Fotó: Facebook/Újvárad
Tényirodalomtól szépirodalomig több kötetet mutatnak be a tegnaptól szombatig tartó Nagyváradi Könyvmaratonon. A rendezvénysorozat tíz programmal várja az érdeklődőket.
2022. október 20., 20:282022. október 20., 20:28
Könyvbemutatókkal, szerzői esttel, díjátadóval várja a közönséget Nagyváradon a szombatig tartó könyvmaratont szervező Holnap Kulturális Egyesület és az Újvárad folyóirat szerkesztősége. A csütörtökön kezdődött rendezvénysorozatot immár 12. alkalommal tartják, és tíz programot kínálnak a Léda-házban az érdeklődőknek; ahogy a szervezők fogalmaznak: „tényirodalomtól szépirodalomig”. A Léda-házban tartott eseménysorozat meghívottja Visky András, a Kitelepítés című regény szerzője, Kiss Ágnes, a cenzúra természetéről szóló Finomhangolás írója, Hilgert István, a Váradi történet szerzője és Gálfalvy Ágnes, a Lector kiadó vezetője.
Csütörtökön délután és este a tervek szerint bemutatták a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete riportkötetét, amelynek címe: Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok. Szintén megismerhette a közönség Nagy Béla Egyszál magunk című könyvének második kötetét. A szerző visszaemlékezésében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeti időszakára, parlamenti tevékenységére tekint vissza, az 1990 május–december közötti időszakot ölelve fel.
Pénteken többek közt Kiss Ágnes politológusnak a Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák című, a Kriterion kiadónál megjelent kötetét. Amint a könyv ismertetőjében szerepel, 1949-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése – vagyis a cenzúra – új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a „jó” és milyen a „rossz” cenzor, hogy szövődtek jó szándékon is alapuló együttműködések az ellenőrzők és ellenőrzöttek között? Kiss Ágnes könyve ilyen kérdésekre próbál válaszokat adni.
Az eseményen közreműködik: Gálfalvy Ágnes, Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa. Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe Magyarországon és Erdélyben. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete hivatkozási ponttá tette az életművet. 2020-ban nevét viselő könyvsorozat indult, és irodalmi klub jött létre Kolozsváron.
Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel – és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele volt.
Szintén pénteken fórumszínházat tartanak Mitől miénk ez a város? címmel, az esemény játékmestere Tasnádi-Sáhy Péter rendező. „Építkezős kalandra hívunk mindenkit, akinek van egy jó története, melyen keresztül az élete Nagyváradhoz kötődik, és szívesen megosztaná az egybegyűltekkel, vagy szívesen hallgatná mások történetét, hogy közben esetleg rábukkanjon a sajátjára. Az egymásnak elmondott mesékből talán az is kiderül, mitől miénk ez a város” – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Orlando Balaș nagyváradi író műveinek fordítását is megismerheti a közönség, az eseményen Molnár Judit, lapunk munkatársa is közreműködik fordítóként. Szintén bemutatják Hilgert István nagyváradi születésű, Magyarországon élő író Váradi történet című, novellákat, elbeszéléseket felsorakoztató kötetét. A könyvmaraton utórendezvényeit november 11-én és 16-án tartják: Lapis József tart előadást Borbély Szilárdról és Forgách András Petri Györgyről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!