2009. március 03., 09:472009. március 03., 09:47
Ezt az igencsak árnyalatlan képet törte meg most Bryan Singer, aki valós eseményeket feldolgozó filmjében, a Valkűrben megmutatja: azért nem minden „kraut” evett angol és francia kisgyerekeket reggelire, és a Harmadik Birodalom hadseregében sem minden tiszt volt a Führer és a náci párt odaadó híve.
A Valkűr a Claus von Stauffenberg Wehrmacht-ezredes által 1944 nyarán szervezett Hitler-ellenes merényletet dolgozza fel – azt, amelyet egy hazafias, náciellenes tisztekből és konzervatív politikusokból álló csoport tervelt ki, és amelynek nyomán azt remélték, hogy átvéve a hatalmat és megtisztítva az országot a náciktól és az SS-től, fegyverszünetet köthetnek a nyugati szövetségesekkel.
Valkyre. Amerikai–német filmdráma, 121 perc, 2008. Rendezte: Bryan Singer. Szereplők: Tom Cruise, Kenneth Branagh, Matthias Freihof, Carice van Houten, Bill Nighy. Írta: Cristopher McQuarrie, Nathan Alexander. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
A téma filmes feldolgozás után kiált – lám-lám, nem csak Patton, Eisenhower, Montgomery vagy McArthur lehetett hős a második világháborúban, de egy von Stauffenberg is – , és a néhány évvel ezelőtti német filmet követően most az amerikai filmipar is elérkezettnek látta az időt, hogy a másik oldal Hitler-ellenes mozgalmairól is filmet készítsen.
Ugyanakkor nem érdemes azt várni, hogy a Valkűr mély és részletes betekintést nyújt a történet hátterébe vagy a szereplők motivációiba. A Tom Cruise által megformált Stauffenberg ezredesről sem tudunk meg sokat, azonkívül, hogy szereti a hazáját, a háborút kirobbantó Hitlert és a nácikat viszont nem, ezért mindenre hajlandó, hogy megszabadítsa tőlük Németországot. Pedigréje amúgy kitűnő: nemesi származású, súlyosan megsebesült – fél kezét és fél szemét veszítette el – a Vaterlandért Észak-Afrikában vívott harcokban, emellett mégis igazi „árjás” megjelenésű tiszt, tehát minden gyanú fölött áll, és szabad bejárást nyerhet Hitlerhez.
A Valkűr szinte dokumentumfilm-szerűen mutatja be az összeesküvés menetét, gyakran az az érzése támad a nézőnek, mintha a Discovery World vagy a Viasat History második világháborúval foglalkozó műsorait látná. Erénye ugyanakkor, hogy a közismert, kudarcos végkifejlet ellenére képes fenntartani a feszültséget, és annak ellenére, hogy a néző tudja, Stauffenberg és társai elbuktak, és életükkel fizettek tettükért, mégis érdeklődéssel követi a filmet.
Már csak azért is, mert kiderül: bizony lett volna esély a sikerre, még akkor is, ha Hitler a merénylet nyomán életben maradt. A Valkűr hadművelet során ugyanis a náci párt tagjait és az SS-állomány tekintélyes részét sikerült letartóztatni, a hadsereg átvette az irányítást a minisztériumokban – csupán néhány, túlságosan gyáva vagy túlságosan gerinctelen –, alacsonyabb beosztású, de mégis kulcspozícióban levő tiszten múlt, hogy az ígéretes akció elbukott.
Mindezen túlmenően azonban katartikus élményt nem nyújt a film – Tom Cruise szerepét bármilyen, kevésbé ismert színészre is ráoszthatták volna, színészi alakításban ugyanis nem sokat tesz hozzá a Valkűr nívójához; egyértelmű, hogy a nevére volt szükség a közönség becsalogatására. Jó kis iparosmunka, amely arra azért alkalmas, hogy valamelyest árnyalja az átlagnéző második világháborúval kapcsolatos ismereteit.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.