Virtuális zaklatás, Lem-regény, menekülttörténet – friss magyar filmek a TIFF-en

Nagy sikerek kis költségvetésből. Az alkotók filmjeik kulisszatitkairól beszéltek a sajtótájékoztatón •  Fotó: Kiss Judit

Nagy sikerek kis költségvetésből. Az alkotók filmjeik kulisszatitkairól beszéltek a sajtótájékoztatón

Fotó: Kiss Judit

A kamaszok és a virtuális világ kapcsolatát boncolgató film, Stanislaw Lem regényéből készült alkotás, a menekültválságról szóló dokumentumfilm – többek közt ezek a friss magyar mozik szerepelnek a június 9-ig tartó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Kiss Judit

2019. június 06., 14:212019. június 06., 14:21

2019. június 06., 15:052019. június 06., 15:05

A Filmtett Egyesület, a Magyar Nemzeti Filmalap és a Balassi Intézet partnerségével összeállított program hat magyar filmet sorakoztat fel. A szemlén a napokban vetített és vetítendő magyar filmek alkotói – Pálfi György, Schwechtje Mihály, Zurbó Dorottya, Cári Tibor és Reisz Gábor – arról beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon a fesztivál szerdai magyar napja apropóján, hogy miként választották filmjeik témáját, mi ihlette őket, hogyan közelítették meg az illető kérdéskört.

Kisebbfajta filmes csoda

Zágoni Bálint, a TIFF-en felsorakoztatott magyar filmek válogatója és a magyar nap főszervezője elmondta, nem tematika szerint választják ki az alkotásokat, hanem egész évben figyelemmel kísérik a megszülető magyar nagyjátékfilmeket és dokumentumfilmeket, és igyekeznek olyan színvonalas mozikat hozni a TIFF-re, amelyeket máshol nem láthat az erdélyi közönség.

Az idén beválogatott filmekben az a közös, hogy az alkotók most vetített, vagy a korábbi években elkészült filmjei is kis költségvetésből készültek, ennek ellenére fesztivál-és közönségsikerekké válnak. Ez kisebbfajta filmes csoda”

– mondta Zágoni Bálint.

Pálfi György – aki nem először van jelen a szemlén, hiszen 2013-ban a TIFF versenyszekciójának zsűritagja volt, és többek közt 2006-os felejthetetlen filmjét, a Taxidermiát is láthatta a kolozsvári fesztivál közönsége – most legújabb, Az úr hangja című, Staniislaw Lem regényéből készült alkotásával érkezett Kolozsvárra. Mint mondta, egy filmes alkotó úgy olvas könyvet, hogy az a következő filmjének alapja is lehetne, a Lem regény pedig megfilmesítésért kiált. Azt is elmondta, a saját maga által kitűzött célt nem sikerült elérnie a filmmel, de reméli, hogy „amit a közönség nem lát, az nem is hiányzik a nézőnek a filmből”.

Összemosódik az online és a valós világ

Schwechtje Mihálynak a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című filmje az első magyar tinithriller, egy online zaklatásba forduló szerelem pattanásig feszült története. A rendező elmondta, Magyarországon 12-es karikával vetítik a filmet, azaz tizenkét éven felüliek nézhetik meg, és

a jelenleg digitális bennszülötteknek is nevezett, a főként a virtuális világban élő tinigeneráció problémáit közelítette meg.

„Nem a saját kamaszkorom iránti nosztalgiát szerettem volna megfilmesíteni, hanem az érdekelt, hogy milyen a mai tinédzserek világa. Beszéltem pszichológusokkal is, hogy ezt az összetett témát megfilmesíthessem. A legfontosabb különbség a mi kamaszkorunk és a mostani tinik világa közt a kommunikáció milyensége: az okostelefonokon kommunikáló fiatalok folyamatosan elérhetővé váltak, és talán számukra már összemosódik az online térben és a külső valóságban való létezés” – mondta Schwechtje Mihály.

A 15 éves szomáliai lány története

 Zurbó Dorottya még a 2015-ös magyarországi menekültválság előtt forgatta Könnyű leckék című dokumentumfilmjét, amely

egy szomáliai lány életét tárja elénk, akinek a felnőtté válás határán minden szálat el kell szakítania, ami hazájához köti, hogy új életet kezdhessen Magyarországon.

A rendező elmondta, a személyes, emberi, érzékenyítő vetület érdekelte leginkább főszereplője, a 15 éves szomáliai lány történetében, és nem a politikai véleménynyilvánítás. „Sikeres asszimilációs történetről van szó, arról, ahogyan a szülei nélkül Magyarországra érkező lány miként illeszkedik be az ottani társadalomba, egészen addig, hogy kereszténnyé válik. Az a belső konfliktus érdekelt, hogy Kafiya számára mit jelentett, hogy addigi világából kulcsfontosságú dolgokat kellett feladnia ahhoz, hogy beilleszkedhessen” – mondta a rendező. Reisz Gábornak második nagyjátékfilmjét, a Rossz verseket vetítették a TIFF-en, mint a rendező kifejtette, első, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című nagyjátékfilmjében és a Rossz versekben is olyasmit közelített meg, ami személyesen megérintette, érzelmileg hatott rá.

A Rossz versek társadalomkritikástól sem mentes alkotás, szubjektív képet rajzol Magyarország jelenéről.

Cári Tibor, a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film zeneszerzője elmondta, számára kihívást jelentett Milorad Krstić felnőtteknek készült, thriller-, film noir- és kalandfilmelemeket ötvöző, szürreális mozifilmjében dolgozni, hiszen a rendező elég pontosan meghatározta, milyen fajta zenét szeretne. „Kihívást jelentett ez a kötöttség, izgalmas feladat volt, hiszen egy zeneszerző számára kissé szokatlan, hogy pontosan elmondják, milyen zenét írjon” – mondta Cári Tibor.

A filmfesztivál a következő napokban is gazdag kínálattal várja a filmkedvelőket, a program a tiff.ro honlapon található.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó
2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon
2024. október 17., csütörtök

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon

Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon
2024. október 14., hétfő

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat

A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat
2024. október 14., hétfő

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt

Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt
2024. október 14., hétfő

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára

Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára
2024. október 11., péntek

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban

Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban