Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 16., 11:012009. március 16., 11:01
Nem hasonlítható össze senkivel: egyszeri volt, és megismételhetetlen. Kiss Manyi még életében legendává vált” – hangzott el a Nagynéném, Kiss Manyi című dokumentumfilmben, amelyet Kolozsváron, a Szabédi-házban vendégeskedő Kiss Manyi-kiállítás megnyitóján tekinthettek meg az érdeklődők szombat délután.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora, a magyar Országos Színházművészeti Intézet referense elmondta: csaknem tíz éve dolgoznak azon, hogy a művésznő hagyatékát összegyűjtsék. A kutatás során előkerült magánlevelekből, bútorokból, jelmezekből, fényképekből állandó kiállítást alapítottak a szentkereszti Mikes-kúriában és Sümegen, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön is közönség elé került már a színésznő fényképeiből és személyes tárgyaiból összeállított tárlat.
A Kolozsváron kiállított gyűjtemény teljesebb, ugyanis itt látható a művésznő hagyatékának egy része, amely korábban a Szabédi Emlékház állományába került. Mint azt Szebeni Zsuzsa is elmondta: a kolozsvári kiállítás gondolata régóta foglalkoztatta a hagyatékot gondozó szakembereket. Kiss Manyi ugyanis ebben a városban, Izsó Miklós színitanodájában sajátította el művészete alapjait, és Kolozsváron kezdte a pályáját 1926-ban.
„A másság szelleme a szülőföld szellemében rejlett, amit gyermekkorában szívott magába Zágonban. Kiss Manyi másképp gondolkodása, ami a korabeli, giccsbe hajló játékstílustól megkülönböztette, éppen ez a gondolkodás volt. A játékstílus lényege: minden élethelyzetben megtalálni az egyedi megoldást a sablonok használata helyett” – vélekedett Kötő József színháztörténész, aki szerint a színésznő egész életpályája során azt az életérzést sugározta, amelyet a hely szelleme beleplántált.
A színháztörténetben nem egyedülálló jelenség, hogy Budapest Erdélyből szerződtet stílusújító művészt – emlékeztetett a színháztörténész. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban olyan jeles színészek kerültek Erdélyből a magyarországi színjátszásba, mint Jászai Mari és Dayka Margit, de itt kezdte pályafutását a Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Paulay Ede rendező is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok