Fotó: szigligeti.ro
A mandátuma végén járó főigazgató, Czvikker Katalin szerint a nagyváradi Szigligeti Színház nézőszáma nem csökkent, hanem nőtt, a munkatársak döntő többségének támogatását pedig ő élvezi, így folytatná igazgatói tevékenységét.
2016. augusztus 02., 18:492016. augusztus 02., 18:49
„Jó\" erdélyi magyar szokás szerint ismét összecsapni látszanak a kultúrpolitikai és művészeti ízlésbeli indulatok – most éppen a nagyváradi Szigligeti Színház háza táján borzolják a kedélyeket hasonló viták.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a teátrum egyik színésznője, Molnár Júlia a helyi Reggeli Újságnak nyilatkozva jelentette be igényét az igazgatói székre, szerinte ugyanis a közönség kiszolgálása, a felhőtlen szórakozás biztosítása fontosabb feladat egy közpénzből fenntartott művelődési intézmény számára, mint a művészkedés vagy ahogy fogalmazott: „az alternatív színjátszás előtérbe helyezése\". Akkor a jelenlegi főigazgatót, az éppen szabadságát töltő Czvikker Katalint nem sikerült elérnünk, kedden azonban válaszolt a kérdéseinkre.
Bár Molnár Júlia azt állította, az utóbbi időben az „érthetetlen\" előadások miatt a közönség száma megcsappant, Czvikker lapunknak egyértelműen cáfolta ezt az állítást: szerinte nemcsak hogy nem esett a nézőszám, de egyenesen növekedett. „A mindenkori főigazgató tevékenységét a fenntartó intézmény a törvénynek megfelelően évi rendszerességgel ellenőrzi. Minden évben be kell mutatnom egy tevékenységi beszámolót, amelyben pontos kimutatások alapján látszik, hogy milyen arányban sikerült megvalósítanom az előzetesen vállalt mutatókat. Folyamatosan statisztikai méréseket végzünk, gazdasági mutatók tömkelegét kell tudnunk felmutatni bármelyik pillanatban, ezek alapján pedig nyugodt szívvel állíthatom, hogy a nézőszámunk, sőt a bérleteseink száma is évről évre növekedett a mandátumom alatt\" – fogalmazott Czvikker Katalin.
Arctalanság helyett művészeti irányvonal
Czvikker elmondta, a jelenlegi művészeti vezetőt, Novák Esztert a művészeti tanáccsal közös megegyezés szerint bízták meg a munkával. A főigazgatói babérokra törő Molnár Júliától annak idején annyit sikerült megtudnunk arról, mit is ért pontosan az általa sokat kárhoztatott „alternatív színház\" kifejezésen, hogy „az egy vékony réteget szolgál ki\", majd hozzátette, hogy „azt úgyis mindenki tudja, aki színházba jár\", a közönség pedig szerinte inkább a könnyed előadásokra és az operettekre lenne vevő.
A társulat utóbbi években elkönyvelt szakmai sikerei – tavaly például a váradi A mi osztályunk című, Anca Bradu rendezte előadás kapta a nagydíjat a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján – azonban jól mutatják, hogy egy átfogó „művészeti építkezés\" kezdődött el a román társulattól 2011-ben függetlenedő Szigligetinél, a vezetőség úgy döntött, az addig „arctalan\" teátrumban megpróbál kialakítani és kibontakoztatni egy saját művészeti programot, ennek a munkának a letéteményesét pedig a korábbi művészeti vezető, Szabó K. István tavalyi távozása után a Budapesten is elismert Novák Eszter személyében látták.
Ezt támasztják alá Czvikker Katalin szavai is, aki lapunknak úgy fogalmazott: „Intézményünk meghatározott struktúrában működik, ennek része a főigazgató által alapított művészeti tanács, amelynek tagjait a társulati tagok titkos szavazással választják. Ez a művészeti tanács a művészeti vezetővel közösen határozza meg a művészeti irányvonalat, természetesen az én közreműködésemmel.\"
Mihez képest?
Molnár Júlia azt is állította, hogy a Szigligeti Színház vidéki kiszállásai az utóbbi időben megcsappantak, holott Bihar megye kisebb, színházzal nem rendelkező településeinek lakosságát is ki kellene szolgálnia az adólejekből működtetett intézménynek. Czvikker azonban elmondta: egyáltalán nem hanyagolják el a kiszállásokat, legyen szó a megye falvaiban történő fellépésekről, vagy éppen a teátrum hírnevét öregbítő külföldi vendégszereplésekről, akárcsak a nézőszám alakulásáról, erről is pontos kimutatásaik vannak, a fenntartó önkormányzat pedig eddig minden alkalommal elégedett volt a teátrum mutatóival. „Nem tudom, hogy milyen periódusban gondolkodik Molnár Júlia, hány évet ölel fel az elemzése, amely alapján ő ezt állítja, egyszóval, hogy mihez képest csappant a kiszállások száma. Csak azt tudom, hogy pontos kimutatásaink vannak arról, hogy az elmúlt öt évben hány kiszállásunk volt\" – magyarázta.
Folytatná az építkezést
Czvikker azt is elmondta, nem tudja, pontosan mikor és milyen formában fogja az önkormányzat meghirdetni a versenyvizsgát a főigazgatói állásra (mandátuma november 30-án jár le – a szerk. megj.). „Természetesen folytatni szeretném azt a fajta színházépítést, a közösségi színház továbbépítését, amit elkezdtünk, és amiben a kollégáimmal együtt hiszek. Határozottan úgy érzem, hogy a színházban dolgozók nagy többsége engem ebben támogat, hiszen beláthatjuk, hogy egymagam, a társulat támogatása nélkül nem tudtam volna ilyen jó eredményeket elérni. Az irányt közösen állapítottuk meg, hiszünk ebben az irányban, a stratégiában, amit képviselünk, a pályakezdők támogatásában, és a közönséggel való együtt menetelésben is. Nem hagyom cserben a velem együtt gondolkodó munkatársaimat\" – fogalmazott Czvikker Katalin.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!