Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében pénteken lezajlott eseményen Káli Király arra próbált választ adni, hogy gazdasági, illetve olvasói szempontból érdemes-e ma történettudományi kutatásokból születõ kéziratokat kiadni. A történettudomány mesterei elnevezésû kolozsvári esten ugyanis – több szerzõje jelenlétében – a Mentor a történetkutatás terén végzett kiadói munkáját ismertette. Az est házigazdája, Egyed Ákos EME-elnök megállapította: másfél évtized alatt a kiadó több mint félszáz történelmi tárgyú címet, többnyire iskola- és falumonográfiákat, forrásgyûjteményeket jelentetett meg. A történész a román és a szlovák történetkutatással párbeszédet, Kolozsvár és Marosvásárhely között szakmai együttmûködést szorgalmazott. Szavait Szabó Miklós marosvásárhelyi történész egészítette ki: a tévhittõl eltérõen a helytörténet-kutatás a tudomány bármelyik más ágával egyenrangú. Az érdeklõdés növekedését alátámasztva Sebestyén Spielmann Mihály történész elmondta: 1989 elõtt két tucatnál kevesebb magyar történésze volt Erdélynek, ma viszont egyre többen hódolnak a szakmának. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész szóvá tette, Erdélyben alig van olyan mûhely, amely forráskutatással és elõkészítéssel foglalkozna, ráadásul a kutatás nincs összehangolva, nem tudni, melyik idõszak mennyire van lefedve, emiatt sok a fehér folt. Az elvégzendõ munkára utalva jegyezte meg Szarka László: a huszadik század nem lezárt, hanem ismeretlen fejezet, nagyon sok forrás vár feldolgozásra. Hozzátette, a magyar történetkutatásnak más nemzetek forrásait is igénybe kell vennie, de ugyanolyan hasznos más nyelveken is közölni a történetünkrõl írt munkákat. Az est zárásaként a kiadó két legújabb mûvét mutatták be. A Pál-Antal Sándor gondozásában ötkötetesre tervezett Székely Székek a 18. században címû sorozat elsõ kötete – Marosszék 1701–1722 között –, illetve Tüdõs S. Kinga gondozásában megjelent Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és fõemberek végrendeletei 1600–1660 címû munka kapcsán elhangzott: nemcsak a huszadik, a megelõzõ századok is bõséges, feltárásra váró forrást õriznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok