Fotó: MTI
A közös születésnapi rendezvényen először Jiří Menzel 1969-ben készített Pacsirták cérnaszálon című filmjét, majd Szabó István 1980-as rendezését, a Mephistót láthatták az egybegyűltek.
Szabó István cseh pályatársának munkásságát méltatva azt hangsúlyozta, hogy nagyon nagyra tartja Jiří Menzel életművét, sok filmjét kívülről tudja. A cseh újhullám kiemelkedő alakja pedig úgy fogalmazott: magyar rendezőtársa az első filmjétől kezdve következetes, azon az úton halad, amelyen elindult. „Ő sokkal komolyabb, mint én, ő az én bátyám. Nemcsak azért, mert felnőttebb, hanem mert ő az okosabb kettőnk közül. De mindenképpen idősebb” – fűzte hozzá Jiří Menzel, utalva arra, hogy Szabó István február 18-án, ő viszont öt nappal később (1938. február 23-án) született. Az Oscar-díjas cseh alkotó saját munkáiról szólva nevetve jegyezte meg, hogy azokban inkább a humor és a „hülyeség” nyilvánul meg.
Szabó István a cseh újhullám kiemelkedő alakjának munkáit méltatva kiemelte, hogy a magyar közönség nagyon szereti Menzel filmjeit, amelyekben a rendező a komoly dolgokat is úgy tudja megjeleníteni a vásznon, hogy közben nevettet.
A cseh rendező hangsúlyozta: filmjeik a mából és a kultúrából erednek, még akkor is, ha nem napjainkban játszódnak. Jiří Menzel arra a kérdésre, gondolkodik-e már a következő filmjén, nemmel felelt. Szabó István csak annyit mondott, hogy tervezgeti már a következő munkáját.
Szabó István a közönséghez szólva elmesélte: amikor cseh kollégája hétfő este megérkezett az Örökmozgó Filmmúzeumba körülnézett, majd azt kérdezte: „Ugye ezek az emberek most nem azt hiszik, hogy kriptában vannak?”
„Nehogy megérintsen benneteket az elmúlás és a halál hideg lehelete, és egy kripta hírnökeinek lássatok bennünket” – kérte a közönséget Szabó István, arra utalva, hogy hétfőn este két sok-sok évvel ezelőtt készült filmet láthatott a közönség. Mint kiemelte, mindketten szeretnének még új filmeket rendezni „és főleg vidámak lenni”.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.