Versekkel, zenével, tárlatokkal tisztelegnek a hét végén a magyar kultúra napja előtt több erdélyi városban

És bár Pilinszky istenes versei képezik az előadás harmadik pillérét, mégis Pilinszky egész költészetét átitatja a Van-e megváltás? kérdése. Az Istennel való párbeszéd megkerülhetetlensége még a tudománytól fűtött világunkban is időről időre újra előkerül, ahogyan Pilinszky költészete is.

A Partiumi Magyar Művelődési Céh is megünnepli a jeles napot: szombaton délután 6 órától, a Partiumi Keresztény Egyetem nagyváradi dísztermében lép fel a magyarországi Musica Profana régizene-együttes. A „nem egyíb, hanem magyar poesis” – virágénekek című produkciót hallhatja a közönség. Egy év kényszerű kihagyás után ismét megrendezik a magyar kultúra hetét Szatmárnémetiben. Az immár 15. alkalommal megszervezett programsorozat Egycsillagú égbolt címmel január 21-től 27-ig tart. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata idén is partnere az Ady Endre Társaságnak a rendezvénysorozat megszervezésében. A kiemelt téma a szülőföldön megmaradás.

Megújult a Magyar Képtár
Vásárhelyen

Amint arról korábban írtunk már, idén a magyar kultúra napja alkalmából Tamási Áron Tündöklő Jeromos művét láthatja a marosvásárhelyi közönség a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közreműködésével Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának köszönhetően. Az író születésének 125. évfordulóján indult az emlékév, a Tündöklő Jeromos a Kultúrpalota nagytermében tekinthető meg szombaton 18 órától.

A Maros Megyei Múzeum bejelentette,

A Képtár 1913-ban jött létre, és a város emblematikus épülete, a Kultúrpalota felavatásával egy időben nyílt meg. A gyűjtemény magját az a 68 festmény képezi, amelyet a Budapesti Szépművészeti Múzeum helyezett letétbe 1913-ban. Ezt egészítette ki a Bernády György polgármester által nagy műgonddal kiválasztott, és a város pénzén megvásárolt 15 alkotás. Ez volt a későbbi gyűjtemény kiindulási pontja, és az új kiállítási elrendezés is ezt követi nyomon. A Magyar Képtár ezennel merész kromatikus, a Kultúrpalota belső dekorációjának összhatásához igazított színvilággal és megvilágítási koncepcióval nyílik újra. A kiállítás elsősorban a képtár megalapítását biztosító gyűjtemény festményeit mutatja be, melyekhez két új szerzemény, Körösfői-Kriesch Aladár Három gyermek és Hegedűs László Herkules válaszúton című reprezentatív festmények társulnak.

Örkény előtt tisztelegnek

A magyar kultúra napja tiszteletére a Hargita Kiadóhivatal a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárral szervez közös eseményt.

a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szombaton délután 17 órakor kezdődő találkozón.

A köteteket Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő mutatják be. A 100+ kötettel kiteljesedett a Székely Könyvtár könyvsorozat, amelynek darabjai közt megtaláljuk a székely–magyar írott kultúra legfontosabb szerzőit, műveit, a székely írásbeliség minden korszakát igyekeztek lefedni a szerkesztők a válogatással.

A magyar kultúra napján a következő köteteket mutatják be: Benkő József: Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István: Századelő az udvartereken, Gazda József: A XX. század, ahogy megéltük, Király László: Kék farkasok, Egyed Emese: Válogatott versek, Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.

a Tamási Áron Színház és a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának szervezésében szombaton szabadtéri kiállítást nyitnak a színház előtt, majd a Bocsárdi László által rendezett Tóték című előadást játssza a társulat. 2022 áprilisában lesz Örkény István születésének 110 éves évfordulója, ezért tisztelegnek kiállítással és előadással a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza és dráma megteremtője előtt.

A kiállítás első napján, január 22-én az Örkény darabjából 1969-ben Fábri Zoltán által rendezett Isten hozta, őrnagy úr! című legendás film hanganyagát hallhatják az érdeklődők. Este 7 órától a Bocsárdi László által rendezett Tóték című előadást játssza a Tamási Áron Színház társulata a nagyteremben.

Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, melyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. Talán így lehetne egy mondatban összefoglalni a Tótékat, mely először kisregény formájában jelent meg 1966-ban, majd egy évvel később Örkény István átdolgozta drámává. Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent elkövet, hogy a kedvére tegyen, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a mindenkori ember kiszolgáltatottságáról fest átfogó, örök érvényű képet a szerző, az elnyomás odáig fokozódik, hogy végül már a legkegyetlenebb megtorlást is indokoltnak érezhetjük. Örkény István éles hangú kritikájában azonban mindvégig jelen van az együttérzés és a szeretet is, a tévelygések mögött érződik a kisember jó szándéka.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Kovászna Megyei Tanács is szervez ünnepi műsort: a rendezvényre szombaton 17 órától várják a közönséget a sepsiszentgyörgyi református vártemplomban.

Az esemény alkalmat teremt a Művelődési Központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért-díj átadására, amely kitüntetés egy életműdíj, a háromszéki kultúra területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenység elismerése.