Mégis lesz nyugdíjemelés?

Marian Sârbu elmondta, a költségvetési tételeket 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 5-6 százalékos inflációval számolva alakítják ki. „Az alacsony fizetések és a nyugdíjak emelése jelenti a prioritást. Ebben a hónapban minden érdekvédelmi, munkaadói és nyugdíjas szervezettel találkozni kívánok, hogy a költségvetés bevételeinek függvényében kijelöljük a legfontosabb tennivalókat. Ha társadalmi békét akarunk, minden döntés alapjául a szociális párbeszédnek kell szolgálnia. Ismét életre kell hívnunk, és át kell szerveznünk a gazdasági és szociális tanácsot” – vélte a miniszter.

Marian Sârbu leszögezte, a nyugdíjpont értékének az átlagbér 45 százalékára történő emelése továbbra is prioritást jelent a kormány számára az idei esztendőben. Az 1-es és 2-es nehézségi fokozatú munkakörből nyugdíjba vonultak illetményének a 2008/100-as kormányrendelet alapján történő megemelésére is sor kerül – így a nyugdíj összege mindkét kategóriában harmadával emelkedik, szemben az 50, illetve 25 százalékos növekedést előíró jogszabállyal, amelyet a parlament fogadott el. Amennyiben ez utóbbit léptetnék hatályba, 750 millió euróra lenne szükség, míg a rendelet hatályosításával csupán 250 millióra, ami jelentős, 500 milliós megtakarítást jelent. „Amennyiben a társadalombiztosítás költségvetése lehetővé teszi, talán már idén hatályba léptetjük a törvényt” – tette hozzá a miniszter.

Mint a tárcavezető kifejtette, az év második felétől esély mutatkozik arra, hogy a kormány bevezesse a 350 lejes szociális nyugdíjat, ami annyit jelent, hogy egyetlen nyugdíjas sem kapna ennél az összegnél kevesebb illetményt. Jelenleg a nyugdíjasok több mint 37 százalékának 550 lejnél kisebb a nyugdíja.

Ugyanakkor változást jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy a tavalyról megmaradt, a nyugdíjasokat kedvezményes vasúti utazásra feljogosító szelvényeket már nem váltják vissza, kedvező változás azonban, hogy a jelenlegi 1000 lejes szintről megemelik az adóköteles nyugdíj öszszegét. A miniszter egyébként úgy véli, a munkanélküliség mértéke idén nem haladja meg az 5,5 százalékot, a munkanélküliek számának növekedése pedig nem veszélyezteti a munkanélküli-segélyek folyósítását szolgáló pénzalapot. Mint kifejtette, a munkanélküliség enyhítésére a kényszerszabadság intézményét tartja célravezetőnek, mivel ezen időtartam alatt a munkavállaló jogosult bérének 75 százalékára, valamint a közmunkaprogramok keretében megvalósuló munkahelyteremtést.