Fotó: A szerző felvétele
A múlt században, hosszú időn keresztül az Erdélyi Magyar Szépmíves Céh, a Helikon szabad írói közösség és az Erdélyi Helikon folyóirat intézményhármasa határozta meg döntő módon az erdélyi magyar irodalmi élet alakulását – fogalmazott Mózes Huba irodalomtörténész a Marosvécsen hét végén tartott megemlékező ünnepségen. Az erdélyi származású, jelenleg Magyarországon élő irodalomtörténész a Kemény-kastély kertjében, a híres kőasztalnál köszöntötte a nyolcvan éve létesült Erdélyi Helikon szépirodalmi folyóiratra, valamint a hetven éve elhunyt Dsida Jenő költőre emlékezőket.
A Kemény család tagjai
A Helikon–Kemény János Alapítvány kuratóriumának elnöke, Adamovits Sándor újságíró számvetése szerint nyolcadik alkalommal szerveztek megemlékezést abban a kastélykertben, ahol a Helikon egykori házigazdái, Kemény János, valamint neje, Auguszta asszony nyugszik. A találkozón jelen voltak a Kemény család ma élő tagjai, a kastély örökösei, közöttük Kemény János fia, Kemény Miklós, az utódok korelnöke.
Az emlékezőket Mózes Huba vezette múltbéli irodalomtörténeti sétára, felidézve a Helikon-találkozók történetét, Berde Mária 1923-ban, a gernyeszegi Teleki-kastélyban tett erre vonatkozó kezdeményezését, Kemény János pedig elvállalta, hogy megszervezi, és marosvécsi kastélyában évről évre vendégül látja a Helikon-találkozókat.
A teret biztosító lap
Kós Károly öt tárásával együtt még a Helikon-találkozók előtt kezdeményezte az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó vállalatot, amely 1925 májusában jelentette meg az első kötetet. Az első marosvécsi találkozón az alapítók a kiadót az Erdélyi Helikon célkitűzéseinek a megvalósítására ajánlották fel. A céh 64 regényt, 23 verses-, 18 rövidpróza-, 11 esszé- és tanulmány-, 6 dráma-, 2-2 emlékirat-, önéletrajz-, útirajz-, illetve fordításkötetet jelentetett meg, és az Erdélyi Helikon szépirodalmi folyóirat kiadását is felvállalta. „A lap hasábjain próbálták tisztázni a szerzők a Duna menti és az erdélyi magyar, a Kárpát-medencei és általában az európai kisebbségi irodalmi törekvések sajátságait, egymáshoz való viszonyát” – mondta Mózes Huba.
A találkozón Kabán Annamária irodalomtörténész a hetven éve elhunyt Dsida Jenőről azt mondta: bár kezdetben sokan kifogásolták, hogy „a nagy kollektív bánatok elől a szépség bűvöletébe menekül, hogy a kor kérdése iránt közömbös maradt”, később mégis felnőtt a Reményik Sándor– Áprily Lajos–Tompa László alkotta nagy triászhoz.
A Kemény-kastély sorsa
Az egykori Kemény-kastélyban jelenleg fogyatékkal élő személyek rehabilitációs intézete működik. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt a várkastély sorsáról kérdeztük. „Az épületet visszakaptuk, de lemondtunk a használati jogról addig, amíg az itt működő intézet számára fel nem épül az új komplexum. Az építkezés első fázisa befejeződött, és arról volt szó, hogy amint a kezeltek kiköltöznek, átadnak nekünk egy-egy részt az épületből. A kapubástyát már átengedték, de addig, amíg nem lehet elkülöníteni az intézet lakóit a civil résztől, nem használhatjuk a kastélyt” – mondta el lapunknak Kemény János unokája.
A kastély jövőjével kapcsolatban különböző elképzelésekről tudósított eddig a sajtó, de Nagy Zoltán szerint a szociális intézet kivonulásának a lassú üteme miatt a terv megvalósítása – hogy a kastélyban művelődési centrumot alakítsanak ki – késik
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.