Visky András átvette a drámaíróknak járó Szép Ernő-díjat

Visky András átvette a drámaíróknak járó Szép Ernő-díjat

Visky András író (balra), Lengyel Anna dramaturg és Zalán Tibor költő a díjátadón

Fotó: MTI

Átadták a drámaírókat jutalmazó Szép Ernő-díjakat a magyar dráma napján: az elismerést Zalán Tibor, Visky András és Lengyel Anna vette át csütörtökön a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott ünnepségen.

MTI

2017. szeptember 21., 23:232017. szeptember 21., 23:23

2017. szeptember 21., 23:272017. szeptember 21., 23:27

A Szép Ernő kuratórium döntése alapján az idén Zalán Tibor kapta a Szép Ernő-életműdíjat évtizedeken átívelő drámaírói és színházi tevékenységéért, költői nyelvéért és széles műfaji merítésű, folyamatos dramaturgiai munkájáért. A díjazottat méltatva Szörényi László irodalomtörténész beszélt drámaírói, dramaturgiai és tanári munkásságáról. Életművét méreteiben és jelentőségében is hatalmasnak nevezte, kiemelve A revizorból készült átiratát, A rettentő görög vitéz című művét, Kései Berzsenyi-esték című versét, és felhívta Zalán Tibor figyelmét egy Berzsenyi-drámatöredékre, azt kérve tőle, fejezze be a művet.

Szép Ernő-díjat kapott Visky András eddigi drámaírói munkásságáért, különös tekintettel a Visszaszületés című művére, a XXI. század egzisztenciális kérdéseinek filozófiai mélységű megközelítéséért. A drámaírónak, a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatójának gazdag munkásságát Radnóti Zsuzsa dramaturg méltatta az ünnepségen.

Visky András drámái közül az édesanyjának emléket állító Júlia című monodrámát emelte ki, majd hozzátette, Visky András azóta mint drámaíró elsősorban a fogolylét problémájával foglalkozik.

A Visszaszületés című műről elmondta, hogy annak ihletője és kiindulópontja Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye, amelyet annyira magáénak érzett Visky András, hogy háromszor is nekirugaszkodott a színpadi adaptálásnak. „Így jött létre a színmű, amely szinte önálló alkotás” – mutatott rá Radnóti Zsuzsa.

Szép Ernő-különdíjat vehetett át Lengyel Anna, a PanoDráma dokumentumszínház létrehozásáért és működtetéséért, a kényes társadalmi kérdések kritikai súlyú és mindig eleven feldolgozásáért. Ascher Tamás Lengyel Anna munkáját méltatva felidézett néhány fontos időszakot és eseményt a dramaturg munkásságából, megemlítette kimagasló tolmácsi segítségét a kazincbarcikai amatőrszínházi fesztiválon vagy amikor Franciaországban rendezett. Hangsúlyozta, hogy Lengyel Anna rengeteget segített a magyar színház külföldi elismertetésében és az alkotók külföldi munkájában is. A díjakat Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője adta át, majd a díjazottak munkáiról filmösszeállítást láthatott a közönség.

A drámaírók számára alapított Szép Ernő-díjról Ács Piroska, az idei évtől a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) igazgatója elmondta: az elismerést évente szakmai kuratórium ítéli oda. A kuratórium elnöke Radnóti Zsuzsa (Magyar Színházi Társaság), tagjai Dobák Lívia dramaturg (Színházi Dramaturgok Céhe), Bereményi Géza író, rendező (Thália Társaság), Forgách András (Szépírók Társasága, Drámaírói Kerekasztal), Pozsgai Zsolt drámaíró, rendező (Magyar Írószövetség) és Tóth Erzsébet költő (Magyar Művészeti Akadémia). A díj anyagi fedezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. A három díjazott idén egymillió forinton osztozik.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója kiemelte, hogy a Szép Ernő-díj átadását hatodszor tartják az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. „Jó lenne, ha minél több hasonló esemény jönne itt létre, és a Bajor Gizi Színészmúzeum sokkal inkább bekapcsolódna a kulturális körforgásba” – tette hozzá Prőhle Gergely, aki az eseményen átadott az OSZMI gyűjteményébe egy Bajor Gizinek dedikált Szép Ernő-kötetet. A Szép Ernő-díjat 1984-ben alapította Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga. 1992-ig csupán egy alkotó, a legjobb drámaíró vehette át, 1992-től azonban a díjazottak köre 2-3 főre bővült.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat