Fotó: Veres Nándor
A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette – mondta szenátusi feszólalásában Novák Csaba Zoltán. Az ügyben az UNESCO-bizottság tagjaként írt kérdését válaszra sem méltatta a kulturális minisztérium.
2018. február 28., 16:262018. február 28., 16:26
2018. február 28., 16:342018. február 28., 16:34
„A márciuska UNESCO kulturális örökségévé válásakor nem mehetünk el szó nélkül Romániának a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos mulasztása mellett. Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban. A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette" – fogalmazott szenátusi plénumi felszólalásában szerdán Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke.
"Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja" – mondta a szenátor.
A szenátus plénuma méltatta, hogy a márciuska bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán
A Maros megyei törvényhozó beszédében külön kitért arra, hogy az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is szerepel az, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt.
A szenátor felhívta a figyelmet, hogy az UNESCO-bizottság tagjaként a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy indokolják meg a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ. „Követendőnek tartjuk Románia annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az UNESCO kulturális örökségei közé iktassák a márciuskát. E hagyomány a Balkán és Kelet-Európa több államában létezik, köztük Romániában is.
Kifejtette, a pünkösdi búcsú története a 15. század közepéig nyúlik vissza, az erdélyi zarándokokon kívül évről évre részt vesznek magyarországi, szlovákiai, ausztriai, németországi, sőt ausztráliai hívek is. "Egy adott etnikai és vallási közösség eseményéből az erdélyiek életének szerves részévé nőtte ki magát, ezért érthetetlen Románia diszkriminatív hozzáállása kulturális értékünkhöz" – mondta a szenátor.
Mint a Krónika beszámolt róla, ezen ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke akkor lapunknak úgy fogalmazott, évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén.
Nem került napirendre a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele a bizottság múlt héten, Dél-Korában tartott ülésén. A testület ellenben a szellemi világörökség részévé nyilvánította március elseje megünneplését (mărțișor), melyet Romá
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!