Fotó: Facebook/Újvárad
Tényirodalomtól szépirodalomig több kötetet mutatnak be a tegnaptól szombatig tartó Nagyváradi Könyvmaratonon. A rendezvénysorozat tíz programmal várja az érdeklődőket.
2022. október 20., 20:282022. október 20., 20:28
Könyvbemutatókkal, szerzői esttel, díjátadóval várja a közönséget Nagyváradon a szombatig tartó könyvmaratont szervező Holnap Kulturális Egyesület és az Újvárad folyóirat szerkesztősége. A csütörtökön kezdődött rendezvénysorozatot immár 12. alkalommal tartják, és tíz programot kínálnak a Léda-házban az érdeklődőknek; ahogy a szervezők fogalmaznak: „tényirodalomtól szépirodalomig”. A Léda-házban tartott eseménysorozat meghívottja Visky András, a Kitelepítés című regény szerzője, Kiss Ágnes, a cenzúra természetéről szóló Finomhangolás írója, Hilgert István, a Váradi történet szerzője és Gálfalvy Ágnes, a Lector kiadó vezetője.
Csütörtökön délután és este a tervek szerint bemutatták a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete riportkötetét, amelynek címe: Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok. Szintén megismerhette a közönség Nagy Béla Egyszál magunk című könyvének második kötetét. A szerző visszaemlékezésében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeti időszakára, parlamenti tevékenységére tekint vissza, az 1990 május–december közötti időszakot ölelve fel.
Pénteken többek közt Kiss Ágnes politológusnak a Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák című, a Kriterion kiadónál megjelent kötetét. Amint a könyv ismertetőjében szerepel, 1949-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése – vagyis a cenzúra – új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a „jó” és milyen a „rossz” cenzor, hogy szövődtek jó szándékon is alapuló együttműködések az ellenőrzők és ellenőrzöttek között? Kiss Ágnes könyve ilyen kérdésekre próbál válaszokat adni.
Az eseményen közreműködik: Gálfalvy Ágnes, Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa. Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe Magyarországon és Erdélyben. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete hivatkozási ponttá tette az életművet. 2020-ban nevét viselő könyvsorozat indult, és irodalmi klub jött létre Kolozsváron.
Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel – és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele volt.
Szintén pénteken fórumszínházat tartanak Mitől miénk ez a város? címmel, az esemény játékmestere Tasnádi-Sáhy Péter rendező. „Építkezős kalandra hívunk mindenkit, akinek van egy jó története, melyen keresztül az élete Nagyváradhoz kötődik, és szívesen megosztaná az egybegyűltekkel, vagy szívesen hallgatná mások történetét, hogy közben esetleg rábukkanjon a sajátjára. Az egymásnak elmondott mesékből talán az is kiderül, mitől miénk ez a város” – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Orlando Balaș nagyváradi író műveinek fordítását is megismerheti a közönség, az eseményen Molnár Judit, lapunk munkatársa is közreműködik fordítóként. Szintén bemutatják Hilgert István nagyváradi születésű, Magyarországon élő író Váradi történet című, novellákat, elbeszéléseket felsorakoztató kötetét. A könyvmaraton utórendezvényeit november 11-én és 16-án tartják: Lapis József tart előadást Borbély Szilárdról és Forgách András Petri Györgyről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!