2009. július 09., 09:392009. július 09., 09:39
A kötet a Mikó Imre hathatós közbenjárásával és támogatásával 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) létrejöttének 150. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat keretében jelent meg. A Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek című munka kedd esti kolozsvári bemutatóján Kiss András elmondta: olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyben felesleges keresni akár egyetlen vesszőnyi hibát is, de amelyből egyszersmind világosan kirajzolódik az a kultúrpolitikusi mentalitás, amelyet Mikó gróf képviselt.
Kiemelte: a könyvből megismerhető Mikó Imre máig példaértékű magatartása, amely révén a nemzet, az erdélyi magyarság érdekében úgy tudott kompromisszumokat kötni, hogy közben a cél és a lényeg nem sérült. Emellett az is követendő – tette hozzá –, hogy Mikó azok közé a politikusok közé tartozott, „aki nemcsak szónokolt, hanem tett a közért és anyagiakat is áldozott”; ennek is köszönhető az EME és sok más erdélyi magyar intézmény létrejötte.
„Ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik politikával foglalkoznak, vagy akarnak foglalkozni” – fogalmazott Kiss András. Dávid Gyula irodalomtörténész annyit tett hozzá, hogy gróf Mikó Imre céltudatos munkássága és a közérdeket szem előtt tartó kompromisszumkészsége az intézményteremtésre vállalkozók számára is követendő példa lehet.
E gondolat mentén Egyed Ákos hozzátette, hogy azért „Mikó életében volt egy időszak, amikor a kompromisszum nem ment, s ez az 1848-as forradalom volt. 1848 decemberében is Erdély érdekeit védte, amikor Bécsbe utazott”. Elmondta: bécsi házifogságából hazatérve Mikó romokban heverő Erdélyt és majdhogynem széthullott családot talált – felesége időközben elhunyt –, de tartására jellemző, hogy elhatározta: felrázza az erdélyi magyarságot, mert az nemzeti intézmények nélkül nem képes összeszedni magát.
Mikó közel 2500 intézményt és magánszemélyt mozgósított az erdélyi magyar célok érdekében, úgy, hogy soha egyetlen szóval sem sértett más nemzetiségieket. „Mikót ezért is érdemes olvasni” – tette hozzá Egyed Ákos. Kovács Eszter elmondta: közel három éve „családi vállalkozásként” kezdték gyűjteni és válogatni gróf Mikó Imre beszédeit és felhívásait.
„Eleinte csak a szerkesztésben segítettem, aztán amikor a levéltár kutatólapjain olvastam, hogy az anyag egy részét nagyapám az 1960-as években tanulmányozta, a munka, a könyv a szívemhez nőtt. A Krónika érdeklődésére a két szerző elmondta: őszire jelenik meg újabb közös munkájuk, az EME megalapítását összefoglaló forrásgyűjtemény.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.