Fotó: Gödri Alpár Béla
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Theodor Curpaş szociáldemokrata párti városi tanácsos vonatkozó határozattervezetében azonban a Sevcsenko-szobron kívül az is szerepel, hogy a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá az említett téren. Az írókat és költőket ábrázoló alkotások egy szatmárnémeti alkotótáborban készülnének, amelyet a művészeti iskola működtetne. Theodor Curpaş a Krónika kérdésére kifejtette, a szoborpark ötlete a Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületétől származik. Mint elmondta, messzemenően támogatja, hogy Petőfi, majd Sevcsenko szobra mellé újabbak kerüljenek, mivel így a tér alkalmassá válna alternatív irodalomórák tartására.
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. „A régi városnak szellemileg emelkedettebb a hangulata, ezért mindenki ide akar szobrot állítani, pedig megtörténhet, hogy a tömbházak övezetében ezeket többen látnák” – nyilatkozta Ilyés. Mint mondta, a belvárosi István téri park nagyon kicsi, és két szobornál több szerinte nem mutatna túl jól benne.
„Nincs kifogásom az ellen, hogy írókat és költőket ábrázoló szoborpark legyen az István téren, bár amikor a Petőfi-szobrot felállítottuk, nem számoltunk ilyesmivel” — jelentette ki a Krónika kérdésére Muzsnay Árpád. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda, és a művészi alkotások színvonala se maradjon el a Deák Árpádétól. Továbbá elengedhetetlen az, hogy képzőművészek tervezzék meg a szoborparkot, hogy valóban jól mutasson” – fejtette ki. Curpaş tanácsos viszont úgy vélte, a műkedvelők által készített szobrok elhelyezését a városi önkormányzat építészeinek kell megtervezniük.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.