Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? – erről szól az Interaktív című darab
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ősbemutatót tart a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az Interaktív című stúdióelőadást Lendvai Zoltán rendezésében szerdán, december 20-án, 18 órai kezdettel láthatja a közönség – közölte a társulat.
2023. december 20., 11:222023. december 20., 11:22
Az Interaktív című stúdióelőadás premierje Varga Lóránt kortárs magyarországi drámaíró darabjának ősbemutatója, hiszen Lendvai Zoltán rendező munkája nyomán most először kerül színpadra a rendkívül izgalmas, napjaink problémáit boncolgató darab. A rendező visszatérő vendég a Harag György Társulatnál, akinek a nevéhez több ősbemutató is kötődik: Spiró György Helló, doktor Mengele! és Székely Csaba Semmit se bánok! című drámájáé, mely utóbbival a bukaresti Országos Színházi Fesztiválra is meghívást kapott a társulat, néhány évvel ezelőtt. Az ősbemutatók mellett olyan közönségsikerek is az ő nevéhez fűződnek, mint a számtalanszor játszott Család ellen nincs orvosság, a Pénz az égből vagy az Anconai szerelmesek.
„A Harag György Társulatnak fontos küldetésévé vált az elmúlt évtizedben, hogy kortárs drámaírók munkáit vigyük színre ás lehetőleg minden évad tartogasson egy ősbemutatót is. Műsorpolitikánk fontos vonulata ez, amely által a társulat történetének egy nemes hagyományát szándékszunk feléleszteni, hiszen a rendszerváltás előtti sötét és elnyomástól terhes időszakában ez a társulat az erdélyi magyar drámatermés fontos megmutatkozási felületét biztosította a kortárs szerzőknek” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a társulat művészeti igazgatója. Mint kifejtette,
Rappert-Vencz Stella és Méhes Kati az Interaktív című stúdióelőadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„E fontos hagyományunk felelevenítésének jegyében tűztük műsorunkra az elmúlt évtizedben Szőcs Géza, Visky András, Spiró György, Székely Csaba, Láng Zsolt és Hatházi András egy-egy darabját és ennek jegyében tűztük műsorra Varga Lóránt izgalmas szövegét is. A most bemutatandó stúdióelőadás, úgy érzem, több generáció figyelmére is méltán tarthat számot, az előadás ugyanis - legalábbis látszólag - az oktatásügy problémáit is tematizálja, de olyan módon, hogy valójában az egész társadalmunkról is beszél. Nem véletlen talán, hogy az előadás iránt már most jelentős szakmai érdeklődés mutatkozik, miközben már jegyek is alig kaphatók az első két előadásra” – mondja Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Lendvai Zoltán egy másik színházi produkció kapcsán figyelt fel Varga Lóránt kortárs drámaíró műveire, majd többet is elolvasva esett a választása az Interaktív című írásra. Megragadta, hogy
Ráadásul a darab végéig maga a néző sem tudja, hogy kinek adjon igazat, olyan kérdésekben, amelyek mindenkit érintenek.
„Az előadás számos kérdést felvet. Az biztos, hogy a világ változik. De jófelé? Tetszenek azok a folyamatok, amiket látsz? Vagy fáj, hogy elvesznek azok az értékek, amelyekben hittél? És mit teszel te, éppen te, hogy megvédd mindazt, amit egykor fontosnak tartottál? Meddig vagy hajlandó elmenni az érdekükben? Szembeszállnál értük másokkal? Vagy már kellően kiégett és cinikus vagy, hogy csak puffogj inkább, de ne cselekedj? És lehet-e tenni (még) valamit egyáltalán és ha igen, mit? És mi van, ha cselekszel, de nem a te nézőpontod a helyes? Ha csak rá akarsz erőszakolni valamit a világra, ami már nem is létezik? Vagy mi van, ha nem is csak a nemes cél vezet? Ha csak bizonyítani akarsz másoknak, vagy épp csak hatalmat akarsz? És amúgy, ha szent a cél, tényleg minden eszköz megengedett?" – sorolja a rendező a kérdéseket, amelyek nemcsak a darab szerzőjét foglalkoztatták, hanem a nézőt is elgondolkodtatják az előadást látva.
„Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk.
De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog?
És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?
Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt” – olvasható az előadás szinopszisában.
Fontos kérdések merülnek fel az előadásban a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadásban színpadra lép Nagy Csongor Zsolt, Bogár Barbara, Rappert-Vencz Stella, Varga Sándor és Méhes Kati. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, jelmeztervezője pedig Szabó Anna. Az előadás létrehozásában ügyelőként és súgóként Varga Katalin dolgozott.
Ha az embernek meginog az identitása, akkor természetesen a más emberekhez fűződő viszonya is kibillen egyensúlyából, megkérdőjeleződik, vagy egyenesen ellenkező előjelet kap.
Rendszerszinten kevés hangsúlyt fektet a hazai oktatás arra, hogy a színjátszás helyet kapjon a fiatal generációk mindennapjaiban, holott nagy szükség lenne rá: sok tekintetben hasznos lenne a gyerekek énképére, későbbi önbizalmára nézve is
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!