Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében pénteken lezajlott eseményen Káli Király arra próbált választ adni, hogy gazdasági, illetve olvasói szempontból érdemes-e ma történettudományi kutatásokból születõ kéziratokat kiadni. A történettudomány mesterei elnevezésû kolozsvári esten ugyanis – több szerzõje jelenlétében – a Mentor a történetkutatás terén végzett kiadói munkáját ismertette. Az est házigazdája, Egyed Ákos EME-elnök megállapította: másfél évtized alatt a kiadó több mint félszáz történelmi tárgyú címet, többnyire iskola- és falumonográfiákat, forrásgyûjteményeket jelentetett meg. A történész a román és a szlovák történetkutatással párbeszédet, Kolozsvár és Marosvásárhely között szakmai együttmûködést szorgalmazott. Szavait Szabó Miklós marosvásárhelyi történész egészítette ki: a tévhittõl eltérõen a helytörténet-kutatás a tudomány bármelyik más ágával egyenrangú. Az érdeklõdés növekedését alátámasztva Sebestyén Spielmann Mihály történész elmondta: 1989 elõtt két tucatnál kevesebb magyar történésze volt Erdélynek, ma viszont egyre többen hódolnak a szakmának. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész szóvá tette, Erdélyben alig van olyan mûhely, amely forráskutatással és elõkészítéssel foglalkozna, ráadásul a kutatás nincs összehangolva, nem tudni, melyik idõszak mennyire van lefedve, emiatt sok a fehér folt. Az elvégzendõ munkára utalva jegyezte meg Szarka László: a huszadik század nem lezárt, hanem ismeretlen fejezet, nagyon sok forrás vár feldolgozásra. Hozzátette, a magyar történetkutatásnak más nemzetek forrásait is igénybe kell vennie, de ugyanolyan hasznos más nyelveken is közölni a történetünkrõl írt munkákat. Az est zárásaként a kiadó két legújabb mûvét mutatták be. A Pál-Antal Sándor gondozásában ötkötetesre tervezett Székely Székek a 18. században címû sorozat elsõ kötete – Marosszék 1701–1722 között –, illetve Tüdõs S. Kinga gondozásában megjelent Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és fõemberek végrendeletei 1600–1660 címû munka kapcsán elhangzott: nemcsak a huszadik, a megelõzõ századok is bõséges, feltárásra váró forrást õriznek.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.