2009. június 18., 10:142009. június 18., 10:14
Szóláth Tibor arra is kitért, hogy ezt a meglévő kapcsolatot szeretnék bővíteni és színesíteni különféle közös programokkal, olyanokkal, amelyek hatással lennének mindkét megye legkisebb településeire is. Mint elmondta, Hajdú-Bihar megyének már van egy testvérmegyei kapcsolata Bihar megyével, azonban becsületbeli kötelességüknek tartják a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás után egy olyan megyével is élő kapcsolatot kialakítani, ahol többségben magyarok élnek. „A már létező kulturális, sport- és tanügyi intézmények közötti kapcsolatok határozták meg, hogy a két megye önkormányzatai is szorosabbra fűzzék a kötelékeket” – szögezte le Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke arra is kitérve, hogy a két megye közötti tájbeli különbözőségekből fakadó turisztikai lehetőségeket is ki szeretnék aknázni. De szélesíteni kívánják az együttműködési lehetőségeket a két megye hagyományos termelői, gazdái, hagyományőrző szervezetei, iskolái és különféle kulturális intézményei között is.
„Debrecenben korábban már tárgyaltunk, számba vettük a két megye kulturális, szociális és gazdasági adottságait” – magyarázta Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, majd ismertette a konkrét terveket is. Többek között már idén megszerveznek egy kulturális kiállítást, amelynek keretében Hargita megyei művészek mutatkoznának be Hajdú-Bihar megyében, illetve december 5-én Hargita megyében tervez kiállítást a magyarországi megye. Az alkotóközpont vezetője elmondta, néptánccsoportok, színházak, kézművesek, hagyományőrző szervezetek, képzőművészek, írók és költők bemutatását tervezik a hajdúsági megyében. Ugyanakkor cseretáborokat szerveznek a 17 hajdúsági képzőművészeti tábor, illetve a Hargita megyei képzőművészeti tábor alkotói számára. Ez a kapcsolat egy pályázattal bővülne, melynek három-három képzőművész nyertese bemutatkozhatna a testvérmegyében. Ezenkívül diákoknak kívánnak cseretáborozást szervezni: első lépésben a Gyergyói-medence településeinek éltanulóit vinnék hajdúsági táborozásra, illetve hajdúságiakat látnának vendégül a szárhegyi alkotóközpontban. Családok közötti kölcsönös látogatásokat is támogatna a két megye önkormányzata, elsősorban a fogyatékkal élőkét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok