Visky András átvette a drámaíróknak járó Szép Ernő-díjat

Visky András író (balra), Lengyel Anna dramaturg és Zalán Tibor költő a díjátadón

Fotó: MTI

Átadták a drámaírókat jutalmazó Szép Ernő-díjakat a magyar dráma napján: az elismerést Zalán Tibor, Visky András és Lengyel Anna vette át csütörtökön a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott ünnepségen.

MTI

2017. szeptember 21., 23:232017. szeptember 21., 23:23

2017. szeptember 21., 23:272017. szeptember 21., 23:27

A Szép Ernő kuratórium döntése alapján az idén Zalán Tibor kapta a Szép Ernő-életműdíjat évtizedeken átívelő drámaírói és színházi tevékenységéért, költői nyelvéért és széles műfaji merítésű, folyamatos dramaturgiai munkájáért. A díjazottat méltatva Szörényi László irodalomtörténész beszélt drámaírói, dramaturgiai és tanári munkásságáról. Életművét méreteiben és jelentőségében is hatalmasnak nevezte, kiemelve A revizorból készült átiratát, A rettentő görög vitéz című művét, Kései Berzsenyi-esték című versét, és felhívta Zalán Tibor figyelmét egy Berzsenyi-drámatöredékre, azt kérve tőle, fejezze be a művet.

Szép Ernő-díjat kapott Visky András eddigi drámaírói munkásságáért, különös tekintettel a Visszaszületés című művére, a XXI. század egzisztenciális kérdéseinek filozófiai mélységű megközelítéséért. A drámaírónak, a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatójának gazdag munkásságát Radnóti Zsuzsa dramaturg méltatta az ünnepségen.

Visky András drámái közül az édesanyjának emléket állító Júlia című monodrámát emelte ki, majd hozzátette, Visky András azóta mint drámaíró elsősorban a fogolylét problémájával foglalkozik.

A Visszaszületés című műről elmondta, hogy annak ihletője és kiindulópontja Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye, amelyet annyira magáénak érzett Visky András, hogy háromszor is nekirugaszkodott a színpadi adaptálásnak. „Így jött létre a színmű, amely szinte önálló alkotás” – mutatott rá Radnóti Zsuzsa.

Szép Ernő-különdíjat vehetett át Lengyel Anna, a PanoDráma dokumentumszínház létrehozásáért és működtetéséért, a kényes társadalmi kérdések kritikai súlyú és mindig eleven feldolgozásáért. Ascher Tamás Lengyel Anna munkáját méltatva felidézett néhány fontos időszakot és eseményt a dramaturg munkásságából, megemlítette kimagasló tolmácsi segítségét a kazincbarcikai amatőrszínházi fesztiválon vagy amikor Franciaországban rendezett. Hangsúlyozta, hogy Lengyel Anna rengeteget segített a magyar színház külföldi elismertetésében és az alkotók külföldi munkájában is. A díjakat Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője adta át, majd a díjazottak munkáiról filmösszeállítást láthatott a közönség.

A drámaírók számára alapított Szép Ernő-díjról Ács Piroska, az idei évtől a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) igazgatója elmondta: az elismerést évente szakmai kuratórium ítéli oda. A kuratórium elnöke Radnóti Zsuzsa (Magyar Színházi Társaság), tagjai Dobák Lívia dramaturg (Színházi Dramaturgok Céhe), Bereményi Géza író, rendező (Thália Társaság), Forgách András (Szépírók Társasága, Drámaírói Kerekasztal), Pozsgai Zsolt drámaíró, rendező (Magyar Írószövetség) és Tóth Erzsébet költő (Magyar Művészeti Akadémia). A díj anyagi fedezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. A három díjazott idén egymillió forinton osztozik.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója kiemelte, hogy a Szép Ernő-díj átadását hatodszor tartják az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. „Jó lenne, ha minél több hasonló esemény jönne itt létre, és a Bajor Gizi Színészmúzeum sokkal inkább bekapcsolódna a kulturális körforgásba” – tette hozzá Prőhle Gergely, aki az eseményen átadott az OSZMI gyűjteményébe egy Bajor Gizinek dedikált Szép Ernő-kötetet. A Szép Ernő-díjat 1984-ben alapította Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga. 1992-ig csupán egy alkotó, a legjobb drámaíró vehette át, 1992-től azonban a díjazottak köre 2-3 főre bővült.