2011. július 13., 07:572011. július 13., 07:57
Az űrből érkezett alakváltó óriásrobotok 2007-es kasszasikere két év múlva a második, újabb két év múlva pedig immár a harmadik epizódot is elhozta – a közönség pedig a 2009-es, valamint a mostani epizódot is imádja, pedig őszintén szólva e sorok szerzője úgy véli, hogy a Transformers 3-at tulajdonképpen semmi sem predestinálja arra, hogy még a premier utáni második héten is toronymagasan vezesse a mozijegybevételeket számon tartó listákat.
A film ugyanis az erős kezdés után meglehetősen gyorsan érdektelenné válik, a történet a lehető legkiszámíthatóbb – ezt pedig a nagyipari menynyiségben adagolt számítógépes animáció sem képes kompenzálni.
Maga az alapötlet egyébként zseniális – persze ez nem a film alkotóira vonatkozik, hanem a játék és a képregény kiötlőire. Az ember könnyen maga elé képzeli a 80-as évek sci-fi-őrületében új ötleteket kereső játékgyári kreatívokat, akik szeretnének rátromfolni a vetélytárs egyre többet tudó robotjaira. Aztán elkezdenek agyalni, hogy mik azok a dolgok, amiket a srácok mindennél jobban kedvelnek. Hát persze: a robotok és az örök favorit: az autók. Márpedig mi lehet menőbb az autónál meg a robotnál? Ha a kettő egy játékban egyesül. Az amerikai Hasbro és a japán Takara játékgyártó cégek együttműködése nyomán így jelentek meg a piacon 1984-ben a Transzformerek, akik egyrészt földön kívüli, az emberek megsegítésére fölesküdött robotok, másrészt viszont különféle autó- és repülőcsodákká képesek alakulni. A franchise körül hamarosan megjelentek a szatelitintézmények: a képregény, a rajzfilm, majd 2007-ben Michael Bay rendezésében a film is.
A nagyszabású, lélegzetelállító látványtrükkök százaitól hemzsegő, nagy ívű romantikus történeteket vászonra álmodó direktornál nem is tűnhetett senki alkalmasabbnak a sztori megfilmesítésére, és az ötlet ekkor még bejött. Bár tudtuk, hogy a végén úgyis a jó győz, kellemes kikapcsolódásként nyugodt szívvel be lehetett ülni a filmre, mivel akkor még sikerült egy viszonylag érdekes sztorit összehozni, amelyben helyenként élvezhető humormorzsák is helyet kaptak, az átalakuló robotok látványa pedig minden pénzt megért – bár természetesen a nagy klasszikus, a Terminátor 2. T 1000-es modelljének impaktfaktorát már nem tudta elérni. Mindemellett végig lehetett szurkolni, hogy a Shia LaBeouf játszotta béna főhős a végére összejöjjön a Megan Fox alakította ügyeletes jó nővel, és az Autobotok és az Álcák közötti csata is látványosra sikeredett.
Ez azonban csupán egyszeri sikerhez volt elég – a második rész már a nyomába sem ért az elsőnek, és ugyanez mondható el a harmadikról is. Bár az elején érdekes a történelmi nyitány – az 1969-es holdra szállást az indokolta, hogy egy idegen űrhajó csapódott be égi kísérőnk sötét oldalán – a sztorit nem tudták kibontani. Hiába tűnik fel a filmben John Malkovich és a holdra szállás egyik hőse, Edwin Aldrin, mindez nem kompenzálja az értékelhető történet szinte teljes hiányát. Az alkotók a sztorit azzal szerették volna megmenteni, hogy maratoni hosszúságú, fél Chicago porig rombolásával járó számítógép-animált háborús jelenetet kreáltak, de ettől függetlenül a film képileg sem képes újat mondani, csupán lelkesen megismétli a korábbi részekben már felmondott leckét. Megan Fox lecserélése sem volt nyerő húzás – a furcsa szájberendezésű Rosie Huntington-Whitley-t lélegzetelállítóan hosszú lábai és brit akcentusa ellenére sem igazán lehet megkedvelni. Persze ha ez lenne a film egyetlen hibája, könnyű szívvel átsiklanánk fölötte. A Transformers 3 azonban nemcsak emiatt kiábrándító: vontatott történetével, elcsépelt sablonmegoldásaival többet árt Optimusz fővezér és a Transformer-univerzum nimbuszának, mint egy egész bolygónyi elvetemült Álca.
Transformers 3 (Transformers: Dark of the Moon. Amerikai akciófilm, 154 perc, 2011). Rendezte: Michael Bay. Producer: Lorenzo di Bonaventura, Don Murphy. Szereplők: Shia LaBoeuf, Rosie Huntington-Whitley, Peter Cullen, John Malkovich, Leonard Nimoy, Patrick Dempsey. Írta: Ehren Kruger. Kép: Amir M. Mokri. Zene: Steve Jablonsky. Értékelés az 1–10-es skálán: 6.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
szóljon hozzá!