Fotó: A szerző felvétele
2007. október 16., 00:002007. október 16., 00:00
Itt tartotta előadásait az 1901-ben alapított, Krémer Sándor vezetésével működő első nagykárolyi önálló társulat, melynek műsortervében eleinte operettek és vígjátékok szerepeltek, 1912-ben pedig már a Bánk Bánt, 1913-ban Az ember tragédiáját játszották nagy sikerrel. A színház vezetősége opera-előadásokat is szeretett volna színre vinni, viszont miután a budapesti vendégelőadók Toscája megbukott, többé nem hívtak meg zenés darabokat. Az 1920-as évek elején a városvezetőség bérbe adta az épületet mozifilmek vetítésére, az állandó társulat szerződését felbontották. Azóta a városban helyi kultúrcsoportok, amatőr társulatok működnek. A Kopacsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt elkészült színháztermet az 1950-es években átépítették. A kommunista időkben arisztokratikusnak tartott páholyokat megszüntették, az alsó sort lebontották, az emeleti részeken levőket pedig befalazták – ennek következtében tönkrement a terem akusztikája. Az épület késő szecessziós stílusban épült homlokzatát szintén átépítették, és egy előcsarnokot toldottak a színházhoz, valamint két oldalsó kijáratot. Ezek az utólag épült részek az utóbbi években elkezdtek leválni a régi falakról, a toldásoknál 10–15 centiméteres repedések látszanak. Az épület tetőzetével is gondok vannak, ugyanis komolyabb esőzések alkalmával beázik, a Művelődési Ház vezetői pedig aggódnak, hogy a szakszerűtlen beavatkozásokkal az épület stabilitását is megbontották, ezért több ízben folyamodtak már a város vezetőségéhez felújítás reményében. „Kitiltottunk a színházból minden olyan előadást vagy koncertet, ami nagy hangerővel jár, ugyanis félünk, hogy összeomlik az épület” – sajnálkozott Bogdan Georgescu igazgató, aki közölte, hogy mindennek ellenére novemberben tartanak egy kisebb ünnepséget a századik évforduló alkalmából.
Bekő Tamás polgármester korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy állagfelmérést kívánnak végeztetni. Bogdan Georgescu viszont érdeklődésünkre elmondta, eddig semmiféle tanulmányt nem kapott kézhez a színházépület állapotáról.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.