Fotó: Henning János
2009. február 18., 09:312009. február 18., 09:31
Törékeny címmel a műfajok határait feszegető és ezeket a határokat sokszor átlépő előadást mutat be szerdán a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínház. A produkciót Goda Gábor rendezte, aki Magyarországon Artus nevű társulatával dolgozik ugyanebben a stílusban. Az Artus Kortárs Művészeti Stúdió meghatározása szerint: színház és tánc, installációk, zene, videó, irodalom és képzőművészet.
Goda Gábor Sepsiszentgyörgyön elmondta, hogy végignézvén az elmúlt húsz évben az Artus társulattal készített előadásokat, rádöbbent, hogy a produkciókban állandóan visszatérő motívum a törékenység. Így lett az M Stúdióban készülő előadás témája, központi kérdése a törékenység. „Az emberi törékenység mindenkiben benne van, megpróbálhatja letagadni, de ha sikerül felismerni és elfogadni ezt a törékenységet, erősséggé is válhat” – fogalmazta meg Goda Gábor.
A rendező a rendhagyó munkamódszerre hívta fel a figyelmet, mint elmondta: a próbafolyamatok kezdetén „üres papírlap” a készülő előadás, és ami a nézők elé kerül, az a próbafolyamat során készül el. „Ha tudnám előre, milyen lesz az előadás, nem látnám értelmét annak, hogy meg is csináljam” – mondta Goda, hozzátéve: a színészek és a táncosok is alkotói az előadásnak. A rendező a próbafolyamatról elmondta: az első próbákon csak beszélgettek, majd leírták gondolataikat, ezekből esszék és szabadversek születtek. Ezekhez a szövegekhez tette hozzá a rendező a saját vízióit, majd kiválogatta azokat a részeket, amelyeket egységbe lehetett foglalni.
Az előadás nem a színpadon, hanem a színpadon és a nézőtéren jön létre, nem a nézőknek szól, hanem velük együtt alakul, belső történéseket, belső fejlődést hozva létre. A színpadon törékeny látomások alakulnak, a mozdulatokból szürreális vallomások bontakoznak ki. Goda szerint a színészek kifejezetten élvezték, hogy az ő gondolataikból, szavaikból, személyes emlékeikből áll össze a produkció, így mindenki úgy érezheti, róla szól az előadás.
Az előadásnak nincs története, műfaja, de a nézőben olyan asszociációs folyamatot indít el, hogy önmagát és a világhoz való viszonyát értheti meg. „Számomra mindig is az a kérdés, hogy a színész érzékenysége, személyessége, saját belső útja hogyan kapcsolható össze a nézők személyes történeteivel. Amik a színpadon történnek: törékenység látomások, szürreális vallomások mozdulatokban, képekben, szavakban” – vallja Goda Gábor rendező.
A díszletet és a jelmezeket Bagoly Zsuzsanna tervezte, az előadás zenéjét Orbán Ferenc szerezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok