2009. május 14., 10:362009. május 14., 10:36
A második világháborút követő időszakban számos szerzőt mellőztek kultúrpolitikai megfontolásból: a fesztivál három nagy jelentőségű, európai rangú művész, Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor nevét és munkásságát szeretné húsz év mellőzöttség után visszaadni a köztudatnak. Ezeknek a zeneszerzőknek a jelentősége Bartókéhoz és Kodályéhoz mérhető: Farkas Kodály-növendék, majd éveken át a kolozsvári zeneakadémia igazgatója, Lajtha és Veress pedig Bartók munkatársai voltak, előbbi a táncházmozgalom alapítója lett, és nevével a francia zenetörténeti munkákban találkozhatunk.
A kolozsvári születésű Veress Sándort pedig emigrációja színhelyén, Svájcban is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Selmeczi György szerint a három művész jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy munkásságukkal dokumentálják az összefüggést a folklór és a magasművészet között, ilyen értelemben végképp Bartók és Kodály folytatóinak tekinthetők. Ezen túlmenően mindannyian az erdélyi inspiráció bűvöletében éltek, nagy kiterjedésű és minden műfajra kiterjedő életművükben gyakoriak az erdélyi ihletésű darabok.
A fesztiválon Lajtha László Lysistrata és Veress Sándor Térszili Katica című táncjátékának országos bemutatójára kerül sor: ezek a művek több évtizeddel a megszületésük után most először kerülnek a közönség elé – mondta el Selmeczi György, aki a pénteki autentikus széki, mezőségi, moldvai és csángó népzenei műveket felvonultató hangversenyt és a két balettelőadást is vezényli.
A Hárman Erdélyben című fesztivál keretében szombaton zenetudományi konferenciát is rendeznek a három zeneszerző munkásságáról és kortárs népzenei jelenségekről a 150. születésnapját ünneplő Erdélyi Múzeum Egyesületben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok