Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Patyomkin páncélos címû, fekete-fehér orosz némafilmet ma már mindenütt filmtörténeti jelentõségû alkotásként tartják számon, témája – az 1905-ös odesszai matrózlázadás – viszont nem kedvezett korabeli forgalmazásának. A franciák teljesen betiltották a filmet, és elégették a fellelhetõ kópiákat. Az Egyesült Államokban azért nem lehetett vetíteni, mert az amerikai tengerészek esetleg példát vettek volna lázadó orosz kollégáikról. Németországban a hadügyminiszter a fegyveres erõk tagjainak tiltotta meg, hogy a filmet megtekintsék – az itteni õsbemutatóra 1926-ban csak 14 vágás után adtak engedélyt. A német cenzorok például kivágtak a filmbõl egy jelenetet, melyben egy tisztet a vízbe hajítanak, és kiollózták egy brutális kozák premier plánját is. Sztálin hatalomra jutása után a szovjetek Trockij szöveges bevezetõjét egy Lenin-idézetre cserélték ki. A Brüszszeli Világkiállításon az alkotás 1958-ban elnyerte a „minden idõk legjobb filmje\" címet, de rövidítve vetítették. Az 1905-ös oroszországi forradalom egyik epizódját feldolgozó alkotás legújabb rekonstruált változatát Enno Patalas filmtörténész készítette el a Brit Filmintézetben fennmaradt történelmi kópiának köszönhetõen. Szakértõk szerint ez a változat áll legközelebb az 1925-ben Moszkvában bemutatott mûhöz. Az elsõ, oroszországi bemutatón még orgonára írt zene kísérte a filmet, amelyet egy évvel késõbb nagy sikerrel mutattak be Berlinben. Az osztrák Edmund Meiselt a német forgalmazó kérte fel arra, hogy nagyzenekari kísérõt komponáljon az alkotáshoz – a rendezõ utasításait szem elõtt tartva. Meisel mûve illusztratív: bizonyos effektusokat hangsúlyoz, és tökéletesen kiegészíti a feszültségterhes montázssorokat. A lépcsõjelenetben a zene az eisensteini dialektikus montázs elvét követi. A lüktetõ, dobokkal és cintányérokkal a lövéseket realisztikusan megelevenítõ zene leghatásosabb része az utolsó, „gépekre komponált\" rész, amely csaknem az elviselhetetlenségig fokozódik, ellenpontozva a hajó sebességét. A kísérõzenét azonban sokáig elveszettnek hitték, és Sosztakovics szimfóniájától a Pet Shop Boysig a legkülönbözõbb zenékkel vetítették a filmet. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Látogatottsági adatok