A nagyváradi Szigligeti Színház Társulata a Lila ákác című előadással is színpadra lép a magyar kultúra napján
Fotó: Szigligeti Színház
Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmáron, valamint székelyföldi városokban is megünneplik a hét végén a magyar kultúra napját. Színházi előadások, előadóestek, kötetbemutatók, kiállítások szerepelnek az ünnepi programokban.
2022. január 22., 10:252022. január 22., 10:25
Számos erdélyi településen megünneplik a hét végén a magyar kultúra napját: színházi előadások, koncertek, kötetbemutatók és más rendezvények is várják a közönséget. A jeles napot 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Kicsid Gizella Pilinszky-estjével ünnepli a magyar kultúra napját. Szombaton este 8 órától a színház stúdiótermében a Késő kegyelem című előadóest látható. Az előadást Pilinszky János verseiből összeállította és előadja Kicsid Gizella, zongorán közreműködik Horváth Zoltán.
És bár Pilinszky istenes versei képezik az előadás harmadik pillérét, mégis Pilinszky egész költészetét átitatja a Van-e megváltás? kérdése. Az Istennel való párbeszéd megkerülhetetlensége még a tudománytól fűtött világunkban is időről időre újra előkerül, ahogyan Pilinszky költészete is.
Pilinszky-kézirat
Fotó: Juhász Anna
A nagyváradi Szigligeti Színház szerte Bihar megyében ünnepel: a programban könyvbemutatók és a társulatok legnépszerűbb előadásai szerepelnek. Pénteken 19 órától Székelyhídon vendégszerepel a Szigligeti Társulat nagy sikerű előadása, a Lila ákác. Szép Ernő regényének színpadi változata korábban elnyerte a kisvárdai fesztivál nagydíját. Szombaton 19 órától a magyar kultúra napi ünnepségre kerül sor a Szigligeti Színházban: az immár hagyományos díjátadót követően a nézők Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét tekinthetik meg. Az előadást Anca Bradu rendezte, középpontjában pedig a fiatalok szerelem- és boldogságkeresése áll.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh is megünnepli a jeles napot: szombaton délután 6 órától, a Partiumi Keresztény Egyetem nagyváradi dísztermében lép fel a magyarországi Musica Profana régizene-együttes. A „nem egyíb, hanem magyar poesis” – virágénekek című produkciót hallhatja a közönség. Egy év kényszerű kihagyás után ismét megrendezik a magyar kultúra hetét Szatmárnémetiben. Az immár 15. alkalommal megszervezett programsorozat Egycsillagú égbolt címmel január 21-től 27-ig tart. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata idén is partnere az Ady Endre Társaságnak a rendezvénysorozat megszervezésében. A kiemelt téma a szülőföldön megmaradás.
Amint arról korábban írtunk már, idén a magyar kultúra napja alkalmából Tamási Áron Tündöklő Jeromos művét láthatja a marosvásárhelyi közönség a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közreműködésével Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának köszönhetően. Az író születésének 125. évfordulóján indult az emlékév, a Tündöklő Jeromos a Kultúrpalota nagytermében tekinthető meg szombaton 18 órától.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette,
A Képtár 1913-ban jött létre, és a város emblematikus épülete, a Kultúrpalota felavatásával egy időben nyílt meg. A gyűjtemény magját az a 68 festmény képezi, amelyet a Budapesti Szépművészeti Múzeum helyezett letétbe 1913-ban. Ezt egészítette ki a Bernády György polgármester által nagy műgonddal kiválasztott, és a város pénzén megvásárolt 15 alkotás. Ez volt a későbbi gyűjtemény kiindulási pontja, és az új kiállítási elrendezés is ezt követi nyomon. A Magyar Képtár ezennel merész kromatikus, a Kultúrpalota belső dekorációjának összhatásához igazított színvilággal és megvilágítási koncepcióval nyílik újra. A kiállítás elsősorban a képtár megalapítását biztosító gyűjtemény festményeit mutatja be, melyekhez két új szerzemény, Körösfői-Kriesch Aladár Három gyermek és Hegedűs László Herkules válaszúton című reprezentatív festmények társulnak.
A magyar kultúra napja tiszteletére a Hargita Kiadóhivatal a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral szervez közös eseményt.
a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szombaton délután 17 órakor kezdődő találkozón.
A köteteket Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő mutatják be. A 100+ kötettel kiteljesedett a Székely Könyvtár könyvsorozat, amelynek darabjai közt megtaláljuk a székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzőit, műveit, a székely írásbeliség minden korszakát igyekeztek lefedni a szerkesztők a válogatással.
A magyar kultúra napján a következő köteteket mutatják be: Benkő József: Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István: Századelő az udvartereken, Gazda József: A XX. század, ahogy megéltük, Király László: Kék farkasok, Egyed Emese: Válogatott versek, Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.
a Tamási Áron Színház és a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának szervezésében szombaton szabadtéri kiállítást nyitnak a színház előtt, majd a Bocsárdi László által rendezett Tóték című előadást játssza a társulat. 2022 áprilisában lesz Örkény István születésének 110 éves évfordulója, ezért tisztelegnek kiállítással és előadással a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza és dráma megteremtője előtt.
Jelenet Örkény István Tóték című drámájából, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában
Fotó: tasz.ro
A kiállítás első napján, január 22-én az Örkény darabjából 1969-ben Fábri Zoltán által rendezett Isten hozta, őrnagy úr! című legendás film hanganyagát hallhatják az érdeklődők. Este 7 órától a Bocsárdi László által rendezett Tóték című előadást játssza a Tamási Áron Színház társulata a nagyteremben.
Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, melyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. Talán így lehetne egy mondatban összefoglalni a Tótékat, mely először kisregény formájában jelent meg 1966-ban, majd egy évvel később Örkény István átdolgozta drámává. Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent elkövet, hogy a kedvére tegyen, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a mindenkori ember kiszolgáltatottságáról fest átfogó, örök érvényű képet a szerző, az elnyomás odáig fokozódik, hogy végül már a legkegyetlenebb megtorlást is indokoltnak érezhetjük. Örkény István éles hangú kritikájában azonban mindvégig jelen van az együttérzés és a szeretet is, a tévelygések mögött érződik a kisember jó szándéka.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Kovászna Megyei Tanács is szervez ünnepi műsort: a rendezvényre szombaton 17 órától várják a közönséget a sepsiszentgyörgyi református vártemplomban.
Az esemény alkalmat teremt a Művelődési Központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért-díj átadására, amely kitüntetés egy életműdíj, a háromszéki kultúra területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenység elismerése.
Megérteni és megértetni az egyetemest
„Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul gondolkodunk, magyarul beszélünk, magyarul tanulunk” – fogalmazott Kányádi Sándor költő egy 2014-ben adott interjúban. Ugyanabban a beszélgetésben Apáczai című prózaversének zárómondatát – „egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv” –, és némiképp Illyés Gyula nagy hatású metaforáját is továbbgondolta: „A hazát a magasban meg lehetne teremteni. Szó szerint: a magasból lehetne sugározni. Hiszen elérhető az egész világ az internet segítségével – Argentína, Brazília, Észak-Amerika, Ausztrália.” Manapság, amikor az interneten is elérhető magyar kulturális tartalmak szinte bárhol a világon hozzáférhetőek, azt gondolhatnánk, hogy révbe értünk. Rajtunk is múlik, hogy nem így van, ám a lehetőség, egyben a feladat is adott, a felelősséget pedig mindannyian viseljük, akik a magyarságunk szemszögéből szeretnénk látni, megérteni és megértetni az egyetemest. Kallós Zoltán néprajzkutató 2012-ben, szintén egy interjúban, Kányádi Sándorhoz hasonlóan fogalmazott, a saját művészetének és tudományos munkásságának a szemszögéből fogva meg a lényeget: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek.” Így gondolkodnak a héthatáron vagy Óperencián is túl élő magyarjaink is, akik első, második, harmadik és ki tudja, hányadik generációs törekvéseikben igyekeznek önazonosak maradni. Kallós és Kányádi fentebb idézett gondolatai Kölcsey Ferenc Himnuszának (eredeti, latinos helyesírása szerint Hymnus) gondolatsorához mérhető alapvetések, ahogy nemzeti imádságunk is alapvetés. Nem véletlen, hogy letisztázásának napján ünnepeljük a magyar kultúra napját. (Hasonló módon hívják fel a figyelmet saját kultúrájuk értékeire a finnek (Kalevala-nap), a bolgárok (Cirill és Metód napja) vagy a románok (Mihai Eminescu költő születésnapja) is. Adódik tehát a kérdés, amelyet nem csak ezen a napon, de nap mint nap érdemes föltennünk magunknak: mi, mai magyarok hogyan fogalmazzuk meg identitásunk lényegét? Mitől vagyunk azok, akik vagyunk, és mit teszünk azért, hogy kulturális hagyatékunk továbbra is megtartó erő maradjon azáltal, hogy ki-ki a saját tehetsége szerint hozzátesz valamit?
Laczkó Vass Róbert (a szerző a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, költő)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!