Fotó: Zepeczaner Zsolt
2009. február 20., 09:072009. február 20., 09:07
„Amikor egy nemesember meghalt, a címeréből többet elhelyeztek a ravatal körül valahol a halottas házban. Például Kolozsváron a Farkas utcai templomban kiállított címerek többsége is ilyen alkalomra készült. Ezek általában papírra vagy selyemre rajzolt és festett címerek, ritkább volt, hogy valamilyen fémre domborítsák őket” – magyarázta Zepeczaner Jenő történész, a múzeum igazgatója.
Daniel István fémből készült halotti címerének felső részébe a Daniel család címere van domborítva, alatta pedig egy felirat látható: INSIGNIA ILLUSTRISSIMI AC MAGNIFICI QUONDAM LIBERI BARONIS STEPHANI DANIEL DE VARGYAS INCL. SEDIS SICUL UDVARHELY SUPREMI JUDICIS REGII. NATI A. D. MDCLXXXIV. DENATI A.D. MDCCLXXIV. DIE XXIV. MARTII.
A család címere egy pajzson a nyakán nyíllal átlőtt hattyút ábrázol, a pajzs fölött egy sisak látható, rajta korona és két hattyúszárny, a sisakból kinőtt indák és levelek körülveszik a pajzsot. A múzeumigazgató elmondása szerint a pajzson ábrázolt hattyú valószínűleg a Bethlen-család két hattyújából az egyik, hiszen Bethlen Gábor adományozott címert kedves, hűséges emberének, Daniel Mihálynak, aki az ő követe volt a Portán. A Bethlenek címerén ugyanis két, egymással szemben álló hattyú látható, amelyeknek a nyaka egy nyíllal át van lőve.
A Daniel család a székelységből emelkedett ki, nemesi rangot nyert, és számos birtoka volt. A családban tisztségviselő nemzedékek követték egymást, meghatározták Udvarhelyszék életét. Unitáriusok voltak, az egyház fontos támogatói. Birtokközpontjuk Erdővidéken, Vargyason volt, de a család egyik ága Magyarországon, Vas megyében élt. Daniel István mellett több neves személyiség származott az Erdővidéken élő családból, többen foglalkoztak írással is, például az egyik első magyar női író, Wesselényi Polixéna, is Daniel lány volt. |
„A múzeumban ez az egyetlen fémbe domborított címer, és ritkaság számba megy. Daniel István Udvarhelyszék királybírója volt Mária Terézia korában, erős kézzel vezette a széket, és erre utal a mondás, hogy „Isten az égben, Mária Terézia Bécsben és Daniel István a székben”” – mondta az intézmény vezetője. Mint mondta, valószínűleg a vargyasi Daniel-kastélyból került a címer az udvarhelyi múzeumba azt követően, hogy 1948-ban megsemmisítették a Daniel család könyvtárát és levéltárát.
„Daniel Gábor, az utolsó udvarhelyszéki főkirálybíró, majd főispán emlékirataival, egy útinaplójával és néhány könyvvel együtt hozta be valaki a címert a múzeumba. Próbáltam nyomozni utána, hogy ki lehetett az az ismeretlen rendes ember, aki kimentette ezeket a tűzből, de senki sem emlékezett rá” – mesélte Zepeczaner.
A címert a múzeumlátogatók nem láthatják, mert szekrénybe zárva tárolják, bár nem igényel különösebb kiállítási feltételeket, hiszen ezüstözött, így nem oxidálódik. Az igazgató elmondása szerint a műtárgyat azért tartják elzárva, mert nincs olyan kiállításuk, amelyiknek anyagába beilleszthetnék.
„Nem tudom, mennyi lehetne a címer ára a műkincspiacon, de az eszmei értéke felbecsülhetetlen. Mestermunka, még 1989 előtt Bukarestből visszajelezték, hogy rajta van a nemzeti kincsek listáján is. A múzeumi tárgyaknak ugyanis van egy ilyen kategóriája, és valamikor még miniszteri tanácsi határozattal nyilvánítottak különböző tárgyakat nemzeti kinccsé” – mondta a múzeumigazgató.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.