A sepsiszentgyörgyi MAGMA-ban tartandó kiállításon a művésznő 2018-ig elkészült munkáit videó- és fotódokumentáció formájában láthatja a közönség
Fotó: Labancz István
Az idei Szent György Napok egyik érdekessége Előd Ágnes magyarországi szobrászművész lebegő fényszobrainak fotó- és videódokumentációs kiállítása a sepsiszentgyörgyi MAGMA kiállítótérben. Az alakjukat változtatni tudó fényszobrok a budapesti ELTE biofizikai tanszékének kutatóiból alakult CollMot Robotics cég által kifejlesztett, önszerveződő módon rajban repülő drónflottájának segítségével valósultak meg. A művész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem digitális-szobrászat-tanára, 2016 óta készít lebegő szobrokat. Előd Ágnes a Krónika kérdéseire válaszolt.
2019. április 07., 11:182019. április 07., 11:18
– Lebegő, alakváltó drónos szobrokat készít. Miként tesz szert egy művész az ehhez szükséges technikai tudásra?
– Azt a szintű elméleti fizikát, ami a rajmozgás drónos modellezése mögött van, természetesen még most, több év fizikusokkal folytatott közös munka után sem értem, de nekem nem is kell. A felület, ahol az én munkám zajlik, egy profi 3D-s szerkesztő szoftver, amit a számítógépes szobrászatban használnak. Ezt a szoftvert majdnem húsz éve használom, az egyetemen is ezt tanítom. A csavar ott van, hogy ezt a szoftvert a vizuális ipar számára gyártják. Éppen ezért a kimenete egy úgynevezett render, ami gyakorlatilag egy virtuális fényképet vagy mozgóképet jelent. Ha viszont olyan fájlt szeretnék kimenteni belőle, ami valamilyen robotikai rendszer vezérlésére használható, mint például amilyen a drónraj is, akkor az már bizonyos nehézségekbe ütközik. Ezért némi szoftverfejlesztésre volt szükség. Ezt a saját fejlesztést egy kis kiegészítő szoftver formájában (ún. script) kellett hozzáfűzni a számítógépes szobrászati szoftverhez, hogy a szobrászati munkához szükséges vizuális kezelőfelület is megmaradjon, de a kimenet is alkalmas legyen arra, hogy a drónokat vezérelni lehessen.
– Hogy képzeljük el az alkotás folyamatát? Az, hogy ez csapatmunka, mennyire befolyásolja a végeredményt?
– A szobrászati részt egyedül csinálom a saját szoftverkörnyezetemben, mert az ad kellő vizuális visszajelzést. Ezután elvégzem a fájlon a repülési paraméterek mérését. Ez azért kell, mert bármilyen szépet is csináltam, ha például túl gyorsan mozognak benne a drónok, akkor a valóságban fizikailag nem repültethető. Ha az én saját méréseim szerint már jó, akkor elküldöm dr. Vásárhelyi Gábornak, aki fizikus, és ő is ellenőrzi. Általában talál benne még hibát, bármilyen gondosan csinálom is a saját részemet. Ezután közösen kitaláljuk, hogy hogyan lehet optimalizálni a pályákat úgy, hogy az én eredeti tervemből a lehető legkevesebb vesszen el, de repülhető is legyen. Ez a szakasz nagyon szoros együttműködést igényel. Ezenkívül nagyon jelentős szerepe van a közös munkának a fejlesztésekben is. Szükséges fejleszteni azt a szoftversort is, amivel én a szobrászati munkát végzem, és ehhez természetesen figyelembe kell vennem a drónok fizikai követelményeit. Másrészt a fizikusok is figyelembe veszik a drónraj műszaki fejlesztésénél az én művészeti szempontú igényeimet.
– Milyen mértékű jelenleg, és milyen jövőt lát a művészet és a technológia összefonódásában?
– Szerintem ez nemrég kezdett olyan méreteket ölteni, hogy már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jövőben még nagyobb lesz a jelentősége. Ennek sok oka van. Inkább az az érdekes kérdés szerintem, hogy a 20. század második felében miért nem zajlott már le ez a folyamat. Hiszen Kepes György az MIT-n (Massachusets Institute of Technology) végzett munkájával megteremtette az elméleti és gyakorlati alapjait ennek a fajta interdiszciplinaritásnak. Mi egyébként jobban szeretjük a kortárs angol terminológiát használni, ami megkülönbözteti az inter-, transz- és cross-diszciplináris együttműködési fajtákat: interdiszciplináris – egyszerűen két vagy több diszciplína módszertanát használják fel adott eredmény eléréséhez, transzdiszciplináris – egy adott diszciplína módszertanát egy másik diszciplínában érvényes eredmény eléréséhez használják fel, cross-diszciplináris – több diszciplína módszertanát felhasználva olyan eredmények születnek, amik minden részt vevő diszciplínában érvényes eredményt hoznak. Ez alapján talán jobban érthető, hogy amit mi csinálunk, azt miért nevezzük cross-diszciplinárisnak.
A fő okát annak, hogy a jövőben ez a terület egyre nagyobb hangsúlyt kap, abban látom, hogy a kutatásfinanszírozás is kezd felfigyelni a művészeti indukcióra létrejövő kezdeményezésekre, mert azok sokkal gyorsabban vezetnek működő prototípushoz, hiszen a művész résztvevő ki akarja majd állítani.
– Mivel készül a sepsiszentgyörgyi kiállításra? Változnak-e időről időre az installációk, vagy állandók az alkotások?
– A MAGMA-ban tartandó kiállításon a 2018-ig készült munkáimat állítom ki videó- és fotódokumentáció formájában. A drónos műfaj sajátosságaiból adódóan nincs két egyforma repülés. A képes dokumentációt azonban önmagukban műtárgyaknak tekintem. Azok tehát állandóak. A Sepsiszentgyörgyön kiállításra kerülő anyagból az a mű, amiből még az idén nyáron biztosan megpróbálunk több változatot is, a Lépő férfi. Ez egy tudományos céllal létrehozott algoritmus alapján készült. Mert miután sikerült teljesen megértenem, hogy mit csinál a CollMot által kifejlesztett algoritmus, egyből eszembe jutott, hogy ennek segítségével egy érvényes válasz adható az először Rodin által felvetett, de a teljes 20. század művészetén végigvonuló szobrászati problémára.
Előd Ágnes képzőművész
Szobrász, 1974-ben született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott Körösényi Tamás osztályában (1999), ezzel párhuzamosan járt az ELTE művészettörténet szakára (2002). 2002–2005 között részt vett a Képzőművészeti Egyetem doktori programján, témavezetője itt is Körösényi Tamás volt. Magyar Állami Eötvös-ösztöndíjban (2002) és Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült (2002–2005). 2008-ben szerezte DLA-fokozatát, tanított a Nyíregyházi Főiskolán, és jelenleg az MKE egyetemi adjunktusa. Kisplasztikákat, digitális nyomatokat, installációkat készít, amelyeket egy sajátos, frivol, humoros, játékos képi nyelv használata jellemez. 1994 óta rendszeresen kiállít magyarországi és nemzetközi tárlatokon.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
szóljon hozzá!