A díszlettervező és a színpad, a képzőművészet és a modern technika kapcsolatáról szól többek között a marosvásárhelyi Bartha József Videó és spektákulum című könyve.
2015. április 20., 19:542015. április 20., 19:54
A képzőművészt festői, grafikusi munkái mellett videoinstallációi tették ismertté. Díszlettervezőként a nyolcvanas évektől dolgozik. A Videó és spektákulum című könyv tulajdonképpen a szerző doktori dolgozata, amely elsősorban a videokép romániai magyar színházi terekben való megjelenésével foglalkozik, de olyan témákat is érint, amelyek külön-külön is megérnének egy kötetet. Például a 80-as évek Romániájában dúló videózási őrületre is kitér a könyv.
A hétvégi marosvásárhelyi könyvismertető elején az érdeklődők egy-egy pohár szilvapálinkát és könyvlapokba csomagolt tökmagot kaptak. A pálinkát egyszerre hajtották fel Irsai Zsolt képzőművész, művészetpedagógus emlékére, aki alkotótársa és jóbarátja volt Bartha Józsefnek, és aki néhány éve váratlanul hunyt el.
Bartha József vizuális művész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója 1960-ban született Székelyudvarhelyen. Marosvásárhelyen érettségizett a művészeti középiskolában, majd Kolozsváron szerzett diplomát a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán.
Elmesélte, egyetemi évei után a dicsőszentmártoni üveggyárba került reklámgrafikusként és dizájnerként, vagy ahogy ott mondták: „inginer artist”-ként. Ötévnyi „festegetés” után változtatott és kilépett az „objektív művészet irányába”, különböző tárgyaknak adott új funkciót, például az ócskapiacon vásárolt cilinderből „formázott vászon” lett, megtéve ezzel az első lépéseket az installáció felé.
Ungvári Zrínyi Ildikó, az egyetem tanára a méltatás helyett inkább a párbeszédet választotta, pályájáról, művészetéről, színpadi munkáiról faggatta a szerzőt, akinek könyve megjelenéséhez színházi alkotótársai, Bocsárdi László rendező, Sebesi Sándor videoművész, Barabás Zsolt fotográfus is hozzájárultak. Bartha József saját bevallása szerint nem akart díszlettervező lenni, első színpadi díszletét mégis akkor készítette, mikor még középiskolásként az egyetemre készült.
Szász Zsolt, vagy ahogy barátai szólították, Szesz Joe kérte fel, hogy Kocsis István Tárlat az utcán című darabjának színreviteléhez találjon ki valamit. A képzőművészet nélkül számára nem létezne a díszlettervezés sem – vallotta be a könyvbemutatón Bartha, aki szerint a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz, kölcsönösen segíti, ösztönzi egymást. Díszlettervezőként több száz előadás látványvilágát alkotta meg, tavaly a legrangosabb hazai színházi kitüntetést, az UNITER-díjat vehette át Marosvásárhelyen.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
szóljon hozzá!