulva sokakban felmerül a dilemma: egyetemre menni, vagy szerezni egy szakképesítést és belevágni a munka világába? A döntés nem könnyű, és számos tényezőt figyelembe kell venni.
Látogatottsági adatok