Bár az oktatásból szinte teljesen hiányzik a színjátszás, nagy szüksége lenne rá a fiataloknak lelki szempontból is

Diákszínjátszók a nagybányai táborban. Nemcsak a színművészettel, színjátszással, de saját lelkükkel is mélyebben ismerkednek a fiatalok •  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

Diákszínjátszók a nagybányai táborban. Nemcsak a színművészettel, színjátszással, de saját lelkükkel is mélyebben ismerkednek a fiatalok

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

Rendszerszinten kevés hangsúlyt fektet a hazai oktatás arra, hogy a színjátszás helyet kapjon a fiatal generációk mindennapjaiban, holott nagy szükség lenne rá: sok tekintetben hasznos lenne a gyerekek énképére, későbbi önbizalmára nézve is – mondta el a Krónika megkeresésére Frumen Gergő, a szatmárnémeti Harag György Társulat színművésze, aki immár kilenc éve irányít diákszínjátszókat a nagybányai Teleki Magyar Ház által szervezett alkotótáborokban. Frumen Gergő azt is kifejtette, milyen pozitív hozadékai lehetnek még annak, ha a mai kamasz-és fiatal generációk közvetlen módon ismerkedhetnek a színház világával.

Kiss Judit

2023. október 07., 18:082023. október 07., 18:08

2023. szeptember 22., 12:152023. szeptember 22., 12:15

Hosszú ideje foglalkozik színjátszás-oktatással Frumen Gergő és Moldován Blanka színművész: a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai idén nyáron nem először irányították diákok alkotó munkáját: már 9 éve vezetnek be gyerekeket, ifjakat a színház világához való kapcsolódás különféle módszereibe Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A színművészek által irányított nagybányai diákok egyébként tavaly novemberben első díjat nyertek az 5-8. osztályos kategóriában, a Szatmárnémetiben szervezett Bessenyei István Országos Diákszínjátszó Fesztiválon.

Frumen Gergő És Moldován Blanka színművészek, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai már 9 éve irányítják a diákszínjátszókat Nagybányán •  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Frumen Gergő És Moldován Blanka színművészek, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai már 9 éve irányítják a diákszínjátszókat Nagybányán

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

Frumen Gergőt arról kérdeztük, hogyan tapasztalták, mik a legfőbb jellemzői a folyamatnak, ahogyan a mai fiatalok a színház, színjátszás világához közelednek.

Elmondta, mivel a nagybányai alkotótáborba nagyon sok gyerek jelentkezett, a színművészek két korcsoportra osztották őket: az 5-8. osztályosok, valamint a 9-11. osztályosok csapatára, és egy hosszú héten keresztül foglalkoztak velük. „Most már évek óta dolgozunk a színjátszó táborban a gyerekekkel: igyekszünk a közös tréninggyakorlatokból, a közös keresésekből kiindulva létrehozni egy előadást, de nem feltétlenül a produkción van a hangsúly.

Idézet
Azon dolgozunk, hogy felfedezzük: mi köze a lelkünknek, testünknek, gondolkodásunknak a színházhoz.

Szép és nemes dolog színpadra állítani történeteket, de viszonylag kevés olyan, kimondottan a diákok problémáival foglalkozó, a fiatalok szívéhez közel álló mű született, ahol mindenki megtalálja a saját szerepét” – fejtette ki a színművész.

•  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

Mint mondta, ez a munka természetesen onnan indul, mint a profi színészek esetében, ezért sokat keresgélnek együtt, sokat játszanak, hogy egyre közelebb jussanak a színjátszáshoz. A nagybányai alkotótáborban sok olyan gyerek volt, aki csak egyszer vett már részt hasonló tevékenységben, és volt olyan is, aki először, ezért eléggé elölről kellett kezdeni a munkát.

•  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

A nagyobbak csoportjában már mindenki tapasztaltabb volt, ővelük „egyre mélyebbre mentek” – ebben a csapatban a magány témáját dolgozták fel.

„Közösen arra jutottunk, hogy a magány témája nagyon aktuális. A fiatalok, meg az egész társadalom szempontjából is, úgyhogy ebben mélyedtünk el” – fejtette ki Frumen Gergő.

•  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

A színművésztől azt is megkérdeztük, miként látják, érződik-e a gyerekeken, hogy erre a fajta tevékenységre szükségük lenne a mindennapokban is – nem csak ilyen nyári táborok keretei között, azért, hogy úgymond „kijátsszanak magukból” a színház eszközeivel bizonyos lelki tartalmakat, érzelmeket, az őket foglalkoztató dilemmákat, súlyosabb gondolatokat. „Nagyon nagy szükségük lenne erre a gyerekeknek. A táborban sokat és azt hiszem, valóban kommunikálunk, ehhez hozzátartozik az is, hogy

meg- és kibeszéljük magunkból a miérteket, miközben elemezzük a jeleneteket, de beszélgetünk előzetes témagyűjtés közben is.

Tapasztalatokból, élményekből építkezünk, és már a kibeszélés folyamatából is abszolút érezhető, hogy bizony van miről beszélni. Nyilván az egészen más minőség, hogyha nem beszélnem kell róla, hanem eljátszhatom, vagy valaki más eljátszhatja az én problémámat – de mindenképpen hasznos lehet, az effajta alkotómunkának óhatatlanul van egyfajta terápiás vetülete is” – mondta a színművész. Azt is kifejtette, hogy ennél a korosztálynál a gyakorlati, technikai, színésztechnikai rutinok talán kevésbé hasznosak, mint egy felnőtt színésznél. A gyermek, a tinédzser megtanulhat ugyan használni egy rutint, de amíg azt még nem tudja „kitölteni”, csupán egy betanított forma lesz.

Az általános iskolások is lelkesen vettek részt az alkotómunkában •  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Az általános iskolások is lelkesen vettek részt az alkotómunkában

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

„Van egy szakasz, amin a felnőtt színészek is átestek az egyetemen:

Idézet
mintegy át kell futtatnunk magunkon azt, amit játszunk. Először meg kell ismernünk a saját testünket, saját ritmusunkat, rá kell látnunk arra, hogy mi magunk miként működünk,

hogyan lépünk fel a színpadra, mi az, amit mi képviselünk, mi az, amiből táplálkozunk” – fogalmazott a színművész. Hozzátette, a hivatalos oktatás kevés hangsúlyt fektet minderre, holott nagyon sok tekintetben hasznos lenne a diákok énképének alakulására, önbizalmuk fejlődésére nézve.

Azt is elmondta, hogy szintén lényeges alkotóeleme a színjátszó alkotómunkának az együtt dolgozás, együtt gondolkozás, amire a felnövekvő léleknek szintén nagy szüksége lenne. „Csak egy példát említek. A gyerekekkel évek óta foglalkozunk, és

Idézet
azt lehet látni, hogy ahogyan jönnek az újabb generációk, maga az érintés vagy a tekintet másképpen alakul. Elkezdenek egyre jobban zavarban lenni amiatt, hogy miként képesek megérinteni a másikat, mennyi ideig tudnak egymás szemébe nézni.

Ez nagyon egyszerű dolognak tűnik, de érezhető egyfajta változás. Érezhetőbb a magány, az elszigetelődés, aminek nyilván „kedvezett” a pandémia okozta elzártság is. De alapvetően ez az egyre inkább virtualizálódó, egyre individualizálódó világ, amiben élünk, nem kedvez a társas kapcsolatoknak, az egymáshoz való viszonyulást nem segíti” – mutatott rá a színművész. Arra is kitért, hogy az elmúlt 9 év összegzéseként, amióta a gyerekekkel foglalkoznak az alkotótáborokban, úgy látja, hogy

a fiatalok affinitása alapvetően nem változott a színjátszással kapcsolatban.

Diákszínjátszók előadása a nagybányai Teleki Magyar Ház udvarán •  Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook Galéria

Diákszínjátszók előadása a nagybányai Teleki Magyar Ház udvarán

Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

„Persze adódnak egyéni nehézségek, zárkózottságok a gyerekek esetében, viszont nagyon pozitív és megnyugtató, hogy abban a pillanatban, amikor

mintegy „átszakad” a gátlás, ez a hártya, azt lehet látni, hogy igazából minden kor gyermeke ugyanúgy működik: ugyanúgy vágyik a szeretetre, az elfogadásra, a világhoz való kapcsolódásra.

Tehát ez biztosan nem változott” – mondta Frumen Gergő. Mint fogalmazott, csak fel kell szakítani azt a „hártyát”: lehet, hogy ez a mozdulat hiányzik az esetek nagy többségében, ha a gyerekek nem érkeznek meg egy hasonló közegbe, hasonló helyzetbe, ahol megtörténik a varázslat.

korábban írtuk

Bessenyei István nevét veszi fel a Szatmárnémetibe költöző romániai Országos Diákszínjátszó Fesztivál
Bessenyei István nevét veszi fel a Szatmárnémetibe költöző romániai Országos Diákszínjátszó Fesztivál

Bessenyei István nevét veszi fel a romániai Országos Diákszínjátszó Fesztivál, amelyet ezentúl Szatmárnémetiben fognak tartani – közölte szerdán a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.

korábban írtuk

Kamaszok a felnőtté válásról a színház eszközeivel – Koronavírus-járványhoz igazított Shakespeare-klasszikus
Kamaszok a felnőtté válásról a színház eszközeivel – Koronavírus-járványhoz igazított Shakespeare-klasszikus

Nagybányai általános iskolás diáklányok a felnőtté válás folyamatáról szóló produkciójukkal és középiskolás szatmári diákok koronavírus-járványhoz igazított Rómeó és Júlia-adaptációval nyerték az első díjakat a diákszínjátszó fesztiválon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”