Fotó: Gödri Alpár Béla
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Theodor Curpaş szociáldemokrata párti városi tanácsos vonatkozó határozattervezetében azonban a Sevcsenko-szobron kívül az is szerepel, hogy a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá az említett téren. Az írókat és költőket ábrázoló alkotások egy szatmárnémeti alkotótáborban készülnének, amelyet a művészeti iskola működtetne. Theodor Curpaş a Krónika kérdésére kifejtette, a szoborpark ötlete a Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületétől származik. Mint elmondta, messzemenően támogatja, hogy Petőfi, majd Sevcsenko szobra mellé újabbak kerüljenek, mivel így a tér alkalmassá válna alternatív irodalomórák tartására.
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. „A régi városnak szellemileg emelkedettebb a hangulata, ezért mindenki ide akar szobrot állítani, pedig megtörténhet, hogy a tömbházak övezetében ezeket többen látnák” – nyilatkozta Ilyés. Mint mondta, a belvárosi István téri park nagyon kicsi, és két szobornál több szerinte nem mutatna túl jól benne.
„Nincs kifogásom az ellen, hogy írókat és költőket ábrázoló szoborpark legyen az István téren, bár amikor a Petőfi-szobrot felállítottuk, nem számoltunk ilyesmivel” — jelentette ki a Krónika kérdésére Muzsnay Árpád. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda, és a művészi alkotások színvonala se maradjon el a Deák Árpádétól. Továbbá elengedhetetlen az, hogy képzőművészek tervezzék meg a szoborparkot, hogy valóban jól mutasson” – fejtette ki. Curpaş tanácsos viszont úgy vélte, a műkedvelők által készített szobrok elhelyezését a városi önkormányzat építészeinek kell megtervezniük.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.